"Magyar az, akinek fáj Trianon!" - Ki mondta? A 24.hu kiderítette.


Évek óta folyik a találgatás, hogy kitől származik a mára szállóigévé vált mondás: Magyar az, akinek fáj Trianon!"? A legtöbben Illyés Gyulának tulajdonították, de akadt olyan is, aki Karinthy Frigyest vélte szerzőnek. Miután az idén Trianon ügyében a megemlékezéseken és a közbeszédben ez a mondat hangzott el a leggyakrabban, a 24.hu hírportál a kérdésnek a végére járt. Alább az egyeseket meglepő eredmény.

 

Bihari Dániel (24.hu):

 

Mostanában igen gyakran idézik, sokan Illyés Gyulának, mások Karinthy Frigyesnek tulajdonítják. Pedig egyikük sem írt vagy mondott ilyet, nyomozásunk szálai Patrubány Miklósnál futottak össze.

 

Néhány nappal vagyunk csak a gyászos Trianoni békediktátum 97. évfordulója után, a magyar összetartozás napján több helyen felhangzott a jól ismert „Vesszen Trianon" és a „Nem, nem soha", ám a megemlékezéseket és a közbeszédet idén mégis egy régi-új mondat tematizálta:

Magyar az, akinek fáj Trianon.

 

1920. június 4-én, a ránk erőszakolt szerződés aláírásakor megállt az élet. Megszólaltak a harangok, búgtak a gyárak szirénái, az emberek könnyezve ölelték meg egymást az utcákon – mindenki egy emberként gyászolt, ebben a kérdésben nem létezett vallási, politikai ellentét.

 

100 év távlatából kirekesztő is lehet

 

Ha valaki akkor leírja fenti mondatot, nem tesz mást, mint kifejezi a magyarság fájdalmát. Ma a társadalom egy nagy része tételmondatként, alapigazságként tekint rá, mások viszont kirekesztőnek érzik. Azt nem értik, a nemzeti gyásznak miért kell kirekesztőnek lennie ilyen emléktáblákkal:

Nem akarunk moralizálni és igazságot osztani, még csak véleményezni sem. Arra viszont kíváncsiak voltunk, honnét származik az idézet, ami most reneszánszát éli, és amivel nyilván akaratlanul, de meg tudjuk bántani egymást.

 

Illyés vagy Karinthy?

 

Az első lépés tizedmásodpercek alatt hozott eredményt, a Google számtalan találattal adja meg Illyés Gyulát e szavak szerzőjének. A baj csak az, hogy sehol nem találni: hol és mikor mondta, illetve írta le, hogy az a magyar, akinek fáj Trianon.

 

A „második kör" Karinthy Frigyeshez vezetett, állítólag ő fogalmazott így Levél kisfiamnak-Trianon emléknapjára című írásában. De nem. Csodálatos mű, érdemes elolvasni, de a keresett mondatot nem tartalmazza.

 

A mondás úgy tartja: ha már ketten azt mondják részeg vagy, menj és feküdj le. Annyi helyen kötik tételmondatunkat Illyés Gyulához, hogy elbizonytalanodtunk, ezért az Illyés hagyatékát és munkásságát egyik legjobban ismerő irodalomtörténészhez fordultunk. Stauder Mária válasza egyértelmű:

A kijelentést a hozzáférhető Illyés Gyula szövegek (versek, naplók, tanulmányok, interjúk) átvizsgálása után sem lehet az íróhoz kötni.

 

Patrubány Miklós mondta ki először

 

Egy szalmaszál maradt, miszerint a kijelentést Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke dobta be a köztudatba „valamikor a '90-es években". Megkerestük Patrubány Miklóst. A 24.hu-nak úgy fogalmazott, nem tudja honnan jött, honnan származnak a szavak, de ő használta először:

…dokumentálhatóan, én magam használtam először ezt a kifejezést 2000. május 25-én, a Magyarok V. Világkongresszusának nyitókonferenciáján mondott beszédemben. A pillanat ihlete alatt futott ki a számból ez a magyarság-meghatározás, amit a Budapesti Kongresszusi Központot megtöltő háromezer küldött olyannyira megértett, hogy percekig tartó tapssal szakította félbe beszédemet.

Az MVSZ elnök úgy tudja, az idézetet csak ezt követően kezdték el Illyés Gyula szájába adni.

 

Nyomozásunk végeredménye tehát, hogy tételmondatunk eredetét a legmesszebb Patrubány Miklós 2000-es beszédéig lehet visszakövetni, nem kizárt, hogy „a pillanat ihlete alatt" ő maga alkotta.

 

Megkérdeztük Patrubány Miklóst arról is, mit szól ahhoz, hogy megfogalmazását többen kirekesztőnek érzik?

Lehet, de aki ettől a mondástól kirekesztettnek érzi magát, az bizonyára nem magyar. Tovább fűzve a gondolatot: nevezhető-e zsidónak az, akinek nem fáj a holokauszt?

 

 

 

Az írás eredetileg itt jelent meg:

http://24.hu/tudomany/2017/06/08/magyar-az-akinek-faj-trianon-hirtelen-felindulasbol-jott/

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

9269/170611

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi

nemzetszolgálatát.

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.