Petőfiért! - Újabb "hivatalos" könyv Petőfi Sándor haláláról - Az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának közleménye

Újabb, Petőfi Sándor szibériai életszakaszát tagadó kötet jelent meg,
ezúttal a Kossuth Kiadónál. A keménykötésű, nagyméretű kiadvány szerzői -
kik is lehetnének? - Hermann Róbert
<http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/sajtoszolgalat/2011-sajtoanyaga/451
-julius-31-koezeledtevel-forrosodik-a-levego-a-szakertoi-nyilatkozat
> és
Kovács László
<http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/sajtoszolgalat/2015-sajtoanyaga/236
8-petofiert-kovacs-laszlo-a-petofi-kotet-bemutatojan
> . A kötet a Magyar
történelem rejtélyei című sorozatban jelent meg, amelynek főszerkesztője
Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum leköszönő főigazgatója... Az alábbi
recenziót a Magyarok Világszövetségének Petőfi Sándor Bizottsága jegyzi.


Az a rejtély, hogy nincs rejtély?


A MAGYAR TÖRTÉNELEM REJTÉLYEI sorozat 4. könyve PETŐFI HALÁLA címet viseli.
Elvárható lenne a téma megnevezése alapján, hogy megtudunk valami újat arról
a vágyott és titokzatos halálról. Vajon ott esett-e el a "harc mezején",
ahogyan kérte az Istentől, vagy beteljesült-e a bántó gondolat, hogy
"ágyban, párnák közt" fogy el élete, "mint gyertyaszál, mely elhagyott, üres
szobában áll"?

Hiszen nincs máig sem nagyobb titka történelmünknek, mint a legnagyobb és
legtisztább magyar lélek földi pályájának végpontja és ideje.

A két szerző, Hermann Róbert és Kovács László akadémiai tisztségüknél és
rangjuknál fogva, garancia kellene hogy legyenek a tudományos és
tisztességes megközelítés kritériumainak betartására. Tudományos pályájuknak
ugyanis - saját bevallásuk szerint - 20 illetve 25 évét szentelték a téma
kutatásának.

Meglepetésünkre azonban a kötet Petőfi haláláról semmit sem mond, nem közöl
egyetlen új tényt vagy körülményt, tanút vagy dokumentumot, megelégszik a
Segesvár melletti ütközet eddig ismert mozzanatainak felelevenítésével,
mintegy jelezve, hogy a hivatalosként eddig elfogadott verzió továbbra is
érvényes.

Mi szolgált alapul tehát erre a "rejtélyes" besorolásra ebbe a sorozatba? A
tanulmányok ugyanis kizárólag Petőfi szibériai életének cáfolatával
foglalkoznak. A rejtély cáfolatával vagy a cáfolat rejtélyével akarták
elfoglalni magukat a szerzők?


A Kossuth Kiadó által jegyzett alig negyvenoldalnyi kötet szomorú példája a
magyar tudományosság mai állapotának. Csupa "bántóan járatlan",
"lelepleződő", "gyanúsan későn visszaemlékező", "fantáziadús meséket
kitaláló, azokat szemtelenül alakítgató, fortélyosan fogalmazó", "Petőfi
Társaság-i tagságra epekedő", "hitelképtelenné váló", "erkölcsileg
megsemmisülő", "légüres térbe kerülő", "primitíven szajkózó", "a minták
meghamisítására törekvő", "részrehajló rosszindulattal kommentáló",
"politikai hasznot húzni akaró" személy a túlsó oldalon, és természetesen a
makulátlan hitelességű tudósok az "igazság" partján és pártján.

A szerzők érvrendszere két pilléren nyugszik. Az egyik az, hogy nem vittek
hadifoglyokat az orosz csapatok magukkal, a másik az, hogy a abból a
bizonyos sírból női földi maradványokat emeltek ki a kutatók.

Az első pillér már száz éve megrogyott, hiszen az első világháborús
hadifoglyok Oroszországból hazatérve tömegével számoltak be honvéd
leszármazottakkal való találkozásukról. De ha ez nem volna elég a tudomány
mai képviselőinek, akkor érdemes volna tudóstársaikra figyelni. A kötetben
is idézett Dienes András, irodalomtörténész és Petőfi-kutató így ír A
legendák Petőfije c. könyvében:

"...Szerte az országban alig volt falu, ahol legalább egy első világháborús
katona ne tudott volna mondani valamit, vagy ne hallott volna valamit egy
oroszországi Petőfi-sírról vagy egy kunyhóról, ahol Alekszander Petrovics
nevű öreg élt..." (Dienes András: A legendák Petőfije, Magvető, 1957)

De Józsa Antal hadtörténész, az MTA doktora, is ezt a tényt igazolja:

"...Magam is beszéltem még az 50-es években több mint harminc egykori
hadifogollyal, akik egyhangúlag megerősítették, hogy ők is találkoztak az
1848-49-es honvédek leszármazottaival, közülük egy pedig egy idős
aggastyánnal is találkozott, aki a breszti béke hadifogolycseréjének
megindulása alkalmával Szverdlov irodájában jelentkezett hazatérés
céljából..." (Az 1849-es cári intervenció Magyarországon, Korona Kiadó,
2001)

A másik pillér igazán sohasem létezett, hiszen csak egy fénykép alapján
állította Hajós Ferenc, hogy női csontvázról van szó, aki azt valóságban
sohasem látta. A barguzini feltárást követően két amerikai, egy szovjet és
egy magyar antropológus azonosította a férfit és Petőfi Sándort.

A kötet említést sem tesz Szuromi Lajos verstantanárról, az MTA doktoráról,
aki a szibériai Petőfi verseket egyértelműen azonosította, de természetesen
Eliaszov professzorról sem beszél, aki a már a múlt század harmincas éveiben
felfedezte a titokzatos Petrovicsban Petőfi Sándort. Erről értesítette is
magyarországi kollégáit, de azok némák maradtak.

Hermann Róbert és Kovács László bölcsebben tették volna, ha követik
példájukat.

A Magyarok Világszövetségének Petőfi Sándor Bizottsága

A Kossuth Kiadónál megjelent kötet címlapja

Korábban írtuk: Megvannak Petőfi hamvai
<http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/sajtoszolgalat/2015-sajtoanyaga/218
6-petofiert-ismetelten-bizonyitas-12-pontban
> - Bizonyítás 12 pontban


MVSZ Sajtószolgálat

8966/160427

<http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/nyitolap/szja-1#.Uxp7BM6ghvI>
Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

"A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a
XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a
kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi
egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét
évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és
tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu
<http://www.mvsz.hu> honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz,
küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu
<mailto:sajtoszolgalat@mvsz.hu> címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze
ennyit közöl: Leiratkozás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.