Petőfiért! – 12. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak


Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. július 17-én tárta fel a Morvai Ferenc vezette expedíció Szibériában Petőfi Sándor hamvait. A magyar költészet messiása 165 évvel ezelőtt 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában, ahonnan súlyosan sebesülten Szibériába hurcolták. A Magyarok Világszövetsége a két dátumot egyszerre idézi a magyar nemzet emlékezetébe. Július 31-én, este 8 órakor a Hősök terén figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulást szervezett Petőfi a segesvári csatában – NEM HALT MEG! címmel. De ki is volt Petőfi Sándor? Hódolva nagysága előtt, naponta közlünk adatokat, okmányokat és képeket  Petőfi Sándor diadalútjáról, egy nagyszerű kiadványból, amely 1910 körül, a Pesti Napló kiadásában jelent meg.

 

 

 

Petőfi és a színészet

 

           12. rész

 

 

„Sem szándékom, sem célom dátumokkal szögezni meg színészkedése szakaszait; én csak elkísérem annak határáig, fölfogom egy-két szívdobogását, megkísértem azt a magaméban megeleveníteni és úgy tovább adni.

Élete rendes folyását és ezzel együtt iskolázása rendes menetét megzavarta első ízben Selmecen átszenvedett tele, mely alatt magyartalan érzelmű tanárainak üldözése összeesett apja tönkrejutásával; oly módon, hogy a sors és az emberek igazságtalansága egyszerre zúdult a 16 esztendős fiú egyenes, érzékeny lelkére, és kiemelte egyensúlyából.

Egyszerre tört alatta össze testi és szellemi támpontja: tanárait megutálta és apja kitagadta. Abból a körülményből, hogy ugyanez idő alatt Selmecen „nagyon összebarátkozott a német színészekkel", azt következtetem, hogy Shakespeart már akkor megismerte és az ő példáján haladt, mikor innen távozva a Nemzeti Színházhoz színpadi szolgának állt be. Mert az, hogy ott két hónapon keresztül bár „a színészeknek sört és tormás kolbászt hord, az asszonyságokat pedig előadás után lámpással hazakíséri", színészetnek nem mondható; és Petőfi lelkéből, ama fantasztikus nagyságú és mesés példánykép ismerete nélkül meg nem magyarázható. Nem is számolva azzal a körülménnyel, hogy ekkor már a latin és német klasszikusokat eredetiben olvasta.

Ekkor akasztotta először a nyakába a vándortarisznyát, mely hat esztendőn keresztül úgyszólván le nem szakadt többé onnan.

Hat esztendőn keresztül az a vászon iszák, görcsös botja és az ország útja az övé. Ezek nélkül e hat év alatt, 1844-ig, míg debreceni irtózatos tele után a színészettel végkép nem szakít, Petőfit elképzelni nem lehet.

Az ember elfárad követni még papíroson is, még képzeletben is azt a rongyos, vézna, didergő gyermeket, amint bunkós botjával csontos öklében, rója az ország útjait. Néha fölkapaszkodik egy-egy vásáros szekérre, aki jó szóért egy faluval odább viszi; tarisznyájába pedig hol egyszerű jó emberek egyszerű nyíltsággal, hol gyöngéd úri pajtások szemérmes aggódással csusztatják a nem „mindennapi" kenyérkét.

Ez a kép Petőfi képe hat hosszú éven keresztül: „kidűlt csizma, melyből kapcája kilóg", rongyos, porlepte ruha, akár kurta, szellős gallérköpönyege van rajta, akár selejtes obsitos ruhája; nyakában mindig a vászonszatyor, talán egy darab kenyérrel, de bizonyosan kedves Horatiusával a fenekén. Csontig aszva, alamizsnakenyéren él és testét rongyok fedik: ilyen a külseje; belül fény lobog és önérzet él. Mikor azt mondja, rongyos közlegényi – obsitos – zubbonyában: „Érzem, nem születtem közönséges embernek", pajtása egy lámpás alá állítja, hogy: „Hadd lássa, nem pirul e ily hallatlan elbizakodottságán?" Ő fölveti fejét és még büszkébben ismétli lelke sugallatát.

Mekkora világosság és erő volt az a gyermeklélek, amely mindent és mindenkit tudott nélkülözni!"

 

(folytatása következik)

 

 

 

 

 

 

 

 

A Hódolat Petőfi Sándornak jegyében eddig közölt szövegek:

Petőfiért! – 165 éve tűnt el, 25 éve találták meg hamvait – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – Petőfi gyermek- és diákkora - 1 . rész – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 2. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 3. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 4. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 5. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 6. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 7. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 8. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 9. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 10. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 11. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8449/140806

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.