Magyarországi civil szervezetek felszólalása az ukrajnai békéért - A történelem más irányba fordul?

A Hír tévé odafigyelése mellett zajlott június 1-én, Budapesten, az MVSZ székházában egy békekerekasztal-konferencia az ukrajnai békéért, amelyet a Simó Endre vezette Magyar Szociális Fórum kezdeményezett. A konferencia céljával mind a 12 részvevő szervezet egyetértett, ám a záró nyilatkozatot a Magyarok Világszövetsége és még három más szervezet nem írta alá. Az MVSZ a kárpátaljai ruszinok és magyarok történelmi jogai iránti hangsúlyosabb kiállást várja el. Az ukrajnai helyzet – amint az a frissen beiktatott elnök, Petro Porosenko első nyilatkozataiból kivehető – máris más irányba fordult, mint azt a jó szándékú magyar szervezetek tanácskozása ajánlotta.

A kerekasztalon a Magyarok Világszövetségét Bottyán Zoltán, a Kárpát-medence Térség alelnöke képviselte. A tanácskozás résztvevői egybehangzóan fogalmazták meg, hogy az ukrán válság tekintetében nemzetünk   így „az Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában élő magyarok" is a diplomáciai kompromisszumokon alapuló békés megoldásban érdekelt.

Nemkívánatosnak minősítettek minden idegen fegyveres jelenlétet és azok növelését Ukrajnában és a térség szomszédos országaiban. Támogatásukról biztosították a „keleti nyitás" politikáját, és kulcskérdésnek tekintik az ukrán helyzet föderációs szemléletű megoldását.

A Kerekasztal fő üzenetét a Magyarok Világszövetsége üdvözölte, hiszen már a 2014. február 21-i  Elnökségi ülés is így fogalmazott Felelősségünk az ukrán válság idején című nyilatkozatában: „Azzal a felhívással fordulunk az Ukrajnában szemben álló felekhez, hogy vessenek véget az erőszaknak, és találják meg a vérontás nélküli megoldáshoz vezető kompromisszum útját."

S ha a közös nyilatkozatot végül nem is írta alá mivel nem találta elég alaposnak a minket a kárpátaljai magyarokhoz és ruszinokhoz kötő évezredes kötődéseink megfogalmazását és az ebből következő  cselekvési lehetőségeink számbavételét – , kifejezésre juttatta, hogy a tanácskozás céljaira, légkörére való tekintettel érdekelt a kerekasztal folytatásában, a nemzeti és állami szuverenitás elvét támogató  civil együttműködésnek kölcsönös nyitottságon alapuló továbbvitelében.

A június 1-i civil konferenciáról a Hír tv a napi hírek között többször is beszámolt.

Az együttműködés folytatásának gyakorlati bizonyítékaként a konferencia résztvevői közül hatan már június 6-án a Budapest Tv stúdiójában újabb, ezúttal élőben közvetített kerekasztalon találkoztak.  A résztvevők a televízió nyilvánossága előtt is hitet tettek a megkezdett út folytatása mellett. Amint egyikük fogalmazott, e tárgyban a civil együttműködéssel szemben nincs más választási lehetőség: „itt nincs jobb oldali és baloldali béke, csak béke van." A stúdióbeszélgetés ide kattintva tekinthető meg.

Sajtószolgálatunk alább közzéteszi a június 1-i civil békekerekasztal-konferencia által elfogadott Nyilatkozatot.


Nyilatkozat

Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek a Magyar Szociális Fórum –Szociális Kerekasztal kezdeményezésére 2014. június 1-én békekonferenciát tartottunk Budapesten, hogy hangot adjunk a magyar nép békeakaratának az ukrán válság közepette. Elítéljük azt a tervet, hogy Magyarországra, vagy más kelet-európai országokba idegen NATO-csapatokat telepítsenek, bázist adjanak egy esetleges támadáshoz Oroszország ellen, és felvonulási, vagy átvonulási tereppé változtassák hazánk földjét. Elfogadhatatlannak tartjuk és tiltakozunk az ellen, hogy belerántsák a magyar szárazföldi vagy légierőt egy konfliktusba, és veszélybe sodorják lakosságunk életét. Népünk a békében érdekelt. Sem felvonulási területként, sem effektív katonai misszióban nem kívánunk részt venni. Elhatároztuk, hogy – hasonlóképpen az iraki, az afganisztáni, a grúziai és a szíriai konfliktusban tanúsított magatartásunkhoz - civil diplomáciába kezdünk a békét fenyegető súlyos veszély elhárításáért, és a nép akaratát szegezzük szembe a fegyverekkel. Békés kiutat akarunk mutatni a válságból, hogy a konfliktus az Ukrajnában élő népek és minden más nép javára oldódjék meg. Azt akarjuk, hogy folytatódjon az új történelmi távlatot feltáró együttműködés Magyarország és Oroszország, Oroszország és Nyugat-Európa között.

Meggyőződésünk, hogy az ukrán válságra nincs katonai megoldás. Aki ezt nem veszi tudomásul, Európa és a világ békéjét kockáztatja, és a magyar nemzeti érdekekkel sem törődik. Mi viszont törődünk mindkettővel! Nemzeti érdekünknek tartjuk a jó viszonyt Kelettel és Nyugattal egyaránt. Magyarország NATO iránti hűségét senki se értelmezze úgy, hogy szembefordulunk a Kelettel, lemondunk gazdasági érdekeinkről, hátat fordítunk nemzeti érdekeinknek. Magyarországnak a NATÓ-n belül és kívül azokkal a politikai és társadalmi erőkkel kell szövetséget keresnie, amelyek az együttműködés elmélyítésében érdekeltek, nem pedig a kelet-nyugati együttműködés leépítésében. Azokkal kell összefognunk, akik felismerték a világméretű átalakulást: hogy a világgazdaság súlypontja fokozatosan Keletre tevődik át, jövőnket új dimenziókban kell keresni, nem pedig elzárkózni előle. Világosan látni kell, hogy az érdekközösség építése Kelet és Nyugat között a béke záloga, és ennek megfelelően kell cselekedni.

Nemzeti érdekünknek tartjuk

A „keleti nyitás" politika folytatását az Európai Unió és a NATO felelős tagjaként.
Oroszország teljes jogú bevonását az európai gazdasági együttműködési rendszerbe, Oroszország elszigetelése helyett.
Kollektív európai biztonsági rendszer kialakítását Oroszország bevonásával, a helyett, hogy a NATO-t szembeállítanák Oroszországgal.
Nemzeti érdekünk az együttműködés útjának egyengetése a Keleten kialakuló új erőpólussal.
Az együttműködés szellemében felül kell vizsgálni a nyugati szövetségi rendszer orosz-és Kelet-ellenes stratégiáját.

A magyar kormány teendőit a jelen helyzetben abban jelöljük meg, hogy

1. Hagyjon fel kétarcú magatartásával, és egyértelműen a békés rendezés mellett kötelezze el magát. Ne maradjon a politikai kinyilatkoztatások szintjén, hanem tettekkel bizonyítsa, hogy elutasít mindennemű katonai megoldást. Kezdjen aktív békediplomáciába, hogy a szembenálló felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és politikai eszközökkel rendezzék konfliktusukat.

2. Magyarország elevenítse fel a magyar diplomácia virágkorára jellemző aktivitását: a helsinki szellemet, amikor hazánk a Varsói Szerződés tagjaként is képes volt arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a hidegháborúban szembenálló feleket, és közreműködjön az enyhülésben Kelet és Nyugat között. Miért ne volnánk képesek erre a NATO tagjaként is?

3. Magyarország, Ukrajna szomszédjaként kiemelt szerepet játszhat a békefolyamatban. Erősíthetik elkötelezettségét a politikai rendezés mellett a Kárpátalján élő magyarok, továbbá a Romániában és a Szlovákiában élő magyarság is, mert valamennyien elutasítják a háborút, és békés rendezést akarnak az amerikai hadiipari lobby és a NATO héják katonai megoldásával szemben.

4. Az ukrajnai politikai megoldás kulcsát olyan föderáció kialakításában látjuk, amely egyenlő politikai, kulturális és nyelvhasználati jogokat biztosít az Ukrajnát alkotó nemzetiségeknek, nemzeti kisebbségeknek, etnikumoknak, köztük a kárpátaljai magyaroknak is. Helyi autonómiák sokaságát kell kialakítani, föderatív alapokra kell helyezni a központi hatalmat, bevonva a koalícióba mindazokat a tényezőket, amelyeken a sokszínű ország egysége és békés együttélése múlik. Támogatjuk az ukrán felek között 2014. február 21-én született kijevi megállapodást. Az egyezményt előre mutatónak tartjuk a belső béke, és a nemzetközi feszültség megszűntetése szempontjából egyaránt.

5. Semleges, a környezetével békében élő, a Kelettel és a Nyugattal egyaránt együttműködő ukrán politikában látjuk a megoldást.

Mi, alulírott társadalmi és politikai szervezetek készek vagyunk társadalmi támogatást nyújtani egy ilyen békepolitikához. Ennek érdekében találkozót kezdeményezünk a magyar kül- és biztonságpolitika irányítóival, és még ma eljuttatjuk nyilatkozatunkat a kormányfőnek, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek.


A Budapesten 2014. június 1-én megtartott civil békekerekasztal-konferencián részvevő alábbi szervezetek:

Demokratikus Közéletért Alapítvány

Emberközpontú Országért Mozgalom (EKO)

Igazságos Jogállamért Szövetség (IJÁSZ)

Magyar Autonóm Néppárt

Magyar Szociális Fórum

Mediátor Centrum Ózd

Népi Front

Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet

 

 

MVSZ Sajtószolgálat
8362/140610

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„Az MVSZ legfőbb célja a magyar nemzet világméretű egységének megjelenítése, ezen belül a magyar önazonosság megőrzése és a nemzet épülése. Ennek megvalósítása érdekében szervezi működését." (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.