MIXVK: A magyar föld védelmében - a kormány kezdeményezze az EU-s csatlakozási szerződés újratárgyalását



A Magyarok IX. Világkongresszusa Záró-nyilatkozatának 23. pontja felhívja Magyarország kormányát, hogy a magyar föld védelmében kezdeményezze Magyarország Európai Uniós csatlakozási szerződésének újratárgyalását.  Az MIXVK Záró-konferenciája erre vonatkozó önálló határozatot fogadott el, amelyet alább közzéteszünk.

 

Az önálló határozat elfogadásához az indíttatást Dr. Tanka Endre professzor  Hogyan szerezheti vissza hazánk az Európai Unióban önrendelkezését a földtulajdon és a földhasználat nemzeti szabályozására? című előadása adta, amely a Jövő a Szent Korona jegyében – nemzetstratégiai konferencia Élet: A Szent Korona népe, nemzete, állama szekciójában hangzott el 2016. augusztus 16-án.

 

A határozati javaslatot Gonda László és Szent-Iványi Ágnes terjesztette elő, Dr. Tanka Endre, Bottyán Zoltán, dr. Bene Gábor, Dr. Boór Ferenc, Czigány Imre és Patrubány Miklós támogatásával.

 

 

 

„Élet, vagy halál!"(Petőfi Sándor)

Magyarok IX. Világkongresszusa

Záró-konferencia

2016. augusztus 20.

 

Határozat a magyar föld védelmében

 

Termőföld  nélkül  nincs  szuverenitás  és  szuverenitás nélkül  nincs  állam.

 

 

A magyar földért

 

Az Európai Uniós csatlakozási szerződés a földkérdést illetően súlyosan diszkriminálja Magyarországot.

 

-        Felszólítjuk a kormányt, hogy az Európai Uniós szerződés és az Alaptörvény P cikk (1) és különösen a Q cikk (2) bekezdései alapján, kötelességének megfelelően, azonnal kezdeményezze a 2004-es Európai Uniós csatlakozási szerződésünk módosítását, hogy

-        az eddig fennálló diszkrimináció megszűnjön,

-        az első 17 tagállamhoz hasonlóan a föld ne minősüljön tőkének,

 

valamint felszólítjuk kormányunkat, hogy az úgyszintén sújtott (Lengyel-, Cseh-, Észt-, Lettország valamint Szlovákia, Románia, Bulgária, Litvánia) államok kormányaival ebben a kérdésben a közös eljárás érdekében működjön együtt.

 

A magyar földről kimondjuk,

 

-          a föld nem tőke, hanem megújuló természeti erőforrás, amely alapja a magyar életnek és nélkülöz­hetetlen a vidék létfenntartásához.

 

-          a Magyar Állam kötelessége visszaállítani a települési közbirtokosság rendszerét, amely egyensúly­ban van a magánbirtokkal és az állami kezelés alatt lévő földterületekkel.

 

-          a föld hagyományosan a nemzeti közösség, azaz a „történeti Alkotmány vívmányai" szerint a Szent Korona tulajdona.

 

-          angol mintára földhasználati jogot max. 99 évre csak birtokjogként és csak helyben gazdálkodó természetes személy kaphat. Mindezekhez a helyi gazdatanácsok egyetértése szükséges.

 

-          a kormány alkossa meg a helyi gazdatanácsokkal együttműködve a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló sarkalatos törvényt, amely Alaptörvényben előírt kötelessége.

 

-           település határában lévő és a településhez tartozó földek birtokba vételére csak legalább 10 éve ott élő és helyben gazdálkodó magyar állampolgárok jogosultak.

 

-          amennyiben a földhasználati jogot a földbirtokos nem a nemzet és a közösségi gazdálkodás érde­kei­vel összhangban használja, a föld birtokjoga visszaszáll a tulajdonosra.

 

-          jogosult hiányában csak a legközelebbi települések hasonló jogállású állampolgárai igényelhetnek földet.

 

 

Budapest, 2016. augusztus 20-án, Szent István napján

                                                                                              A Magyarok IX. Világkongresszusa

 

A kiadmányt hitelesíti: Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke

 

 

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8971/160831

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.