Géppisztollyal Bégaszentgyörgyön - Magyar sors Délvidéken: a Sarnyai ügy


Öten meghaltak, több mint húszan megsebesültek két nappal ezelőtt a bánsági Bégaszentgyörgyön, húsz kilométerre Nagybecskerektől, amikor egy oda menekült szerb – meglátván elvált feleségét egy kávézóban – gépfegyvert ragadott és elkezdett lövöldözni… Ez az eset egy tíz évvel ezelőtti magyarkanizsai gyilkosságot juttatott eszünkbe. „Ja sam crnogorac" (crnogorác vagyok) – mondta akkor fenyegetően egy szerb menekült, akit követelőzése miatt felpofozott egy biztonsági őr, aki magyar volt. A szerb hazament, magához vette pisztolyát, visszament és öt golyót eresztett magyar megsértőjébe. Mindössze hat évet kapott… A temerini magyar fiúkat egy kötözködő szerb megveréséért 65 év börtönre ítélték, Budaházyra pedig húsz évet kért a magyarországi ügyész… Jellegzetes magyar sors a Kárpát-medencében. Alább újraközöljük Müller Éva tíz évvel ezelőtti írását.

 

Sarnyai ügy

 

Előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért öt év, tíz hónap börtönbüntetést kapott a Koszovóból ide települt 42 éves Goran Tijović, a magyarkanizsai Sarnyai József gyilkosa. Plusz két hónapot, mert nem volt fegyverviselési engedélye. Ez összesítve hat év.

A törvénykönyv Élet és testi épség elleni bűntettek 113. pontjának első szakasza értelmében aki kegyetlen alantas indítékkal mások életére tör legkevesebb tíz évet kaphat, de a bűncselekmény súlyosságától függően 30-tól 40 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhető.

A nem megengedett fegyvertartásról szóló törvény 348-as pontjának első szakasza értelmében aki fegyverrel, lőszerrel kereskedik,vagy magánál tartja ezeket, 3 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető.

 

Induljunk ki a tényekből és idézzük fel a történteket. Magyarkanizsa központjában az iskolához és a katolikus templomhoz közel van egy szépen berendezett Bounty nevű kávézó. Főleg fiatalok szórakozóhelye. Egy évvel ezelőtt egy péntek estén is ide tértek be a törzsvendégeken kívül még néhányan talán kíváncsiságból,vagy csak a változatosság kedvéért.

 

Hajnali négy óra körül egy szerb férfi kávét kért. Mivel a magyar felszolgáló lány gyér szerb szókincse nem volt elég ahhoz, hogy elmondja a kávéfőző gép záróra miatt nem dolgozik, oda ment hát a kidobó fiú és segített. Nem erejével, hanem szerb nyelvtudásával.

 

Már-már lenyugodni látszottak a kedélyek, amikor ismét a férfi követelőzni próbált. Sarnyai József feléje fordult, majd megkérdezte: „Szerinted mit kapnék én ha Koszovóban magyarként így viselkednék?" Majd elcsattant egy pofon. Sarnyai adta. Kissé később még egy. A szerb fiatalember fölmérte az erőviszonyokat és távozása előtt csak annyit mondott: „Ja sam crnogorac."

 

A tulajdonos megtörölve verejtékező homlokát felsóhajtott. Ez a nap is simán elmúlt. Még egy pohár sem tört el, pedig már a berendezést féltette. Öten maradtak a kávézóban. Megszámolták a bevételt és haza indultak. Elől az egyik felszolgáló, de ő meglátott egy ott felejtett kabátot és visszalépett érte. Másikuk egy pénztárcát vélt felfedezni, ő is hátra lépett. Sarnyai maradt az ajtónál, ő nyitotta ki és indult volna, amikor eldördült az első lövés. A tulajdonos nem értette kinek van kedve hajnalban petárdával játszadoznia, de mire esze felfogta, hogy ettől jóval véresebb a helyzet Sarnyai a földön feküdt. A gyilkos látva, hogy áldozata még megmozdul és feléje fordul, a két mellkasi lövés után még három golyót a fejébe eresztett. A személyzet ekkor szembesült a véres valósággal. Gyílkosság történt. Felismerték a korábbi éjszakai vendéget, akit végül sikerült lefegyverezni, majd a mellékhelyiségbe bezárni. Ezt követően értesítették a rendőrséget.

 

Itt álljunk meg egy pillanatra. A gyilkos testvérének tanúvallomása szerint amikor neki hajnalban a taxis szólt, hogy mire készül a bátyja, ő felhívta a törökkanizsai rendőröket és értesítette őket. Azok a magyarkanizsai rendőrséget figyelmeztették, hogy menjenek ki és ellenőrizzék a terepet. Az ügyeletes rendőr visszakérdezett. És mi lesz ha minket lő le? Amikor a gyilkos fegyver a birtokukba került, csak utána vonultak ki nagy bátran helyszínelni.

 

Amíg a tulajdonos megnyugodni látszott, a sértett vendég akkor kezdett bosszút forralni. Taxist keresett, haza ment Szerbkeresztúrra pisztolyáért, ugyan azzal az autóval visszahozatta magát Magyarkanizsára, kiszállt a Beograd kocsma előtt, elsétált a korábbi szórakozóhelyre és megvárta az első ajtónyitást, majd lőtt. Öt golyót eresztett áldozatába. Azon a reggelen azt mondta a jegyzőkönyvbe, hogy meg kellett ölnie Sarnyait, mert ha ő még egyszer felkel, akkor neki vége.

 

A rendőrök reggel öt körül megkezdték a helyszínelést. Sarnyai szüleit nyugodt álmukból az óra csörgése ébresztette. Megkávéztak, begyújtották az autójukat és fél hétkor piacra indultak. Szép idő mutatkozott, talán nem lesz hiába Adáig elmenni-bizakodtak.

 

Fiuk öt órától vérben feküdt házuktól egy kilométernyire. Senki sem értesítette őket. Jóval később kilenc óra körül a piaci kavalkádban szólalt meg a maroktelefon. Egy ismerősük szólt: „Meghalt a fiatok." A rendőrség azóta sem járt náluk.

 

A feleség hét hónapos terhesen egy három éves kislány álmát vigyázva várta haza férjét. Két hónapra rá egészséges kislánynak adott életet. Neki nem adatott meg, hogy megismerje az édesapját. A három éves kicsi választott magának egy csillagot, most esténként neki mond mesét, verset. Nagyon szoros kapcsolat volt az édesapa és kicsi leánya között. Szinte mindenhova magával vitte. Frizurát csinált neki, katicabogarat lakkozott pici körmeire, több száz fényképet készített róla. Mind ebből majd halovány emlékfoszlányok maradnak nagy korára. A picúrnak még ennyi sem.

 

A sajtó nagyon óvatosan nyúlt a témához. Magyarkanizsa polgármestere sietett kijelenteni, hogy nem etnikai alapon történt a gyilkosság-maga az áldozat provokálta ki. Óva intett:nem kell belőle nagy ügyet csinálni. A dolog érdekessége, hogy a gyilkos védőügyvéde ezeket a nyilatkozatokat a szerb sajtóból idézve védőbeszédében felhasználta.

 

A család mély gyászát a polgármester nyilatkozatai még fájdalmasabbá tették. Csalódtak a rendőrségben is, a nyomozókban is.

Az elmúlt egy év könnyek között telt el. A bírósági tárgyalásokra ügyvéd nélkül jártak. Néhány ismerős, rokon kísérte el őket csupán.

Az ügyésznővel aki képviselte az ügyet szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt. Az egy év alatt alig váltottak néhány szót. Teljesen tanácstalanok voltak, de bíztak az igazságban.

 

Kedden délben az ítélet kihirdetése után már ezt is feladták. Az édesapa elkeseredésében annyit mondott: „Csak azért adtak neki hat évet, mert magyart lőtt le." …

 

Müller Éva.

Magyarkanizsa, 2006. szeptember 7.

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8926/160703

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.