Az MVSZ 2010. évi közhasznúsági jelentése

Szöveges beszámoló

A mélyülő világválság közepette a Magyarok Világszövetsége 2010-ben is érdemi, kiemelkedően közhasznú munkát végzett a magyar és az egyetemes közjó érdekében, mindvégig hármas jelszava jegyében eljárva: HAGYOMÁNY-TUDÁS-ÚJJÁSZÜLETÉS.

Tevékenységét továbbra is állami költségvetési támogatás nélkül kellett végeznie, immár folyamatosan egy évtizede.


1. A 2010. év meghozta a 72 éves Magyarok Világszövetsége történetének legnagyobb eredményét. Az Országgyűlés, 2004. december 5-i népszavazás IGEN szavazataira alapozva módosította az 1993. évi LV., a magyar állampolgárságról szóló törvényt, lehetővé téve, hogy ezután a külhoni magyarok magyar állampolgárságot szerezhessenek, anélkül, hogy ezért Magyarországra kellene telepedniük. A törvény 2011. január 1-én életbe lépett. Ezáltal utolsó állomásához érkezett az a közjogi harc, amelyet a Magyarok Világszövetsége 1996-ban, a Magyarok IV. Világkongresszusán nyitott meg, és amely 2004. december 5-én érte el csúcspontját. Jelen beszámoló első (M1: Az MVSZ erkölcsi alapja) és második (M2: A nemzeti egység ára) melléklete részletezi Szövetségünk és magyar nemzetünk életének ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét.


2. Ezt megelőzően, 2011. május 19-én, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága meghallgatta a Magyarok Világszövetségének elnökét. Az MVSZ elnökének felszólalása jelentős állomása volt a dr. Orbán Viktor, dr. Semjén Zsolt, dr. Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos képviselők által benyújtott törvénymódosító indítvány vitájának. Az MVSZ elnökének felszólalása jelen beszámoló harmadik (M3) mellékletében olvasható.


3. Az OGY Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának említett ülésén az MVSZ elnöke átadta a Bizottság elnökének azt a törvénytervezetet, amelyet a Magyarok Világszövetsége az Európai Uniós adottságok figyelembevételével készített. A törvénytervezet szerint a magyar állam elismeri és törvényben rögzíti, hogy Trianon napja és ennek szellemében a párizsi béke napja voltaképpen egy tragikus következményekkel járó esemény minden magyar számára, és megteremti az elvi és erkölcsi alapot a külhoni magyarok magyar állampolgársága ügyének helyes, jóvátételi kérdésként való kezeléséhez. Egy héttel korában az MVSZ elküldte törvénytervezetét a pártelnököknek és a frakcióvezetőknek. Az OGY ezt követően törvénybe iktatta 1920. június 4. jelentőségét.


4. Ugyancsak 2010 májusában készült el a Magyarok Világszövetsége kiadásában a „Hogyan történhetett?! – Kiáltvány Trianon 90. évfordulóján című dupla CD. A CD tartalmazza az egy évvel korábban elfogadott, Igazságot Európának! c. petíció teljes szövegét, de ugyancsak tartalmazza a legnagyobb magyar költők Trianon ihlette verseit, jeles színművészek előadásában. A lemezek műélvezetét Bartók Béla és Liszt Ferenc műveiből válogatott részletek teszik teljessé. A CD-t az MVSZ a ma élő magyar nemzedék oktatására szánja.


5. Ezzel egyidejűleg a Magyarok Világszövetsége ugyanazzal a címmel kötetben is kiadta (MTF-4) a CD-k teljes szövegkönyvét, valamint három kiemelkedő tanulmányt a Trianonhoz vezető útról – Rácz Sándor, Balogh Sándor és Botos László írását. A tízezer példányban megjelent kötetet ingyenesen elküldte az Országgyűlés mindazon tagjainak, akik a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadását lehetővé tevő törvényt megszavazták.


6. A Magyarok Világszövetsége 2010. június 4-én, a trianoni békeparancs 90. évfordulóján összmagyar megmozdulást szervezett Versailles-ban, a Nagy-Trianon palota előtt. Mivel a rendezvény élő közvetítését a nemzet televíziója, a Magyarok Világszövetsége által 1992-ben alapított Duna Televízió megtagadta, a kétezer magyar tüntető részvételével megtartott megmozdulásról az MVSZ honlapján internetes közvetítés zajlott. A rendezvény méltóságteljes volt, amit a francia hatóságok elismerő szavakkal méltányoltak. A magyar tüntetők soraiban jelen voltak az ’56-os magyar forradalom jeles alakjai, mint Rácz Sándor és Sujánszki Jenő, és ugyancsak jelen volt a Francia Köztársaság elnökének magyar édesapja, Sárközy Pál. A részvevők meghatározó élményként, a franciák számottevő eseményként rögzítették a trianoni összmagyar megmozdulást.

7. A Magyarok Világszövetsége – elnöke és tiszteletbeli elnöke révén – jelen volt és részvétet nyilvánított a testvéri Lengyelországot megrendítő tragédia áldozatainak krakkói temetésén. Lech Kaczynski államelnök és kísérete Katyn-ba tartott, az ott meggyilkolt lengyel tisztek ezreiről való megemlékezésre, amikor a szmolenszki repülőtéren repülőgépük a földbe csapódott.

8. Az MVSZ Elnöksége kidolgozta és elfogadta az MVSZ nemzetstratégiai programját, a Magyar Nemzeti Minimum 2010-re aktualizált változatát, FORDULAT, avagy az erkölcs mindenek felett címmel, amelynek teljes szövege az MVSZ honlapján olvasható. Az MVSZ 1998 óta, minden negyedik évben, a választásokat megelőző időszakban elkészíti a Magyar Nemzeti Minimum című dokumentumát, amelyben azokat a nemzetpolitikai jelentőségű tételeket foglalja össze, amelyek – megítélése szerint – nem hiányozhatnak egyetlen magyarországi párt programjából sem. Ezzel a választási segédeszközzel az MVSZ tükröt ad Magyarország választópolgárainak kezébe, amellyel összehasonlíthatják a választásokon induló pártok programjait.

9. A Magyarságtudományi Füzetek 2010-ben indított kiadásával a hét évtizedes történetű MVSZ mindeddig legjelentősebb tevékenységébe kezdett. Az MVSZ Elnöksége által életre hívott szerkesztőbizottság tizenkét tematikai osztályban, mintegy ötven füzetben szándékszik összefoglalni azokat az ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a felnövő magyar nemzedékek megismerjék népük valódi értékeit. Az első évben nyolc kötet jelent meg, kötetenként átlagosan tízezer példányban. 2010 őszétől a Magyarságtudományi Füzetek az újságárusoknál is kaphatók. Elsősorban középiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak szánt kiadványát az MVSZ Johannes Amos Comenius sz. Szeges-nek, az egyetemes emberi történelem kiemelkedő alakjának 1650. november 24-én Sárospatakon mondott beköszöntője üzenetértékű gondolatának égisze alatt jelenteti meg: „Ha ti, hunjaim, tudtok élni tehetségetekkel, bölcsesség dolgában Európa egy népénél sem lesztek hátrább…”


10. 2010 augusztusában a Magyarok Világszövetsége fővédnökséget vállalt az I. Székely–Magyar Világtalálkozó fölött, melyre Szegeden került sor. A világtalálkozó Zárónyilatkozata, amelynek teljes szövege az MVSZ honlapján olvasható, kiemeli a székely nép ősiségét, sokszorosan bizonyított önkormányzati képességét, és kiáll önrendelkezési joga mellett.

11. Az I. Székely–Magyar Világtalálkozó keretében az MVSZ megszervezte a Székelyföld örök! című tudományos konferenciát, amelynek legfőbb hozadéka a székelység ősiségének többrendbeli igazolása volt.

12. A Magyarok Világszövetsége kilenc hónapos munkával, a nyolc székely szék bevonásával, a szegedi Székely Himnusz Emlékműhöz vezető domboldalon egy páratlan székely kapusort állított. A nyolc székely szék sajátos stílusában faragott kapuk több, mint tízmillió forint értéket tesznek ki. A Székely Himnusz Emlékmű székely kapusorának politikai támadások kereszttüzében történt létrejötte fényes igazolása a Magyarok Világszövetsége hitelének, hiszen ezek a kapuk az MVSZ hívó szavára adott nagyszerű válaszként születtek meg. Az I. Székely–Magyar Világtalálkozó eseményei és a Székely Himnusz Emlékmű székely kapusora az MVSZ honlapjának önálló fejezetében tekinthetőek meg.


13. Ugyancsak a Magyarok Világszövetségének nagyfokú társadalmi támogatottságára utal, hogy Észak-Erdély visszacsatolásának 70. évfordulóján, felhívása nyomán egy hét alatt összegyűlt a Nemzet Székelykapujának Kenderesen történő újraállításához hiányzó összeg, háromszor annyi, mint amennyit korábban négy országos kitekintésű szervezet együttesen, egy teljes év leforgása alatt gyűjtött. Az Ősiség–Méltóság–Erő együttes szimbólumaként megjelenő Nemzet Székelykapuja 2010 novembere óta áll, és az MVSZ honlapján is megtekinthető.

14. Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar halálának 150. évfordulóján Széchenyi-emlékévet hirdetett a Magyarok Világszövetsége. Ennek keretében újra kiadtuk Kéri Edit tíz évvel korábban már általunk kiadott könyvét: Mikor tanult meg Széchenyi magyarul? címmel. A kötet megpróbálja eloszlatni azt a magát szívósan tartó tévhitet, mely szerint Széchenyi István csupán felnőtt korában tanult volna meg magyarul, dokumentumok perdöntő sorozatával igazolva, hogy zsenge gyermekkorában írt, olvasott és beszélt magyarul. A kötetet az MVSZ oktatási segédletnek szánta.


15. Tavaly újra kiadtuk a 850 oldalas, nagysikerű Magyarságtudományi tanulmányok kötetet és annak angol nyelvű változatát, Selected Studies in Hungarian History címmel.

16. Dr. Pungur József, az MVSZ Védnöki Testületének tagja, az MVSZ korábbi régióelnöke főszerkesztésében elkészült a Hungarian World Encyclopedia című, angol nyelvű magyarságlexikon második és utolsó, harmadik kötetének kézirata, amelynek kiadásához Szövetségünk egyelőre nem rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal. Az első kötet 2008-ban a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében jelent meg, és még abban az évben a Selected Studies in Hungarian History kötettel együtt be lett mutatva Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

17. Folytattuk a HONLEVÉL – 64 oldalas színes – újság kiadását, amely avatott szakvélemények szerint is páratlanul magas színvonalú és sokoldalú kiadvány a magyar újságpalettán. A HONLEVÉL újságot egész Európában és a tengeren túl is olvassák. A Magyarok Világszövetsége 1992-ben történt újjászerveződése óta a HONLEVÉL újság a harmadik kísérlet. Két elődje – a Hornyik Miklós főszerkesztésében megjelenő Világszövetség, illetve az Antall István, majd Fejér Dénes által szerkesztett Világlap – közül egyik sem érte meg megjelenésében a három esztendőt. Mindkettő már 2000 előtt kimúlt. Pedig akkoriban 200 millió forintos költségvetési támogatással rendelkezett a lapkiadó Magyarok Világszövetsége…


18. 2010-ben is, a folyamatosan szűkülő anyagiak ellenére is fenntartottuk a Brüsszeli Magyar Misszió nevű brüsszeli irodánkat.


19. A Magyarok Világszövetségének Budapest, Semmelweis utcai székházában folyamatosan állandó irodahelyiséget biztosítunk közel húsz, közhasznú tevékenységet végző szervezetnek, szimbolikus áron, a piaci díjak egy ötödéért.
A különböző, közhasznú tevékenységet végző magyar szervezetek részére, székházunkban a piaci árhoz képest 80-90%-os kedvezménnyel biztosítottunk és biztosítunk alkalmi rendezvényeikhez termet.


20. Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője születésének 200. évfordulója alkalmából Békéscsabán Erkel Ferenc-emléktáblát avattunk.

21. Feltártuk és széles körben ismertettük, hogy az emberiség nagy alakja, a népek tanítója, a nagy morva tudós, Johannes Amos Comenius magyar szülők gyermekeként, Szeges névvel látta meg a napvilágot. Sárospataki beköszöntőjének 360. évfordulója alkalmából emléktáblát adományoztunk a sárospataki Comenius Főiskolának. Az emléktábla-állítás az általános tudatlanság áldozatául esett: a miskolci egyetem rektora, Patkó Gyula nem tudván azt, amit a nemzetközi tudomány már negyven évvel korábban feltárt, ti., hogy Comenius, Szeges névvel született, és megszegve adott szavát, letiltotta az általa korábban engedélyezett emléktába-avatást!!!??? Ekképp az emléktábla leleplezésére csak fél évvel később és más intézményben kerülhetett sor!!!


22. A Magyarok Világszövetsége megszervezte Michelangelo Naddeo, olasz íráskutató erdélyi, elsősorban székelyföldi előadó-körútját, amelynek eredményeként a kutató Székelyföld motívumkincse és az észak-olaszországi Varese város motívumkincse nagyfokú rokonságát bizonyító angol nyelvű dolgozatot tett közzé. A dolgozat nyolcezer éves erdélyi székely folytonosságról ír.


23. AMagyarok Világszövetsége az MVSZ Oktatási Bizottságának döntése alapján első ízben adta ki az MVSZ Tanulmányi Kitüntetését. Tizenkilenc magyarországi, erdélyi, felvidéki és délvidéki középiskolás tanuló nyerte el az MVSZ Kiemelt Tanulmányi Kitüntetését, húszan pedig a kitüntetés alapfokozatát.


24. Három éves huzavona és jogsértő halogatás után az Alkotmánybíróság, majd ennek alapján az Országos Választási Bizottság is elutasította a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett második népszavazást a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért. Tette ezt annak ellenére, hogy az előterjesztett aláírásgyűjtő ív kérdése szó szerint megegyezett azzal a kérdéssel, amelyet 2004-ben az Alkotmánybíróság két ízben is törvényesnek minősített. Az AB 2010-es elutasító döntése arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés által megszavazott állampolgársági törvénymódosítás nyomán a népszavazás okafogyottá vált. Túl azon, hogy e döntésével az AB nem jogi, hanem politikai döntést hozott, a döntés szakmai alapon is téves, hiszen a 2010-ben módosított magyar állampolgársági törvény azokról rendelkezik, akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak, a népszavazásra feltett kérdés pedig a magyar nemzetiségű külhoni magyarokról szól, ami pedig lényeges különbség. Mint ismeretes – Magyarországon – lett-légyenek akár szakmailag teljesen elhibázottak, vagy nyilvánvalóan politikai erők által befolyásoltak, az Alkotmánybíróság döntései megfellebbezhetetlenek.

25. Tíz éves halogatás után az Alkotmánybíróság végre elbírálta a Magyarok Világszövetsége által az 1989. évi II., a társadalmi szervezetekről szóló törvény alkotmánysértő hiányosságai ellen benyújtott panaszát, megállapítva, hogy az Országgyűlés több mint két évtizede alkotmányos mulasztás állapotában van. Az AB kötelezte, hogy 2011. december 31-ig, az Országgyűlés hozzon törvényt arról, amely korlátozza az ügyészségnek a civil szervezetek életébe törvényességi felügyelet címén történő beavatkozási jogát. Ezzel az MVSZ által, szívós kitartással kicsikart alkotmánybírósági döntéssel fontos lépés történt a jogállamiság irányába, amelynek több tízezer magyarországi civilszervezet a haszonélvezője.


26. Fontos esemény a Magyarok Világszövetségének életében az a körülmény, hogy 2010-ben az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottságának hivatalosan felkért szakértői szervezeteként kifejthette álláspontját Magyarország új alkotmányáról. A Magyarok Világszövetségének 2004. február 14. óta hivatalos álláspontja szerint Magyarországnak vissza kell állítania történelmi alkotmányának jogfolytonosságát, amelynek középpontjában a Szent Korona, a Szent Korona tan és a Szent Korona értékrend áll. Teljes álláspontját az MVSZ 2010. szeptember 30-án küldte meg, és az megtekinthető az Országgyűlés és az MVSZ honlapján egyaránt.

27. A Fővárosi Főügyészség, törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva két évig vizsgálta az MVSZ működésének törvényességét. Ennek eredményeként óvást jelentett be az MVSZ Elnökségének egy határozata ellen. A megóvott határozat – arra az esetre, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság arra hivatkozva utasította volna el az MVSZ második, állampolgársági népszavazási indítványát, mi szerint a népszavazásra bocsátandó kérdés nemzetközi egyezményt sértene – felhatalmazta volna az MVSZ elnökét, hogy kijelentse: Magyarországon megszűnt a jogállam. Az MVSZ Elnöksége elutasította az ügyészség óvását. Az ügyről bíróság dönt.

28. A Fővárosi Főügyészség, ugyanazon eljárása eredményeként több helyen törvénysértőnek minősítette az MVSZ Alapszabályát, és annak több mint harminc ponton történő módosítását követelte. Az MVSZ Elnöksége felelősen megvizsgálta az ügyészi felszólalás minden egyes tételét. Egyes tételeit elfogadta, másokat elutasított, és egy egész sort az általa életre hívott Alapszabály-módosító Bizottság elé utalt. Az MVSZ Elnöksége és Alapszabály-módosító Bizottságának ajánlása az MVSZ 2011. évi Küldöttgyűlésének tárgysorozatára került. Közben az ügyészség az általa követelt alapszabály-módosításokkal is bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság az ügy tárgyalását elhalasztotta az MVSZ 2011. évi Küldöttgyűlése utáni időpontra.

29. Az ügyészi felszólalás 1992-ben elfogadott gyönyörű címerünk elvetését is követelte, mondván, hogy 1995. óta törvény tiltja a magyar állam hivatalos címerének más, nem állami intézmények általi használatát. Az MVSZ Elnöksége ragaszkodik az MVSZ címeréhez, és azzal érvel, hogy az MVSZ címerválasztása több évvel megelőzte a magyar állam címerválasztását. A magyar államnak nincs joga egy civil szervezet szellemi tulajdonát kisajátítani. Közérdekből is csak úgy, ha megfelelő ellenszolgáltatást nyújt. Az ügyről bíróság dönt.

30. 2011-ben az MVSZ ellen 2000 óta indított bírósági eljárások száma meghaladta a 70-et. Az eddig jogerősen lezárult perek mindegyikét az MVSZ megnyerte. Talán tévedés nélkül állítható: amennyiben költségvetési támogatása is meglett volna, és politikai támadások kereszttüzébe sem került volna, csupán ez a több mint hetven per is elegendő lett volna arra, hogy az MVSZ tisztikarának fizikai és lelki tartalékait feleméssze. Lehet, hogy pontosan ez volt valakiknek a célja?

31. A Magyarok Világszövetségének budapesti zaklatása mindennapos. Az MVSZ Semmelweis utcai székházának bejárata elé egy – a forgalom részvevői számára teljesen láthatatlan – „Várakozni tilos!” forgalmi táblát helyeztek el, amelynek alapján a saját székházának bejáratánál állomásozó, saját gépkocsiját naponta 10.000 forinttal, de van úgy, hogy annak duplájával, 20.000 forinttal megbírságolják.

32. Az MVSZ elnöke 2010. július 31-én, Petőfi Sándornak a fehéregyházi csatatéren 161 évvel korábban történt eltűnése évfordulóján elvi éllel egy fontos írást tett közzé, El kell temetnünk Petőfi Sándort! címmel, amelyben a ma élő magyar nemzedék figyelmét arra irányítja, hogy a nemzet legnagyobb költője földi maradványainak felkutatása és méltó eltemetése, a ma élő magyar nemzedék becsületbeli ügye. Az írással sikerült Petőfi Sándor méltatlan eltűnésének ügyét húsz év után újból a magyar közbeszéd tárgyává tenni. Az MVSZ Elnöksége életre hívta az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságát, és feladatául tűzte a lánglelkű magyar költő eltűnése körülményeinek feltárását, földi maradványainak felkutatását és méltó eltemetését. A munka folyik.

33. A Magyarok Világszövetségének elnöke, a 2010. évi országgyűlés választások után felajánlotta az MVSZ támogatását a választásokon győztes erőknek, személyesen Orbán Viktor miniszterelnöknek, azokban a tárgykörökben, amelyekben az MVSZ tapasztalattal és bizonyított szakértelemmel bír. A nyílt levél – címe: Kegyelmi idő – jelen beszámoló negyedik (M4) mellékletében olvasható. A felajánlás elfogadása várat magára.

34. 2010 decemberében az MVSZ terjedelmes emlékiratot szerkesztett, amelyben kérte az Országgyűlést évtizeddel korábban, indoklás nélkül elvont költségvetési támogatásának helyreállítására. Az emlékiratot névre szóló kísérő levéllel megkapta az Országgyűlés minden egyes tagja. Az emlékirat az MVSZ honlapján olvasható. Az MVSZ költségvetési támogatásának ügye, két Jobbik-os képviselő, Novák Előd és Szávay István előterjesztésében az Országgyűlés elé került. A szavazáskor egy soha nem volt koalíció – FIDESZ, MSZP, LMP – lesöpörte az indítványt. A JOBBIK képviselőin kívül csupán két FIDESZ-es (dr. Balsai István, volt igazságügyi miniszter, Boldog István), egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy független (Ivády Gábor) képviselő támogatta a világ legnagyobb magyar civil szervezete költségvetési támogatásának helyreállítását. A kormánypártok – miként tíz éve is – hallgatásba burkolóznak. A Magyarok Világszövetségének joga van megtudni: MIÉRT?!

Budapest, 2011. május 18-án
                                                                                  Patrubány Miklós István Ádám,
                                                                         a Magyarok Világszövetségének elnöke

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.