A Képes Krónika miniatúrái és Patrubány Miklós nemzetpolitikai előadása

Holnap, kedden, július 15-én, 18 órakor lesz Varga Ildikó festőművész  Hódolat a Képes Krónikának című kiállításának a megnyitója az MVSZ székházában. A kiállítást Bottyán Katalin festőművész méltatja.

Varga Ildikót köszönti a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós, aki folytatólag megtartja a minden hónap 15. napján esedékes nemzetpolitikai előadását. A júliusi előadás címe:  Száz évvel ezelőtt robbantották ki az első világháborút, amelynek legnagyobb vesztesévé Magyarországot és a magyar nemzetet tették. 

A két eseményt  a világhálón is megtekinthetik, ide kattintva:

http://new.livestream.com/accounts/2560855/events/2489667

 

 

 

Varga Ildikó kiállított festményeinek jegyzéke

 

Kálti Márk, a történetíró

A mozaikkal díszített pulpitus előtt ülő szakállas alak kódexbe ír.

 

Portyázó, vadászó vitézek Szkítiában

Sziklás-erdős háttér előtt a vitézek három csoportja. Középen ketten lándzsákkal és kutyákkal medvére vadásznak. Tőlük jobbra és balra fegyveresek egy-egy csoportja a távolba kémlel.

 

A csodaszarvas

Előtérben a vadászó Hunor vagy Magor, a háttérben erdő, amely felé szarvasünő tart.

 

Attila király

Attila, a harcos király, aki „népeket üldöz el". Fején korona, jobbjában szablya, baljában országalma.

 

A magyarok bejövetele Pannóniába

Egyidejűleg három jelenet látható. Középen az Isten nevét háromszor kiáltó magyarok körében Árpád ivótülökből megkóstolja a Duna vizét. Baloldalt Szvatopluk herceg fogadja a magyarok követét, Kusidot, jobbról középen fehér lovon Árpád, kapitányokkal és harcosokkal.

 

Z iniciáléban a 2. kapitány, Szabolcs

 

Q iniciáléban Kund, a negyedik kapitány

 

Taksony fejedelem

A fejedelem pajzsán fekete (turul?) madár, kezében dárda

 

Lél és Bulcsú kapitányok a német császár előtt

Baloldalt egy padon ül a császár, előtte jobboldalt áll Lél (Lehel), mögötte Bulcsú és német katonák. Lél egy hosszú aranykürttel a császár felé sújt, hogy annak vére lecsurog az arcán.

 

Koppány pogány vezér lefejeztetése

Balról István vezér, glóriával, fehér lovon, lovagok kíséretében, jobbról Vencellin, amint éppen lefejezi a térdelő, hátrakötött kezű Koppányt.

 

Az óbudai Péter-Pál-templom alapítása

Az egymással szemben térdelő István király és Gizella királyné a templom kicsinyített mását tartják.

 

Imre herceg temetése és Vazul megvakítása

Az előtérben Imre holttestét márványkoporsóba helyezik, a koporsó mellett a fájdalmasan álló István király. Gizella királyné a háttérben lejátszódó jelenetre figyel, ahol sziklás terepen fekszik a megkötözött Vazul. Kezét egy lábán ülő katona lefogja, szemét pedig Sebös, Gizella követe kitolja. Hátul három csuklyás alak lovagol: István követei, akik Vazult kiszabadítani jöttek.

 

P iniciáléban István menekülésre ösztönzi Andrást, Bélát és Leventét

István király betegen ágyban fekszik, jobbját figyelmeztetően felemeli az ágy mellett álló három herceg felé.

 

Péter királyt Aba Sámuel és katonái elűzik

Sziklás, erdős vidéken magyar lovasok üldözik az egyik kezében koronát tartó Péter királyt.

 

A ménfői csata

III. Henrik német császár győzelme Aba Sámuel fölött.

 

Péter király Magyarországot hűbérül adja a német császárnak

Jobbról Péter király a baloldalt trónoló császárnak aranyozott lándzsát nyújt át, s ezzel elismeri hűbérurának. Öt nemesifjú ajándékot hoz.

 

A várkonyi jelenet: a korona és a kard

András király fiát, az 5 éves Salamont megkoronáztatta, az utódlásra jogosult testvérét, Bélát pedig választásra szólította fel a korona és a kard között. A kép két jelenetet ábrázol: jobbra az ajtó előtt áll Béla herceg, akinek Miklós ispán azt a tanácsot adja, hogy a kardot válassza. Ugyanezen a képen, bent a szobában áll Béla herceg az ágy lábánál, amelyben betegen fekszik András király. Az ágy mögött András két főembere áll és fiacskája, Salamon, koronával a fején. Az ágy lépcsőjén fekszik a kard, amely a hercegséget és a korona, amely a királyságot jelképezi.

 

IV. Henrik német császár Salamont visszahozza Magyarországra

Balról a székesfehérvári bazilika négy toronnyal, jobbról egy sereggel a császár, jobbjában a királyi koronával, baljával sógorát, Salamont vezeti karjánál fogva.

 

László herceg birokra kél a leányrabló kunnal

Az előtérben a glóriás fejű László herceg harcban áll a kunnal, aki mögött az elrabolt, koronás fejű lány áll. E csoport mögött László és a kun lova. A háttérben sziklás hegyi tájon üldözik a magyarok – középen Salamon király és Géza herceg – a menekülő kunokat.

 

Géza és László herceg látomása

A Duna mellett Vácnál áll egymást átkarolva Géza király és László herceg, arról tanakodnak, hova építsék a győzelem esetére megfogadott templomot. Jobbról fák között egy szarvas áll, agancsai végén égő gyertyákkal. Ahol a szarvas megvetette a lábát, alapította meg Géza az egyházat.

 

I. Lászlót királlyá koronázzák

Középen áll László hermelinnel bélelt palástban, jobbjában karddal, baljában országalmával. Két angyal helyezi fejére a koronát, melyet két oldalról két püspök tart.

 

Álmos herceg és kisfia, Béla megvakítása

A sziklás tájon baloldalt trónon ülő Kálmán király két katonának parancsot ad Álmos herceg és fia, Béla megvakítására, valamint az utóbbi kasztrálására. Jobbról a háttérben fekszik Álmos herceg a földön, egy katona kiszúrja a szemét. Előtte a megvakított gyermek Béla, aki helyett a mellette térdelő katona egy kutyát kasztrál.

 

Álmos herceget Kálmán király el akarja fogatni

Az előtérben fekvő nagybeteg Kálmán megparancsolja Benedeknek, hogy Álmos herceget vesse fogságba. A háttérben Álmos herceg a dömösi templom oltáránál keres menedéket, ahonnan Benedek el akarja mégis hurcolni. Oldalt három szerzetes áll, kezükben karddal, hogy Álmos elhurcolását megakadályozzák.

 

III. Konrád német császár és VII. Lajos francia király keresztes hadával átvonul Magyarországon

Jobbról magyar vitézek lóháton egy mélyúton, élükön egy íjász, lövésre készen.

 

Bizáncban, Szt. László lánya, Piroska, a bizánci császár fiának Ioannesnek felesége lesz

Isztambul történelmi városközpontjának nyugati részén áll a Pantokrátor templom-együttes (mai nevén Molla Zeyrek dzsámi), egy elfeledett, magyar vonatkozású, monumentális emlék.

A templom-együttes építtetője, a magyar történetírásban jelentőségéhez nem elég méltó módon emlegetett Árpád-házi Szent Piroska, Szent László király árvaságra jutott leánya, a nagyformátumú bizánci császárné. Valószínűleg 1088-ban született, és mivel apja, Szent László 1095-ben meghalt, Kálmán király udvarába került. Az első keresztes hadjáratban (1095-1099) való magyar részvétel és az abból fakadó politikai következmények hatására követek érkeztek Konstantinápolyból, hogy Alexiosz császár (1081-1118) fia, Ioannész számára feleségül kérjék Piroskát.

Az ünnepélyes követséget Eumathiosz Philokalész hadvezér vezette, aki magával vitte az akkor 15-16 éves Piroskát a bizánci udvarba. Ioannész és Piroska 1105-ben léptek frigyre, amikor Piroska felvette császárnői nevét, Eirénét (Békességet jelent, és e néven tisztelik szentként a keleti egyházban. A nyugati kereszténységben megmaradt a Szent Piroska név. Ünnepe augusztus 13.)

A házasságból négy fiú és négy leány született. Öten még édesanyjuk életében meghaltak, egyikük I. Mánuel (1143-1180) néven, mint Szent László unokája örökölte a császári bíbort. A császárnő elkísérte sűrűn háborúzó férjét a hadszínterekre is, a halál is csatatér közelében érte. Halálos ágyán letette a császári bíbort, és Xené, azaz „Az Idegen" néven, mint szerzetesnő halt meg.

 

A tatárok első bejövetele

 

T iniciáléban Gyula, harmadik kapitány, páncélingben, sisakkal, lándzsával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                A ménfői csata

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8404/140714

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.