Friedrich Klára: Az Emberek aranyban szkíta kiállítás rovásírásos csészéjéről


Pár nappal ezelőtt zárta kapuit az MVSZ – Magyarok Házában a nagy érdeklődésnek örvendő Emberek aranyban – Szkíta fejedelmek aranykincsei című kiállítás. Záró értékelésnek is beillő, alább olvasható tanulmányt írt Friedrich Klára a kiállítás egyik fontos tárgyáról.

 

Krónikásaink, történészeink szkíta, hun, székely és magyar elnevezéssel illetik rovásírásunkat. A szkíták íráshasználatáról több ókori forrás is beszámol. Itt most csak egy írásemlékre térek ki, időszerűsége okán.

1970-ben Kazahsztánban az Alma-Ata környéki Isszik területen szaka-szkíta királyi halomsírok egyikében egy rovásfeliratos ezüstcsészét találtak a régészek. Fehérné Walter Anna 1975-ben közli G. Muszabajev, a Kazahsztáni Tudományos Akadémia levelező tagjának megfejtését, aki türk írásnak tartotta: „Becsülettel tartsd magasra az atyai zászlót. Légy méltó ura alattvalóidnak. A harci mének és a déli vitézek dicsőséget hoznak nevedre.

Ha felnősz, boldogságodat vívd ki, saját karod erejével. Adjon Isten egészséget."

 

Forrai Sándor jogosan kételkedett abban, hogy a csészén lévő 28 jelből ilyen hangzatos, 170 betűs szöveg megfeleljen a valóságnak, még ha az összerovásokat figyelembe vesszük is. Sem a türk írásra, sem más rovásírásokra nem jellemzőek az összerovások, ez a magyarok és elődnépeik, szkíták, hunok, avarok írásának sajátsága. Ráadásul a türk írás csak a Kr. utáni VI-VII. sz.-ban jelent meg, míg a csésze a Kr. előtti V-VI. sz.-ban készült. Ezért Forrai szkíta írásnak tartja, mellyel a későbbi türk írás néhány jelben formai hasonlóságot mutat. Könyvében részletesen elemzi a jeleket a beszámozott rajz alapján. Szöveges megfejtést csak az 1-el jelzett betűcsoportra ad, szerinte: ÍRD

A többi jelnél csak a hangértéket és a párhuzamokat adja meg.

 

 

A csésze lapított félgömb alakú és kb. 7 cm átmérőjű. Lyukak láthatók rajta, a temetéskor tudatosan rongálták meg, hogy más ne használhassa a király ivóedényét. A feliratot nem a készítéskor, hanem utólag karcolták a csészébe, így joggal feltételezhetjük, hogy egy szkíta király kezenyomát viseli, talán az Arany emberét, ahogyan a sírjában található több, mint 4000 aranytárgyról elnevezték.

 

A csészéről szóló beszámoló  időszerűségét az adja, hogy a róla készült hiteles másolat megtekinthető az Emberek aranyban-fejedelmi sírok leletei a sztyeppe piramisaiból c. kiállításon, melyet 2012 őszétől több helyen bemutatnak az országban, néhány napja még a Magyarok Világszövetségének székházában nézhettük meg. A következő kiállítási hely  Békéscsabán a  Munkácsy Mihály Múzeum. Tehát amit eddig csak két dimenzióban láthattunk a könyvek lapjain, azt most három kiterjedésben tanulmányozhatják a rovásírók. Aki a türk írásos  emlékoszlopokat, sztéléket szeretné tanulmányozni,  a kiállításon ezt is megteheti. A rendkívül érdekes nemzetségjelet hordozó híres ujgur  Szudzsi sírkövet  eddig csak Fehérné könyvéből ismerhettük, itt most közvetlenül szemlélhetjük a tamgát és az oszlopot borító  kb. két centiméter nagyságú, jól látható betűket, így érdemes egy türk ábécével felszerelkezve látogatni a kiállításra.

 

Míg a 2009-es Nemzeti Múzeum-béli Szkíta aranykincsek kiállításon nem találtunk utalást arra, hogy mi magyarok a szkíták utódai lennénk, szívet melengető, hogy itt lépten-nyomon találkoztunk a szkíta-hun-avar-magyar párhuzamokkal, utalásokkal hagyományainkra, népmeséinkre és az ókori szerzőktől származó, szkítákat méltató idézeteket gyűjthetünk. Pl. Homeros az abiusoknak nevezett szkítákat a legigazságosabb embereknek mondja.

Justinus: „Az egyiptomiak mindig a szkítákat tartották régebbieknek".

A kiállítás Dr. Bencze István, Papp Atilla és Széles Atilla másfél éves szervező munkájának eredménye, Alma-Atában is jártak ez ügyben. A csészéről a nagyszerű fényképet  Sayti Krisztina készítette és Papp Atilla jóvoltából tehetjük közzé. 

A leletek restaurálását, a másolatok készítését a neves Krym Altynbekov professzor, a szkíta halomsírok kutatója vezetésével a feltárásokban is részt vevő szakemberek végezték.

Friedrich Klára

 

MVSZ Sajtószolgálat

8535/150121

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.