Petőfiért! – 17. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak


Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. július 17-én tárta fel a Morvai Ferenc vezette expedíció Szibériában Petőfi Sándor hamvait. A magyar költészet messiása 165 évvel ezelőtt 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában, ahonnan súlyosan sebesülten Szibériába hurcolták. A Magyarok Világszövetsége a két dátumot egyszerre idézi a magyar nemzet emlékezetébe. Július 31-én, este 8 órakor a Hősök terén figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulást szervezett Petőfi a segesvári csatában – NEM HALT MEG! címmel. De ki is volt Petőfi Sándor? Hódolva nagysága előtt, naponta közlünk adatokat, okmányokat és képeket  Petőfi Sándor diadalútjáról, egy nagyszerű kiadványból, amely 1910 körül, a Pesti Napló kiadásában jelent meg.

 

 

 

Petőfi és a színészet

 

           17. rész

 

 

„Ezzel fordít ezúttal hátat a színpadnak és megy rengeteg kerülő utakon, temérdek kísérlet után, újra Pápára iskolázni.

Általában sokkal többször, kitartóbban és nagyobb nehézségek árán kereste iskoláit, mint a színészetet.

Ezúttal is: mikor tantárgyai mellett „rengeteget olvas németül és latinul".

Ebben az évben – 1842 – ismerkedik ott meg különben a Komáromy-Szákfy színtársulatával, és, noha csak a legnagyobb nehézséggel, emberfölötti munkával bírja ott magát fönntartani, semmi kísérletet nem tesz, hogy közéjük álljon; sőt ellenkezőleg! Ebből az ismeretségből származik „Szín és való" című verse, melyet nem teszünk az ablakunkba.

De hajszálra megismétlődik múlt évi nyomorúsága, egymásután veszti el ebédjét, vacsoráját és pár forintnyi havi keresetét.

Annyira szerencsétlennek érzi magát, hogy ilyen panaszokra fakad: „Engem rettenetesen üldöz a sors", „Egy borzasztó mélység előtt állok, melyet át kell lépnem; színésszé kell lennem, kell, nincs semmi menedék; szüleim nem segíthetnek és Pápán nincs semmi alkalom, mellyel a nyomorult filléreket életem tengetésére megszerezhetném". Tovább pedig: „Miután táplált reményeimben csalódtam, mit tehettem egyebet, mint föltettem sipkámat és amerre a sildje esett, arra indultam", írja egyik levelében. „Most már harmadszor színésszé! Lássuk, mit ad a végzet. Mondjam-é, hogy nemcsak a mindennapi kenyér keresése a célom, mert úgy kocsissá vagy béressé lennék és bizonyosabb kenyeret enném".

Ilyen nehéz szívvel, nagy küszködések árán jön vissza a színészethez, melynek keserű íze már a szájában van.

Mily haragra lobbant ezért dicsőségre szomjas lelke! Milyen keserű gúnyversben adott utat méltatlankodásának. Kár, hogy kibékítették és ő a verset elégette.

Kár. Örökké lett volna a színészet hamupipőkéinek, a súgóknak egy tromfjuk ellenünk, akik ott fejük fölött ágálunk, többnyire az ő jóvoltukból.

Rossz sejtelmei ezúttal is teljesedtek. A színpad, melyen ezúttal egy egész telet töltött, Székesfehérváron és Kecskeméten, csak kevés kenyeret és temérdek keserűséget termett számára. Mindjárt Székesfehérváron súgói állással, dehogy is, üléssel kínálja meg az igazgatója, amit semmi esetre sem tett volna, ha Petőfinek színészi tehetsége van, mert a vonzó színész mindenkor becsesebb volt és lesz az igazgatóknak a legintelligensebb súgónál.

Nem, a végzet őt nem kegyelte a színpadon. Mintha egyáltalán kegyelte volna életében!

Sőt halála után is üldözi. Avagy melyikünk örülne olyan szobrának, mint az ott a Dunaparton?"

 

 

(folytatása következik)

 

 

 

 

 

 

 

A Hódolat Petőfi Sándornak jegyében eddig közölt szövegek:

Petőfiért! – 165 éve tűnt el, 25 éve találták meg hamvait – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – Petőfi gyermek- és diákkora - 1 . rész – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 2. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 3. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 4. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 5. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 6. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 7. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 8. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 9. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 10. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 11. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 12. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 13. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8457/140814

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.