Orbán Viktor az Országgyűlésben: December 5. nélkül ma sincs kettős állampolgárság!


2016. szeptember 12-i parlamenti válasz-felszólalásában a kormánypártok által ritkán hangoztatott alapigazságot mondott ki, és aratott nagy tapsot Orbán Viktor miniszterelnök: a 2004. december 5-én az IGEN-ek győzelmével végződött népszavazás nélkül nem született volna meg 2010-ben a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára is elérhetővé tevő törvény! A népszavazást kiharcoló, és az IGEN-eket győzelemre segítő Magyarok Világszövetségéről nem esett szó. Ezúttal sem.

 

A Magyarok Világszövetségét december 5. kapcsán csak akkor szokta a magyarországi politikai osztály emlegetni, ha az általa kezdeményezett népszavazásról, mint a magyar nemzet elleni merényletről beszélnek…

 

Pedig korábban Kövér László, az Országgyűlés elnöke is kimondta, hogy „2004. december 5-én egy új korszak kezdődött a magyarság életében". Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, mint a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára elérhetővé tevő törvénymódosítás előterjesztője pedig úgy fogalmazott, hogy az IGEN-ek 2004. december 5-én aratott győzelme kötelezi az Országgyűlést e törvény meghozatalára.

 

Természetesen sem Kövér László, sem Semjén Zsolt nem említette meg annak a nevét, aki nélkül erre a népszavazásra soha sem került volna sor: a Magyarok Világszövetségét. (!?)

 

Orbán Viktor említett parlamenti beszéde ide vagy a képre kattintva tekinthető meg. Beszédének szóban forgó része a felvétel 6:35 perce után kezdődik.

 

Ha ez nincs (ti. a december 5-i győztes népszavazás), nem tud megtörténni (t.i. az állampolgársági törvény módosítása)!" – zárta mondandóját nagy taps közepette a kormányfő.

 

 

A külhoni magyarok magyar állampolgárágának visszaadásáért kiírandó népszavazást Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kezdeményezte az MVSZ alapításának 65. évfordulóján, 2003. augusztus 18-án megtartott elnökségi ülésen. Az MVSZ 26 tagú Elnöksége aznap több órás vita után egyetlen tartózkodással hozta meg a kezdeményezést támogató határozatát. 2004 tavaszán az MVSZ szervezésében közel félmillió magyar állampolgár támogatta aláírásával a népszavazás kiírását, amelyre végül 2004. december 5-én került sor. Győztek ugyan az IGEN-ek, de a Gyurcsány-kormány ellenkampánya miatt alacsony volt a részvétel, és annak ellenére, hogy a népszavazás eredményesnek bizonyult, nem volt ügydöntő ereje. 2007-ben az MVSZ változatlan kérdéssel útjára indította második népszavazási kezdeményezését, amelynek kiírását az Alkotmánybíróság elképesztő jogi csűrés-csavarással akadályozta három éven keresztül, mígnem a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerző Fidesz-KDNP koalíció meg nem hozta a fent hivatkozott törvényt. Ezt követően megszólalt az Alkotmánybíróság is, és elutasította az MVSZ második népszavazási kezdeményezését, állítván, hogy az okafogyottá vált volna... Az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben is „tévedett", hiszen az MVSZ által kezdeményezett népszavazás azoknak adta volna vissza a magyar állampolgárságot, akik magyar nemzetiségűek, míg a Fidesz-KDNP koalíció által elfogadott törvény azoknak adja meg ezt a kedvezményt, akiknek valamely felmenője magyar állampolgár volt. Függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek… A két megközelítés között – következményeiben is – jól érzékelhető a különbség.

 

A Magyarok Világszövetsége úgy tekint a 2004. december 5-ei népszavazásra, mint közel nyolc évtizedes történetének legjelentősebb nemzetpolitikai cselekedetére.

Az MVSZ Elnöksége december 5. tízedik évfordulóján ezt a napot a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napjává nyilvánította.

Lásd itt: December 5.: A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napja

 

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8990/160918

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.