Magyar önkéntesek a finn-szovjet háborúban - Kiállítás Helsinkiben


Az 1939-1940-es finn-szovjet  háború magyar önkéntesei címmel Helsinkiben, a Finn Hadtörténeti Múzeumban (Suomen sotamuseo, Helsinki, Liisankatu 1.) kiállítás nyílt.   Az év végéig látogatható kiállításról a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ adott hírt. Nyitva tartás: kedd-csütörtök 11–17 óra, péntek-vasárnap 11–16 óra. Május 9-én 11 órai kezdettel magyar nyelvű tárlatvezetés lesz.

 Az 1939–1940-es finn–szovjet  téli háború idején, "Dávid és Góliát harcában" az egész világ szimpátiával fordult Finnország felé, de csak kevés országból érkezett olyan mértékű segítség, mint Magyarországról: önkéntes zászlóalj, hadfelszerelés és humanitárius segély a Finn Vöröskereszt számára. A finnekről alkotott kép is jelentősen megváltozott Magyarországon a téli háború következtében, ettől kezdve példaként kezdték emlegetni a csodálatra méltó katonai teljesítményt nyújtó északi "testvérnépet".

 

A zászlóalj első egységeként kb. 350 magyar önkéntes érkezett Finnországba, hogy fegyvert fogjon a megtámadott rokon nemzet védelmében. Bár a finn hadvezetés nem vetette hadba őket, így is nagyra értékelték a válogatott katonákból álló, kiválóan képzett egységet. A kiállítás nagy hangsúlyt fektet az egyéni emlékek, történetek bemutatására: egyrészt a magyarokéra, akik felkerekedtek egy távoli, ismeretlen ország védelmére, másrészt a finnekére, akik máig hálásan emlegetik az egykori délceg magyar legényeket és a magyar segítségnyújtást. A kiállítás látogatói megtudhatják, miért tartotta hasznosnak Finnország megsegítését a Teleki-kormány, kik is voltak ezek az önkéntesek, mi motiválta őket, hogyan sikerült eljutniuk Finnországba a háborúban álló Európán keresztül, milyen tapasztalatokat szereztek a távoli, északi országban, milyen emlékeket őriztek róla fél évszázad elteltével, és hogyan emlegetik őket a nemzetközi kiképzőtábort befogadó Lapua lakosai.

 

A kiállítás megismertet Osmo A. Wilkunának a rendszerváltást követően készített interjúival, dokumentumfilmjével, Vilisics Ferenc és Niina Ala-Fossi Lapuában gyűjtött "hétköznapi történeteivel", lapuai szemtanúkról és helyszínekről készített fotóival. Az önkéntes zászlóalj kiküldésének politikai és társadalmi hátterét Richly Gábor tárta fel korabeli finn és magyar levéltári anyagok segítségével, e dokumentumokból is jónéhány bemutatásra kerül.

 

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

8615/150501

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

 

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.