Petőfiért! – 7. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak


Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. július 17-én tárta fel a Morvai Ferenc vezette expedíció Szibériában Petőfi Sándor hamvait. A magyar költészet messiása 165 évvel ezelőtt 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában, ahonnan súlyosan sebesülten Szibériába hurcolták. A Magyarok Világszövetsége a két dátumot egyszerre idézi a magyar nemzet emlékezetébe. Július 31-én, este 8 órakor a Hősök terén figyelemfelkeltő, emlékező megmozdulást szervez Petőfi a segesvári csatában – NEM HALT MEG! címmel. De ki is volt Petőfi Sándor? Hódolva nagysága előtt, naponta közlünk adatokat, okmányokat és képeket  Petőfi Sándor diadalútjáról, egy nagyszerű kiadványból, amely 1910 körül, a Pesti Napló kiadásában jelent meg.

 

Kéry Gyula: Petőfi gyermek- és diákkora

 

7. rész

 

„Félig betegen és üres erszénnyel érkezett Pestre. Homályos gondolatok töltötték el lelkét. Bizonytalan válság küszöbén állt. Élete fordulóponthoz jutott. Sietve kellett határoznia. És ebben a kétségbeejtő helyzetében nem hagyta el nagyratörő vágya, hogy vagy színész vagy költő lesz. Néhány napig a legnagyobb bizonytalanságban bolyongott Pest utcáin, mikor váratlanul apjával találkozott, akitől azonban csellel úgy elpárolgott, hogy nyomába nem akadt. Később valamiképen sikerült neki a Nemzeti Színházhoz beszegődnie szerephordónak. És hordta a színpadra „a székeket és pamlagokat s a színészek parancsára korcsmába szaladt serért, borért, tormás kolbászért".

Mélyen érezhette nyomorúságos helyzetét, de azért büszkén viselte sorsát s legfeljebb humorizált rajta. Jellemzi ezt a hangulatát az az eset is, mikor ezidőben egyszer egy volt aszódi diáktársával találkozott az utcán, aki fűszerárúkkal megrakott kis szekeret húzott.

– Hát te mit csinálsz itt? – kérdé tőle megütközve.

– Inas vagyok egy fűszerkereskedőnél – válaszolt.

– No – felelte Sándor – sajnállak, nekem is rossz dolgom van ugyan, de mégsem cserélnék veled.

Anyja ezalatt titokban szívszorongva kerestette elveszettnek hitt fiát, akire azért nem találhattak rá, mert a színháznál Rónai álnév alatt szerepelt. Egy napon a színház előtt találkozott vele rokona, Salkovits Mihály székesfehérvári mészáros, aki magával vitte Fehérvárra, ahonnan aztán a kemenesalji Ostfiasszonyfán lakó bátyjához, Salkovits Péter mérnökhöz küldte abban a reményben, hogy a mérnök gondoskodni fog Sándor neveltetéséről s fiaival és a nála vakációzó másik rokonfiúval, Orlai Petrics Somával, majd együtt tanulhatnak Sopronban. Ez a terv azonban dugába dőlt. A vakációt ugyan Sándor kellemes vígságok közt töltötte a kemenesalji faluban, hol szíve szerelemre lobbant egy ottani birtokos Róza nevű szép szőke leánya iránt, mígnem Salkovitsnak egy kíméletlen nyilatkozata (mely Sándornak tudomására jutott), hogy „Sándor menjen, ahova tetszik, mert úgysem lesz belőle egyéb komédiásnál" – elvágta a barátságot. És Sándor rögtön ment is, még pedig Sopronba, de nem a líceumba, hanem megvalósította egy régebbi tervét, hogy „ha minden kötél szakad", katonának megy. És beállt a Gollner-ezredbe „zöld hajtókás, sárga pitykés közlegénynek".

A katonaélet azonban a gyönge szervezetű ifjút megtörte. Betegen került kórházba, ahol 1841 február havában végkép elbocsátották a katonaságtól. Mint obsitos baka egy ideig Sopronban maradt, majd Pápára ment rokonához, Orlai Petrics Somához, aki ott végezte tanulmányait."

 

 

(folytatása következik)

 

 

 

 

A Hódolat Petőfi Sándornak jegyében eddig közölt szövegek:

Petőfiért! – 165 éve tűnt el, 25 éve találták meg hamvait – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – Petőfi gyermek- és diákkora - 1 . rész – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 2. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 3. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 4. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 5. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

Petőfiért! – 6. rész - Petőfi gyermek- és diákkora – Hódolat Petőfi Sándornak

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8420/140724

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.