Nagyszerű Kolozsvári Grandpierre Endre-est volt a Magyarok Világszövetségénél


„Élt egyszer egy nép, a magyar, a köz és a haza szolgálatára összpontosuló hivatástudattal, a nemzet egészét átható vitézi életszemlélettel. Ebben a régi magyar közösségben nem volt táptalaja az erkölcstelenségnek, harácsolásnak, árulásnak…" – vallotta a magyar népről a száz évvel ezelőtt született Kolozsvári Grandpierre Endre. A centenárium alkalmából nagyszerű emlékestre került sor október 5-én a Magyarok Világszövetségének székházában. A színpadot az író „kőbe vésett" arcképe, Barcsik Géza grafikusművész alkotása díszítette, az est házigazdája fia, Dr. Grandpierre Atilla volt. Szörényi Levente táltosnak nevezte őt. A megemlékezőknek hosszú volt a sora. Kolozsvári Grandpierre Endre életútjának számos fontos részletét ismertették, és méltatták életművének jelentőségét. A legátfogóbb képet Király B. Izabella rajzolta fel. Felszólalását alább közzétesszük.

 

 

100 éve született Kolozsvári Grandpierre Endre

 

Király B. Izabella megemlékezése

az MVSZ székházban 2016. október 5-én tartott emlék-rendezvényen

 

 

Tisztelettel üdvözlöm az emlék-ülés minden résztvevőjét, Kolozsvári Grandpierre Endre tisztelőit.

 

Köszönöm a meghívást.

Köszönöm a nyilvános emlékezés lehetőségét.

 

Kicsit mozaikszerű, és nagyon személyes lesz a megemlékezésem, inkább naplószerű:

1993. március 16-án, kedden a Szittyakürtös Szalai Róbert megkeresett a Képviselői Irodaház 306-os szobájában, és adott nekem egy könyvet. A szerény kivitelű könyv Kolozsvári Grandpierre Endrének az 1993. évi clevelandi Szittya Világkongresszuson elhangzott előadásának a szövege volt. Címe: Miként menthető meg a magyar nemzet? „Nemzeti megújulásunkban, nemzeti-szellemi szabadságharcunk kibontakoztatásában alapvető fontosságú a magyarok igaz történetének, titkos történetének, titkos háttértényezőinek a feltárása és megismerése."- írja. Nagyot fordult akkor velem a világ. Szalai Róberttel elküldtem Endrének a Magyar Érdek Pártja programfüzetét, és kértem, hogy hozzon össze bennünket.

1994. február 28-án, hétfőn találkoztunk először a lakásán.

Aztán hetente, kéthetente találkoztunk ugyanott. Bizalmába fogadott. Nagyszerű írásokat jelentett meg a Magyar Múltban Magyar Jövő Alapítványom Kötött Kéve című havilapjában. Előadássorozatot tartott a Magyar Önismereti Egyetemen a Baross utcában. Újabb és újabb könyveinek a megjelentetéséhez, terjesztéséhez – az amúgy igen szerény alapítványunk – lehetőségeihez képest nagy elkötelezettséggel járult hozzá.

Ennek a barátságnak bizonyítéka egy 5x20 perces riport-sorozat.

Az MMMJ Alapítványomnak 2000-ben, heti 20 perc műsorideje volt a Trió-tv-ben. Ennek keretében készült Endrével, halála előtt 3 évvel a felvételsorozat, amit a Hungária TV-s Kőszegi László barátom erre az alkalomra átmentett a VHS kazettákról DVD-re, és máris közreadta a Jutubon. Páratlan szellemi kincse a nemzetnek.

 

Katona Sándor és Kolozsvári Grandpierre Endre tettek engem igazán Árpád-rajongóvá.  Ők voltak az ihletői az Álmosfia Árpád című darabomnak, aminek a 2012. évi július 14-i ősbemutatóját nekik ajánlottuk! A darab eddig 12 előadást ért meg, 2017. július 7-én lesz a 13. bemutatónk.)

 

A darab Előszavának befejező sorai Endre szavai:

„Élt egyszer egy nép, a magyar, a köz és a haza szolgálatára összpontosuló hivatástudattal, a nemzet egészét átható vitézi életszemlélettel. Ebben a régi magyar közösségben nem volt táptalaja az erkölcstelenségnek, harácsolásnak, árulásnak…"

És Endre szavai a darab befejező mondata is:

Bajsafia Bodon mágus: (Szélesen, pátosszal.) Őshonosságunk ténye, a magyarok története fel van írva a csillagos égboltra. Olvassátok csak a csillagneveket, s bámulni fogtok!"

 

Kolozsvári Grandpierre Endre különleges műfajt alkotott. Benne a történész a művésszel, a költővel egyesült. A történelemtudomány legfontosabb segédtudományának a logikát tartotta. Óriási tárgyi tudását, váteszi gondolatait vaslogikával rendezte, és veretes magyar nyelven tette azt közkinccsé titokfejtő könyveiben.

Roppant mandragórafák, beléndekpáfrányok éjsűrű bozótjai között vergődik a magyar gondolat, s hogy ebből szabadulhasson, s a vad kuszaságon át fényutat törhessen, ahhoz logikai bozótirtó kések szükségesek. A történelmi hazugság intézményei: az emberiség vesztőhelye." mondta a Magyar Önismereti Egyetemen, 1995. március 21-én.)

 

És micsoda gondolat!

„Mi a magyar?" – kérdezi

És a válasza:

Rejtelmes szent nép a magyar,

Mágusok ősi népe, nyelvében és

Sorsában a világ titkát őrzi."

 

Tőle tudom a Kárpát-medencei őshonosságunkat,

a szkíta-hun-avar-magyar származás láncolatát,

hogy a Trianonokat elsöpri a történelem,

hogy a Nap alapvető jogforrás,

hogy a magyarság története térben és időben kozmikus távlatokat ölel fel.

 

Tőle hallottam először az élő világegyetemről,

a királygyilkosságokról,

a keresztény-hitre térítés nemzetpusztító valóságáról.

 

Hitelességének bizonyítékát látom Szent István elfogulatlan megítélésében.

 

Tőle tanultam meg, hogy nem lehet elég nekünk a szent-istváni 1000 év, nekünk annyi kell, amennyi van. S hogy mennyi az a mennyi? Föl kell tárni!

 

Első komoly lépés lenne, ha 2018-ban egy szerencsés fordulat más politikai felállást hozna, és az új országgyűlés első törvénye kimondaná:

 

2018.       évi I. tv-cikk

  1. § A magyar állam alapítója Álmosfia Árpád
  2. § A magyar nemzet megalapítója Ügyekfia Álmos

 

Az 1896. évi VIII. törvénycikk, - melyre Dr. Szeszák Gyula hívta fel a figyelmemet -, a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó „millenniumi" művekről rendelkezik.

1. § (…) a) Budapesten a Városligetnek az Andrássy út és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állít.

 

Tehát a lényeg:

1896-ban az akkori országgyűlés jogerősen kimondta, hogy Árpád a honalapító!

Már azzal, hogy Árpád visszakerül a magyar politikai gondolkodásban az őt megillető helyre, azonnal megváltozik a magyarság önmagához való viszonya is. (Ezzel együtt jár természetesen, hogy a Vérszerződés szellemében értelmezzük az egyes embert a nemzeti közösséghez fűző nemzeti kötelék fogalmát, az igazságosság és a közszabadság eszméjét, az igazságos birtokfelosztás, közteherviselés, felelős kormányzás, népképviselet, és hatalmi visszaélés esetére a visszahívás és az ellenállás jogát.)

 

Ez után korábbi eleink is visszakerülhetnének végre a magyar- és az egyetemes történelemben betöltött kiemelkedő szerepüknek megfelelően, az őket megillető helyre.

 

Endre halála megakadályozott abban, hogy egy nagyon fontos kérdésben megismerhessem a véleményét. Komoly ellenvetése volt, és óvott a Szent Korona túl-értékelésétől. Ez a kérdés mindig is érdekelt, mostanában pedig egyre jobban foglalkoztat, de, hogy ő mit gondolt erről, más nem tudja nekem megválaszolni… Ha esetleg Pap-Nemes János, vagy Grandpierre Atilla birtokában van erről dokumentum, sürgős lenne sajtó alárendezni, és mielőbb közkinccsé tenni.

 

A nemzeti egység, a magyarság jövője áll vagy bukik a Szent Korona valós megítélésén!

 

Tudtam arról, hogy drámát írt a szigetvári hős Zrínyi Miklósról. Nem olvastam, de ő elmondta, így tudom, miről szól. Olyasmiről, ami ma időszerűbb, mint valaha! Önbecsülésünkről!

Nagy tisztelettel kérem most a fiát, Atillát - nemcsak a Zrínyi-évforduló miatt, hanem amiatt is, mert égetően nagy szüksége van a nemzetnek útmutatásra -, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Zrínyi-dráma mielőbb színpadra kerüljön.

 

Kolozsvári Grandpierre Endre életműve az általa meghirdetett szellemi szabadságharc legfontosabb fegyvere. Kötelességünk ezt a fegyvert használni!

 

Még egy idézet végezetül. Számomra politikai üzenet:

„Tiszteld a tisztelhetőt!

Tiszteld a germánt, rómait, zsidót,

s mindenkit, ki arra érdemes,

de vérben ázott ősi nemzeted,

s az uralmat szent szelleme felett,

ne engedd senkinek, ne engedd, senkinek."

.

Köszönöm a figyelmet.

 

 

                                                              Király B. Izabella

 

                                                              Patrubány Miklós

 

                                                             Dr. Boór Ferenc

 

                                                               Szörényi Levente

 

 

 

Korábban írtuk:

MVSZ: Mi lesz Veled, Magyarország? - Patrubány Miklós az október 2-i népszavazásról

Az MVSZ székházának októberi programja

Lazio-himnusz: A kormányzat ismét az MVSZ nyomdokában

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

9006/161006

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.