MIXVK - Beharangozó: "Hamvaidnak elhozása végett..." - Petőfi-konferencia


Már kevesebb, mint három hónap van hátra a Magyarok IX. Világkongresszusának nyitányáig. Ezennel folytatjuk a Világkongresszus keretében sorra kerülő 10 konferencia beharangozását. Most a „Hamvaidnak elhozása végett..." – Petőfi-konferencia  Beharangozóját közöljük, melynek szerzői Fuksz Sándor és Kiss Endre József, a konferencia társelnökei.

 

Magyarok IX. Világkongresszusa

 

2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó

 

„Hamvaidnak elhozása végett…" – Petőfi-konferencia

 

 

Beharangozó

 

Ne tőlünk féljetek!...

 

Igaz, hogy sokan vagyunk, Szibériától Európáig, talán minden kontinensre fújt belőlünk néhányat a szél. És várjuk a befogadást, a hazatérést. 167 éve szakították el apáinkat, szabadságharcos honvédekként, tisztekként szülőföldjüktől. Hadifogság, megaláztatás és gyötrelem volt osztályrészük, de haláluk órájáig élt szívükben a remény, hogy egyszer csak eljön a szabadulás órája. Üzentek is haza, de nem érkezett válasz. Nem jött amnesztia és sokasodtak az idegen hangzású nevekkel rótt sírkeresztek.

 

Így lettünk mi, a honvédek szibériai gyermekeinek utódai, most már több tízezerre sokasodva: oroszok, tatárok, kirgizek, burjátok, mongolok

a papírjaink szerint – szívünkben máig magyarok.

Tudjuk, hogy vészjóslóan fogytok ott a Kárpát-medencében, azt is, hogy megcsonkították országunkat és csak kevesen vannak,

akik ebbe nem nyugodtak bele.

 

Halljuk – mert most már eljutnak hozzánk is a hírek –, hogy Petőfi számára készítitek a hazatérés útját. A legnagyobb szellem Ő, kit hordozott e föld, megérdemli, hogy elsőként térjen haza. „Lángoszlopnak rendelve", hogy újra vezesse népét gyarmati sorsból a szabadság felé.

 

Azt is tudjuk, hogy még sokan félnek Tőle. Az árulók és megalkuvók nem tudnak a szemébe nézni. Az igazak még kevesen vannak, és a nép, aki szívében hordozta, nem készült fel a befogadására. Szégyelli talán, hogy elhitte a segesvári mesét és nem hitt a hírhozóknak, szemtanúknak, miszerint nem halt meg azon a végzetes júliusi napon?

 

Hiába üzent – verseivel is , mint „magyar igéknek örök hirdetője"!

 

Magyar testvéreink, ne féljetek Tőle! Elhozza Nektek a szabadulást, csak higgyetek Benne!

 

Szeretnénk jönni mi is! Tőlünk se féljetek!

 

 

Fuksz Sándor,

a konferencia társelnöke

 

Üdvözlet  az  Olvasónak !

 

            Petőfi-konferencia? A mai fogalmaink szerint ez azt jelenti, hogy a 19. század végére kijegecesített Petőfi-képet emlegetik, tárgyalják, megemlékezéseket tartanak, verselnek: lényegében utánozva egymást, ismételve önmagukat. Ahol pedig ennél többet szeretnének, ott beleütköznek az iskola, a MTA és a média által a közvéleményben kialakított, előítéletes ellenkezésbe és érdektelenségbe. Mi azonban ezt nem hagyjuk annyiban.

 

            Van előttünk egy tanulságos példa. Ez a finnugor nyelvrokonság elmélete, amit nyelvrokonságként is túlhangsúlyoznak, de ami ráadásul tudománytalan és etikátlan csúsztatásokkal a magyarság hamis származás-elméletét sulykolja és elzárja a nemzet elől a saját őstörténetének a teljesebb megismerését. Ez az elmélet szakmailag minden tekintetben megbukott. A szakma – jobb helyeken, külföldön – korrigálta már az immár tarthatatlan finnugor elmélet hamisításait, nálunk azonban mégis tovább tanítja az iskola, képviseli a MTA, sugározza a média és – mintha mi sem történt volna – világra szóló finnugor-kongresszusokat rendeznek hazánkban. No comment!

 

            Ha Petőfi kerül szóba, akkor a szakma hivatalosai azt mondják, hogy nincs új információ, ami módosítaná a hagyományos Petőfi-képet és nincsenek nyitott kérdések sem, amelyekkel foglalkozni kellene. Ahogy említettük, amivel ők foglalkoznak, az a hagyományos Petőfi-kép igazolása újra és újra, minden olyan kérdés kizárásával, ami ezt a képet lényegileg módosíthatná vagy akár csak árnyaltabbá tehetné. A másfél évszázados társadalmi igényét a népünknek arra, hogy a Petőfi kapcsán fölmerülő kérdéseket tisztázzák, egyszerűen semmibe veszik, a fölvetését rosszallják, s nem zavarja őket, hogy mindez a tudományos munka erkölcsi alapjait rendíti meg és a kutatás szabadságát korlátozza.

 

            Magatartásuk azért is álságos, mert amikor a hagyományos Petőfi-képet megrajzolták, akkor annak nem adhattak –a mai értelemben – tudományos alapokat, azt egyébként is politikai, ideológiai döntés hozta létre és tartja életben mindmáig. A Petőfi-kutatás válságához éppen az vezetett, hogy azokat a kutatókat és munkákat, melyek módosíthattak volna, módosíthatnának, a hagyományos képen, eleve tudománytalannak, eretneknek bélyegezték, bélyegzik, és megvonták, megvonják, tőlük a szakmai, erkölcsi, anyagi támogatást.

 

            Ez történik, amikor valamely alapvető tézisükkel szemben kételyek merülnek fel és ezért nem juthatnak támogatáshoz vagy valamiféle elismeréshez azok, akik a máig nyitott kérdéseket – Petőfi Sándor származását, születéshelyét vagy <horribile dictu> szibériai utóéletét, a legnagyobb magyar költő újratemetésének módját, a nemzeti végtisztességadás lehetőségeit – kutatják. Következésképpen az utóbbiak sem felelhetnek soha hatékonyan arra a széleskörű társadalmi igényre, mely első sorban éppen a nyitott kérdéseket szeretné kibeszélni és kimerítően tárgyalni.

 

            Napjainkban – ismereteink szerint – egyedül a Magyarok Világszövetségének Petőfi Bizottsága teremt, több, mint fél évtizede, az összejövetelein, rendezvényein és konferenciáin olyan fórumokat, melyeken a nyitott kérdések rendszeresen napirendre kerülhetnek. Azok az elkötelezett Petőf-rajongók, de a komoly kutatók is, akiknek szívügyük a Petőfi-kérdés, itt kísérhetnék figyelemmel az előadásokat, fölvetéseket, hozzászólásokat, vitákat akkor, ha a sajtó nem hallgatná el a nyilvánosság elől, hogy egyáltalán léteznek ilyen fórumok. Mi azonban, ennek ellenére, a magunk szerény eszközeivel, mindent megteszünk azért, hogy a konferenciánk anyagait hozzáférhetővé tegyük az érdeklődők számára és a nyitott problémák megoldása terén egykor mégis előre léphessünk, egész nemzetünkkel együtt.

 

 

Kiss Endre József,

a konferencia társelnöke

           

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8906/160612

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.