MVSZ: Gondolatok a párizsi "béke" évfordulóján


Február 10-én van a második világháborút lezáró párizsi „béke" évfordulója. Ebből az alkalomból ismételten olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyarok Világszövetségének ezzel kapcsolatos álláspontját, amelyet a „Mint kígyó sziszegett az egész mezőny…" című dokumentum tartalmaz. A nagyhatalmak által Magyarországra erőszakolt „béke" 69. évfordulójáról Bottyán Zoltán Kárpát-medencei térségi alelnök esszéjéből vett gondolatokkal emlékezünk meg. Láthatjuk majd, miként bántak el e hatalmak azzal az országgal, amely a második világháborúban a hadat viselő népek közül arányaiban a legnagyobb emberveszteséget szenvedte el: összlélekszáma 15%-át. 

 

Bottyán Zoltán két mottóval indítja Az 1947. február 10-i béke évfordulóján című esszéjét.

 

 

                                                           Ezelőtt a háborúban

Nem követtek semmi elvet,

Az erősebb a gyengébbtől

Amit elvehetett, elvett.

Ma nem így van. A világot

Értekezlet igazgatja:

S az erősebb ha mi csínyt tesz,

Összeül és - helybehagyja.

Arany János: Civilizáció

 

„…a párizsi békekonferenciát nem azért tartották meg, hogy ott döntsenek, hanem azért, hogy egy már meglévő döntést igazoljanak…"          

Kocsis István: A mai magyar és a mai európai történetírás válsága

 

Majd így folytatja:

„Mindjárt az elején egyértelműen megmondom, hogy a második világháborút lezáró „békerendszer" elsőt is meghaladó arcátlanságának és következményei súlyosságának bemutatására itt most nem vállalkozom. Emlékeztetőül egyetlen – számunkra fontos – eseménysor felidézésére szorítkozom. Azért is választottam mottóul a fenti idézeteket, mert az 1947-es békére vonatkozóan érvényességüket egyetlen – számunkra döntő - eseménysor felvillantásával is érzékeltethetem. Szemléltetésül a román-magyar határ véglegesítésének történetét választottam."

 

A „román-magyar határ véglegesítésének" mikéntjét a Párizsban 1946. május 7-én lezajlott Győztes Hatalmak Külügyminisztereinek Tanácsán felvett jegyzőkönyvből vett idézetekkel szemlélteti. Íme hogyan csatolták ismét Romániához Erdély magyar többségű területeit.

 

Részlet az 1946. május 7-i jegyzőkönyvből:

„MOLOTOV úr megkérdezte, van-e a jelenlévőknek javaslata Erdéllyel kapcsolatban. Két vitatott kérdés maradt terítéken. A szovjet tervezetnek volt egy mondata, miszerint Erdély egészének Romániához kellene tartoznia, a többi delegáció azonban ennek kihagyását javasolta.

BYRNES úr azt mondta, hogy az Egyesült Államok küldöttsége javasolt egy kiegészítést, ami zárójelben szerepel a szövegben és a következőképpen hangzik:

» A szövetséges és társult hatalmak azonban készek elismerni a román-magyar határ bármiféle kiigazítását, amiben a közvetlenül érintett felek a jövőben kölcsönösen megegyeznek, és ami jelentősen csökkentené az idegen uralom alatt élők számát. «

MOLOTOV úr azt mondta, Byrnes úr a szájából vette ki a szót, mert ő is erre a pontra kívánt utalni.

BYRNES úr azt javasolta, hogy amennyiben a szovjet küldöttség visszavonja az első zárójelben szereplőket, az Egyesült Államok küldöttsége is visszavonja azt, ami a második zárójelben áll. Úgy véli, ettől csak jobb lesz a megfogalmazás.

MOLOTOV úr elfogadhatónak tartotta az ajánlatot.

BEVIN úr egyetértett. "

 

Bottyán Zoltán záró gondolata:

„Mi is megértjük, hogy ilyen politikusok azóta is így és ilyen döntéseket hoznak. De azt nem, hogy az ilyen döntések megmásíthatatlanok."

 

És ez az a „béke" amelynek szövegébe még azt is beiktatták, hogy a veszteseknek tiltaniuk kell a maguk területén ennek a „békének" bárminemű megkérdőjelezését…. – tesszük mi hozzá felvont szemöldökkel.

 

Bottyán Zoltán esszéjének teljes szövegét holnap közzétesszük.

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8897/160211

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.