MIXVK - Beharangozó - "Radványi Jenő" borászati konferencia


Közeledik a Magyarok IX. Világkongresszusának nyitánya. Ezennel befejezzük a Világkongresszus keretében sorra kerülő 10 konferencia beharangozását. Most a „Radványi Jenő" borászati konferencia Beharangozóját közöljük, melynek szerzője dr. Borbély Zsolt Attila,  a konferencia elnöke.

 

 

Magyarok IX. Világkongresszusa

 

2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó

 

„Radványi Jenő" borászati konferencia

 

Beharangozó

 

 

 

Kézművesség és természetesség a borászatban

 

A magyar bor, mint tudjuk, valaha világhírű volt, de az utóbbi közel másfél évszázadban sorra érkeztek a csapások, előbb a filoxéra, majd Trianon, végül a kommunista tervgazdaság. A rendszerváltás magával hozta az újrakezdés és a világhír visszanyerésének lehetőségét.

 

1989 után két nagy folyamat indult be a magyar borászat keretében. Mindkettő ugyanarra vezethető vissza, a mennyiségi szemlélet visszaszorulására és a minőségi megközelítés térnyerésére. Egyik oldalról megjelentek a kis- és középbirtokok igényes, igen gyorsan csúcsminőséget elérő nemes nedűi, másik oldalról viszont drasztikusan csökkent a hektárszám, sok ember elvesztette az értelmes, önálló, értékteremtő munka lehetőségét az egyszerűbb magyar borok iránti kereslet csökkenésével. Ez szorosan összefügg az idegen országokból érkező, nem ritkán szubvencionált tömegborok áradatával, melyekkel a magyar szőlőtermelők nehezen tudják felvenni a versenyt.

 

A minőségi szegmensben adalékanyagokat tartalmazó ún. dizájnborok és természetes borok egyaránt szép számmal megtalálhatóak. Az utóbbiak jellemzően kézműves pincészetek termékei. A bor esetében, ellentétben a sörrel, amikor jellemzően inkább a „kisüzemi" meghatározás a pontos, a kézművességnek tényleges értelme van.

 

A kézművesség általános jelleggel felértékelődött az utóbbi évtizedben, mintegy ellenhatásaként a nagyipari bóvlik dömpingjének. Persze, ha valami divatossá válik, akkor arra a divathullámra sokan igyekeznek felkapaszkodni, így a kézművesség kifejezéssel is visszaélnek egyesek. De Kaló Imre, Karner Gábor, Losonci Bálint, Alkonyi László, Demeter Endre, Maurer Oszkár, hogy csak néhány nagy nevet említsek, valóban kézműves borokat készít, míg más esetekben a kézművesség kimerül abban, hogy kézzel szüretelnek és nem kombájnnal.

 

Konferenciánk a valódi kézművességgel kíván foglalkozni, a természetes, lehetőség szerint nemcsak adalék-, de vegyszermentes borok világával. Előadóinkat a kézműves borászkodás legnevesebb képviselői közül verbuváljuk. Érdekességként sor kerül egy olyan előadásra is, mely a „kézműves" sörök  utóbbi évekbeni „forradalmát" veti össze a magyar borászat negyed évszázaddal ezelőtti reneszánszával.

 

 

dr. Borbély Zsolt Attila

    a konferencia elnöke

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8931/160706

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.