Petőfiért! – 10. rész - Petőfi és a színészet – Hódolat Petőfi Sándornak


Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. július 17-én tárta fel a Morvai Ferenc vezette expedíció Szibériában Petőfi Sándor hamvait. A magyar költészet messiása 165 évvel ezelőtt 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában, ahonnan súlyosan sebesülten Szibériába hurcolták. A Magyarok Világszövetsége a két dátumot egyszerre idézi a magyar nemzet emlékezetébe. Július 31-én, este 8 órakor a Hősök terén figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulást szervezett Petőfi a segesvári csatában – NEM HALT MEG! címmel. De ki is volt Petőfi Sándor? Hódolva nagysága előtt, naponta közlünk adatokat, okmányokat és képeket  Petőfi Sándor diadalútjáról, egy nagyszerű kiadványból, amely 1910 körül, a Pesti Napló kiadásában jelent meg.

 

 

 

Petőfi és a színészet

 

10. rész

 

 

„„Fölszedtem sátorfám és világnak mentem,

Homályos sejtések munkálódtak bennem,

Hogy ha elindulok, találok valamit,

Találok; hanem a sejtés nem mondta: mit?" 

 

                                                                                   PETŐFI

 

 

„Tudok egy kertet, alacsony kis kerítése van. Csábító is, mert ami virág megterem benne, az mind kívül fut a sövényen. Majd minden eltévedt rajongó átlépi. Majd minden romantikus gyermeklélek vágyik bele, mert a dicsőség délibábja lebeg fölötte; de minden érett lélek kikívánkozik belőle, mert annak a kertnek a belsejében nincs egyéb futóhomoknál, melybe zajongó gyermekek, ifjú és öreg gyermekek rajzolgatnak alakokat, miket napról-napra elsöpör a szellő. A szellő széthordja, és ők minden nap újra kezdik. Ez a színészet.

Akiben „sejtések munkálódnak", akinek a lelke nem találja helyét és keresni indul, hogy találjon „valamit", az többnyire beletéved a mi csalóka világunkba.

Oly könnyű a belejutás, amily körülírhatlanok a megkívántató kellékei. Hány lángészt csábított Goethétől kezdve! Hány lángésznek volt trambulinja, aki beleszökött, hogy földet fogjon a talpa és fölpattanhasson róla a dicsőség útjára. Mennyivel több célt és pályát tévesztett, „félreismert" lángész és félreismerhetetlen élhetetlenség is meghúzódott már a kerítése mögött! Romantikus egy darab föld, igazi földanyánk ölén a színészet, az bizonyos. Elfér a köpönyege alatt király és koldus, a lángész és az együgyű, és a kibékítő az benne, hogy mindeniknek megtalálja a helyét. Munkát ad a kiválasztottaknak, a jóakaratú hivatottaknak és a kenyérért izzadó ügyefogyottaknak is.

A fejedelmi szellemek hamarosan hátat fordítanak neki Goethével, aki bár csak műkedvelőként, de szinte engedett a varázsának.

Shakespearnek is a színészet volt a legkönnyebben megközelíthető földrész, melyen kiköthetett. Talajába megkapaszkodván, egy egész nemzedékre való lélekkel telt koponyája, pálma módjára, sekély földjébe bocsátott kevés gyökérrel, akkora lombot hajtott, melyet évszázadok multán is csodálva nézünk.

Természetes, hogy őt a színháznál fogták színdarabjai; mert otthona Londontól épen egy heti járóföld, lóháton, ahogy utazni szokott; és ez az utazás is, társak híján, kevéssé volt biztonságos. Ötvenéves korában azonban, élete javában, mégis otthagyta a színházat; pedig mennyivel közelebb volt az még akkor tiszta forrásához, az eredetéhez!

Akkor még Petőfi sem írhatta volna meg a „Szín és való" című költeményét, tudvalévő okok hiányában.

Petőfi is elszállt, fölszállt kertünkből, csak egy pár könnycseppje jelzi itt az útját. Hála a sorsnak, nem adott neki a színészethez tehetséget.

Mi hasznunk volna ma belőle, ha akkora színész lett volna is, mint amekkora költővé vált?"

 

 

(folytatása következik)

 

 

 

 

 

 

 

A Hódolat Petőfi Sándornak jegyében eddig közölt szövegek:

Petőfiért! – 165 éve tűnt el, 25 éve találták meg hamvait – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – Petőfi gyermek- és diákkora - 1 . rész – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 2. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 3. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 4. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 5. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 6. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 7. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 8. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 9. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8446/140804

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.