Surlófényben: December 5. és az állampolgársági törvény

„A magyar nemzet egységének újbóli megteremtéséhez az út december 5-e fájdalmán keresztül vezetett" – mondta december 5. tizedik évfordulóján Kossuth téri beszédében Patrubány Miklós, aki kitért arra is, hogy a könnyített honosítást lehetővé tevő állampolgársági törvény miben különbözik a népszavazáson győztes Igen-ekben megtestesülő népakarattól. Íme, alább az elnök beszédének erre vonatkozó részlete.

 

Lássuk tehát, hogy miért és miben különbözik az az állampolgárság, amelyet törvénybe foglaltak attól, amelyet a népszavazás kért?

Talán emlékeznek arra, hogy a népszavazásra bocsátott kérdés azt mondta, hogy könnyített módon – Magyarországra való letelepülés nélkül – minden magyar, aki külhonban él, és magyar nemzetiségűnek vallja magát, visszaigényelhesse magyar állampolgárságát, amelyet tőle akarata ellenére vettek el. Ehhez képest a törvény nem ez lett. Ehhez képest a törvény nem a magyar nemzetiségűeknek juttatja vissza könnyített, kedvezményes honosítással a magyar állampolgárságot, hanem bárkinek, akinek magyar állampolgárok voltak felmenői között.

És lássuk, hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azok a románok, azok a szlovákok, azok a szerbek, akik a trianoni döntés nyomán országunk kétharmadával együtt kiszakították magukat, és kisebbségi sorsba rántották az ott élő ötmillió magyart, ma ugyanolyan könnyen megkaphatják a magyar állampolgárságot, mint azok, akik Trianon után kilencven évvel, 95 évvel, és eljövendően száz évvel is, dacolva a másodrangú állampolgárként való kezeléssel, dacolva a megpróbáltatásokkal, mindvégig vállalták a magyarságukat.

Ez bizony nem méltányos, és nem annak a szándéknak felel meg, aminek a népszavazás Igen-szavazói a népszavazást szánták. Hogy is lehetne? Természetesen, a Szent Korona országában, ahogy évszázadokon keresztül helye volt a románoknak, a szlovákoknak és a szerbeknek és más nemzetiségnek, ugyanúgy ezután is lehetne, de nem ám, hogy elvitték országunkat, javainkat, és most visszajönnek a kiskapun, újból magyar állampolgárságot kérni! Jöhetnek – az országrészekkel együtt!

De ugyanez érvényes a magyarországi zsidóság azon részére is, amelyik itthagyta ezt az országot, és úgy döntött – amihez természetes joga volt –, hogy másutt alapít magának hazát. Ezzel a törvénnyel, amely ma a kettős állampolgárságot, a magyar állampolgárság visszaszerzését szabályozza, ők, akik elhagyták ezt a hazát azért, hogy új hazát alapítsanak, ugyanúgy kaphatják vissza magyar állampolgárságukat, mint azok a magyarok, akiket akaratuk ellenére, véres körülmények között csatoltak el Trianonban.

Az MVSZ elnökének teljes beszéde megtekinthető a világhálón, ide kattintva.

 

Patrubány Miklós ma, december 15-én, 19 órai kezdettel megtartja szokásos nemzetpolitikai előadását, melynek címe:  2004. december 5-e szégyenfolt vagy egy új kezdet a magyar nemzet életében?

 

Az előadás élőben követhető a világhálón, ide kattintva.

 

MVSZ Sajtószolgálat

8504/141215

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot." (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.