Archívum - Pannon Palesztina - Miért NEM? - EU-népszavazás, az MVSZ álláspontjának indoklása


„Ez előre vetíti egy pannon Palesztina rémképét." – A magyar föld kötelező árúba bocsátása volt az első és legfontosabb oka annak, hogy a Magyarok Világszövetsége arra bíztatta Magyarország polgárait, hogy szavazzanak NEM-mel a 2003. április 12-i népszavazáson, amely Magyarországnak az EU-hoz való csatlakozásáról volt hivatott dönteni. Az MVSZ Elnöksége 2003. március 22-én megtartott, a világhálón élőben közvetített nyílt ülésén döntött erről. Az MVSZ álláspontját a Szövetség elnöke, Patrubány Miklós 12 pontban foglalta össze a két nappal a népszavazás előtt, 2010. április 10-én nyilvánosságra hozott, Miért NEM? avagy Igen, de nem így! című elemzésében, amely négy részből áll: A népszavazás elfogadhatatlan körülményei, A csatlakozási szerződés elfogadhatatlan következményei, Az Európai Unió szeplői, Ami a csatlakozási szerződésből kimaradt. Ma, 2014. május 1-én, Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulóján újraközöljük e fontos dokumentumot.

 

 

Miért NEM?

avagy

Igen, de nem így!

 

            A Magyarok Világszövetségének elnöksége alapos dokumentálódás után, név szerinti szavazással, 18 a 3 ellenében úgy döntött, hogy azt ajánlja Magyarország polgárainak, szavazzanak nemmel Magyarország és az Európai Unió közötti csatlakozási szerződésre, melyet 2003. április 12-én népszavazás alá bocsátanak. Az MVSZ elnöksége ugyanakkor hitet tett amellett, hogy Magyarország helye ott van a római kisugárzású nyugati civilizáció államainak közösségében. Az MVSZ elnökségének egyedüli szempontja a lehető legelőnyösebb csatlakozási feltételek elérése.

            A világ legnagyobb magyar civil szervezetének elnöksége döntését egy egész napos nyílt ülésen hozta meg, melyet élőben közvetített az internetes Világrádió Visszhang csatornája. A névre szóló szavazás előtt az elnökség magasan képzett és elismert szakértők pro és kontra érveket felsoroló előadásait hallgatta meg. Ezt követően megismerkedtek a magyarországi pártok érveivel és - sokak szerint - az ország száz legtekintélyesebb személyiségét tömörítő Százak Tanácsának álláspontjával.

            Magyarország EU-s csatlakozási szerződésének elutasításakor a Magyarok Világszövetségét az alábbi szempontok vezérelték.

 

 

            A népszavazás elfogadhatatlan körülményei

            A Magyar Köztársaság 2002. december 23-án közzétett alkotmánymódosítása elrendelte, hogy Magyarországnak a csatlakozási szerződés szerinti EU-s csatlakozásáról 2003. április 12-én ügydöntő népszavazást kell tartani. Bár ily módon az alkotmány a népszuverenitás közvetlen gyakorlását rendelte el, ennek feltételeit a politikum nem teremtette meg, sőt elfogadhatatlan eszközökkel próbálja meg a szavazásra hívott polgárokat az érdemi döntés lehetőségétől megfosztani.

1.      A népszavazást megelőző három és fél hónap alatt Magyarország állampolgárait egy teljesen egyoldalú propaganda-hadjáratnak tették ki, mely kizárólag az EU-s csatlakozás biztosra beígért előnyeiről szólt, mélyen hallgatva a lehetséges hátrányokról. Az egyoldalú kampány során dokumentáltan az érzelmekre kívántak hatni, mellőzve a tárgyilagos tájékoztatást. A magyarországi EU kampány sajátosságai:

·         az Országgyűlésben képviselt valamennyi párt – kormánypártok és ellenzék egyaránt – az első pillanattól kezdve nyíltan és karöltve az IGEN mellett kampányolt;

·         a kampány közepén megszólalt a Magyar Tudományos Akadémia, és az IGEN szavazatra bíztatta Magyarország polgárait;

·         ugyancsak a csatlakozási szerződés tartalmának ismertetése előtt, megszólaltak történelmi magyar egyházak, közöttük a római-katolikus püspöki konferencia, mely IGEN szavazatra hívta fel híveit;

·         a magyar adófizetők pénzéből a költségvetésben előirányzott 2 milliárd forint – mintegy 8 millió euró – egyáltalán nem juttattak a csatlakozás hátrányait túlsúlyban érző és ezért a NEM szavazatra felhívó szervezeteknek; ezzel szemben közel 1 milliárd forintot olyan cégeknek juttattak, amelyek amerikai érdekeltségűek. Az ő feladatuk volt az EU-s csatlakozás előnyeit a magyar szavazókkal ismertetni;

·         Magyarország városaiban már hetekkel a népszavazás előtt olyan harsány utcai EU-pro ünnepléssel örvendeztették meg a polgárokat, amelyek vetekednek a Riói karnevál tobzódásával.

 

2.      A népszavazási urnák elé járuló magyar állampolgárok túlnyomó többsége nem

ismeri, és április 12-ig meg sem ismerheti azt a csatlakozási szerződést, amelyről szavaznia kell. A több ezer oldalas szerződés részeinek magyar fordítása csak az utolsó hetekben lett a Külügyminisztérium honlapján közzé téve. Sem a lefordított anyag mennyisége, sem a rendelkezésre álló idő, sem a magyarországi intenetezők száma nem jogosítja fel arra a magyar kormányt, hogy tájékoztatási kötelezettségét teljesítettnek tekintse. A népszavazás időpontja túlontúl korai. Ha akadnak balti államok, amelyek az ügydöntő népszavazást ősszel rendezik meg, Magyarországnak is a lehető leghosszabb ismerkedési időt kellett volna állampolgárai számára kialkudnia.

 

3.      A népszavazás kiírása alkotmánysértő módon történt. A Magyar Köztársaság módosított alkotmányának 79. §-a elrendeli:

„79. § Ügydöntő országos népszavazást kell tartani, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja 2003. április 12."

Ám a népszavazásra feltett kérdés nem ezt tartalmazza. A szavazófülkébe érkező magyar állampolgárt nem a csatlakozási szerződésről kérdezik, hanem egy elvi válaszra késztetik, hogy elvileg akarja-e a Magyar Köztársaság EU-s csatlakozását. („Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?")

Nem kell bizonygatnunk, hogy erre a kérdésre a magyarok 90%-a igennel szavaz, hiszen számukra az EU azt a nyugat-európai és civilizációs közösséget jelenti, amelynek Magyarország AD 1000 óta szerves tagja.

A népszavazásra feltett kérdés nem csak alkotmánysértő, hanem súlyosan manipulálja a szavazót az IGEN válasz irányába.

Az április 12-i népszavazás számos körülményének alkotmányellenes mivoltát a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Földvédő Mozgalom közös beadványban terjesztette az Alkotmánybíróság elé. Az Alkotmánybíróság 2003. április 8-án hozott végzésében hatáskör hiányára való hivatkozással elutasította a vonatkozó beadványokat.

Az Alkotmánybíróság végzése azonban igen lényeges megállapításokat tett. Az alkotmányozó hatalom – értsd, a parlamenti négypárt – úgy járt el, hogy:

„...az Alkotmány 79.§-ban foglalt népszavazási kérdést az Országos Választási Bizottság nem hitelesíthette, és a választópolgárok sem élhettek a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben biztosított jogorvoslati lehetőséggel. … Az alkotmányozó hatalom ténylegesen kizárta, hogy az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvény 130.§-ában biztosított jogkörében eljárjon. Ezért az Alkotmánybíróság a népszavazási kérdés vizsgálatára irányuló jogorvoslati eljárásban nem vizsgálhatta, hogy az Alkotmány 79.§-ban foglalt népszavazási kérdés megfelel-e az Alkotmányban, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényben és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben megfogalmazott követelményeknek."

Vagyis, az Alkotmánybíróság tetten érte az országgyűlési négy pártnak az alkotmányozási hatalommal való visszaélését, hiszen a népszavazási IGEN érdekében attól sem riadtak vissza, hogy a jogállami kontroll alól – az Alkotmánybíróság által a fentiek szerint megállapított módon – látványosan kibújjanak.

 

4.      Az IGEN-nel szavazó parlamenti négypárt által a Magyar Köztársaság alkotmányába ágyazott április 12-i népszavazás részleteit a belügyminiszter 2003. december 31-én közzétett rendeletben szabályozta. E rendelet – hatályos törvényekre hivatkozva – kimondja, hogy a népszavazás szavazatszámlálói között csakis a parlamenti négypárt által kinevezett személyek lehetnek. Vagyis, csakis az IGEN képviselői. Ha a parlamenti négypárt a demokrácia legalapvetőbb értékeit fontosnak tartotta volna, akkor gondoskodott volna arról, hogy ez a képtelen helyzet elő ne fordulhasson. Ugyanúgy, ahogy az ügydöntő népszavazást elrendelő alkotmánymódosítással akárhány hatályos törvényt keresztül húzott és fölülbírált, a parlamenti négypártnak semmilyen erőfeszítésébe sem került volna biztosítani azt, a népszavazás számlálóbiztosai között az IGEN és a NEM képviselői egyaránt jeéen legyenek. Ha akarta volna.

Az így kialakult helyzet ahhoz hasonlít, mintha az éppen hatalmon levő párt elrendelné, hogy a soron következő választásokon szavazatszámlálókat csak ő maga nevezhessen ki. Ellenzői pedig bízzanak tisztességében.

 

            Ilyen előzmények után, ha az MVSZ elnöksége Magyarország EU-s csatlakozásának semmilyen hátrányát sem ismerte volna, erre az eljárásra akkor is nemet kellet volna mondania – az igazság, a méltányosság és a tisztesség jegyében. Ha másért nem, akkor azért, hogy saját alapszabályához ragaszkodjék. MVSZ alapszabály, 2.§: „Az MVSZ a magyar közösségek legalapvetőbb értékeinek az igazságot, a méltányosságot és a tisztességet tartja. … E nélkül a magyar közösségek gyarapodását nem tarja elképzelhetőnek."

 

 

            A csatlakozási szerződés elfogadhatatlan következményei

            A csatlakozási szerződésnek vannak elfogadhatatlan következményei, melyek közül megkerülhetetlen fontosságúaknak kell tekintenünk a magyar termőföld kötelező áruba bocsátását, és ezzel párhuzamosan a magyar mezőgazdasági termelőket sújtó kvótarendszert, valamint azt a vasfüggönyt, amely Magyarország EU-s csatlakozása következtében közéje és egyes külhoni magyar nemzeti közösségek közé ereszkedik.

 

5.      Arra a veszélyre, amely a magyar termőföldnek a tőke szabad áramlása című fejezetben való szerepeltetéséből fakad, sokan figyelmeztettek. Közöttük meg kell említenünk Magyarország tekintélyes személyiségeit magába foglaló Százak Tanácsát és a Magyar Földvédő Mozgalmat, valamint a Magyarok Világszövetségének elnökségét is, amelyik 2002. november 23-án, 165/2002. sz. határozatában, 18 igennel, 1 nemmel és 2 tartózkodással felkarolta a Százak Tanácsának 2002. Október 2-án kelt felhívását, amely kimondja:

„Felhívunk minden hazáját szerető magyart – pártállástól függetlenül – arra, hogy egy közös földvédő mozgalom keretében fogjunk össze, és akadályozzuk meg a magyar termőföld eladását! Ha másként nem lehetséges, akár az Európai Unióhoz csatlakozás megakadályozásával is!"

Az MVSZ egyesült Kárpát-medencei régiójának elnöksége 2003. február 22-én, egész napos vita után megfogalmazta a magyar termőföld áruba bocsátásával kapcsolatos legfontosabb aggályait.

 

·         Az Európai Unió jogszabályai által is előírt méltányosság és esélyegyenlőség elveit súlyosan sérti az a körülmény, hogy a magyar termőföld külföldiek számára történő áruba bocsátása a csatlakozást követő 7-ik évben kötelezővé válik. Minden előrejelzés szerint abban az időpontban a nyugati átlagkereset még többszörösen felülmúlja a hazait, miközben a magyar termőföld ára többszörösen alulmarad a  nyugati föld áránál. Ez előre vetíti egy pannon Palesztina rémképét.

 

·         A csatlakozási tárgyalások alatt nem rendeződött megnyugtatóan a leszakított magyar nemzetrészek és Magyarország jogviszonya, nem biztosított a jövőbeni szabad mozgás. Tiltakozunk a vízumkényszer indokolatlan bevezetése ellen, mely Kárpátalja és Délvidék magyarjait vasfüggönyként választja majd el az anyaországtól.

 

·         A „NEM" győzelme megnyitná a lehetőségét, hogy a csatlakozási feltételeket, a méltányosság és esélyegyenlőség elvei szerint újratárgyalják. A magyar föld elidegenítésének kérdéskörében a méltányosság és esélyegyenlőség akkor adottak, amikor a földár és az átlagjövedelem Magyarország és az EU régi tagállamai között kiegyenlítődik.

 

A termőföld eladásának áldatlan következményeit mi magyarok saját bőrünkön már megtapasztalhattuk, akkor amikor a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján az Erdélybe telepített, regáti tőkével működő Albina bank pár évtized leforgása alatt felvásárolt minden talpalatnyi, eladóvá vált földet és azt román telepesek kezére juttatta. Az erdélyi termőföld eladása döntően hozzájárult ahhoz, hogy Erdélyt Magyarországtól Romániához csatolták.

 

6.       A magyar termőföld és megművelőinek sorsa szorosan összefügg. Magyarország mezőgazdaságból élő polgárainak lehetőségeit drámaian korlátozzák azok a termelési kvóták, amelyeket a magyar kormány képviselői az EU-tól számukra kialkudtak.

 

Nézzünk néhány kiharcolt elemet a kvótákból!

 

 

Mg-i területek

 

Magyar adottság

 

Magyar igény

 

Aláírt kvóta

Elért szint %-ban

adottsághoz - igényhez

Szántóföldi bázisterület (ha)

4 500 000

3 653 353

3 487 792

77.5     81.2

Regionális hozam (t/ha)

*

5.04

4.73

*      93.8

Tradicionális durumbúza (ha)

 

15 000

2 500

16.7

Nem tradicionális durumbúza (ha)

 

50 000

4 305

8.6

Rízs (ha)

 

18 000

3 222

17.9

Szárított takarmány (t)

 

200 000

49 593

24.8

Cukor A (t)

 

400 000

400 454

100.1

Cukor B (t)

 

80 000

1230

1.5

Izoglükóz A (t)

 

130 000

127 627

98.2

Izoglükóz B (t)

 

10 000

10 000

100.0

Kender (t)

 

3 108

2 061

66.3

Len (t)

 

1 461

---

0.0

Paradicsom (t)

 

321 442

130 790

40.7

Őszibarack (t)

 

1 000

1 616

161.6

Körte (t)

 

1 000

1 031

103.1

Dohány (t)

 

15 000

12 355

82.4

Beszállított tej (t)

 

2 600 000

1 782 650

68.6

Közvetlenül eladott tej (t)

 

200 000

164 630

82.3

Szarvasmarha kiegészítő tám. (Euro)

 

12 000 000

2 936 076

24.5

Vágási prémium (állat)

 

480 000

235 998

49.1

Húsmarha prémium (állat)

 

245 000

94 620

38.6

Anyatehén (állat)

 

300 000

117 000

39.0

Juh (állat)

 

1 500 000

1 146 000

73.9**

Kecske (állat)

 

50 000

Benne a juhkvótában

 

 

*1991-ben a kukorica és a búza hektáronkénti hozama: 6710 és 5190 kg volt.

**A juh és kecske kvótát egyben határozták meg ezért annak együttes igény-értéke a viszonyítási alap. (1 550 000)

 

Szeretnék segíteni abban, hogy a kvóta igazi tartalma közérthető és kézzel fogható legyen mindenki számára, ezért a táblázat utolsó oszlopának értékeit a következőképpen kell értelmezni: ha pl. eddig Magyarországon 100 gazda termelt piacra paradicsomot, a belépés útán CSAK 40 gazda (40.7%) reménykedhet közülük támogatásban, a többi szép lassan, vagy nagyon gyorsan tönkre fog menni, mi fogyasztók pedig egyre kevesebb és drágább paradicsomhoz fogunk jutni!"  Forrás: Dr. Zacsek Gyula – Vádirat.

 

Az igen hatékony magyar mezőgazdaság leépítése nem egyik napról a másikra történt. Annak jelei már a kilencvenes évek elején jól érzékelhetőek voltak. Jómagam ezzel kapcsolatos aggályaimat néhai Antall József miniszterelnöknek, az MVSZ akkori elnökének Csoóri Sándornak bíztatására, már akkor megírtam. Postafordultával érkezett a válasz, mely a kérdés részletes megválaszolását ígérte. Ám a beígért levél sohasem érkezett meg. Lehet, hogy Antall Józsefet elhatalmasodó betegsége is akadályozta. De az, hogy a magyar mezőgazdaság szétverésének okát firtató levelem elevenbe talált, hónapok múlva kiderült. Egy nagy fogadáson, melyen száznál is több külföldi politikus volt jelen – közöttük Jaques Chirac, Helmuth Kohl, Carl Bildt – mutattak be Magyarország miniszterelnökének. Kézfogásunk pillanatában, nevem hallatán összerezzent, és ennyit mondott: „Maga írta nekem azt a levelet a magyar mezőgazdaságról?"

 

7.      Az MVSZ elnökségének 2003. március 22-i ülésén a legnagyobb kormánypárt, az MSZP elnökét képviselő államtitkár, Dr. Balázs Péter – kérdésre válaszolva – bevallotta: Magyarország – nagy valószínűséggel – 2003. július 1-től kezdve vízumkötelezettséget vezet be Ukrajna és a volt Jugoszlávia utódállama polgárai számára. Erre a lépésre EU-s kötelezettségei kényszerítik Magyarországot.

Magyarország és a tőle elcsatolt területeken élő magyarok viszonyának alakulását, Magyarország EU-s csatlakozásának vonatkozásában, a Magyarok Világszövetsége már 1997-ben elemezte. Ekkor, az MVSZ elnöksége – a Duray Miklós vezette Stratégiai Bizottság előterjesztését elfogadva – kimondta, hogy számára Magyarország EU-s csatlakozása csakis a külhoni magyar nemzeti közösségekkel együtt képzelhető el. Illetve, csatlakozásának időpontjáig, Magyarországnak meg kellene oldania azt, hogy esetleges, szomszédait megelőző csatlakozása, ne szüljön akadályt a szomszédos államokban élő magyarokkal való kapcsolattartásban.

A Magyarok Világszövetsége 1996 és 2000 között – a politikai döntés-előkészítés minden fokozatát végigjárva – eljutott a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó javaslattól, a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének meghatározásáig és a vonatkozó törvénytervezet elkészítéséig. Ennek ellenére a magyar politikum egy más utat – a kedvezménytörvény útját választotta. Nem itt a helye, a kedvezménytörvény kisiklásának körülményeit és okait vizsgálni, de tény, hogy a megalkotói által hozzá fűzött reményeket távolról sem váltotta be. Ha Magyarország a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét megteremtette volna, akkor a délszláv háború előtt még közel félmilliós magyar nemzeti közösség tagjait ma nem sújtaná a Schengen-i határ szigora.

Amikor az MVSZ elnöksége, a külhoni magyarok és Magyarország közé, az EU-s csatlakozás következtében leereszkedő újabb vasfüggöny miatt nemmel szavazott a csatlakozásra, akkor csak hű és következetes volt önmagához, csak betartotta a Magyarok IV. és V. Világkongresszusa, illetve az MVSZ Küldöttgyűlése által 1996-ban és 2000-ben hozott határozatait.

 

 

            Az Európai Unió szeplői

            Az Európai Unió, melyhez Magyarország csatlakozni kíván, nem egy szeplőtelen képződmény.

 

8.      A mai Európai Unió távolról sem az az Unió, amellyel Magyarország a kilencvenes évek elején megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Az akkori EU a jólét, a jogbiztonság és a demokrácia megtestesítője volt, amely nagy odafigyeléssel és komoly ráfordítással segítette az elmaradottabb csatlakozó országok felzárkózását. Az akkori EU egyáltalán nem, vagy alig avatkozott be tagállamainak belügyeibe.

Ma egy központosított szuperállam körvonalai sejlenek fel, amelynek közpénzen eltartott hatalmi intézményeiről – hadsereg, rendőrség, stb. – csak ezután kezdenek majd beszélgetni.

A kilencvenes évek elején a nemzetek Európájáról volt szó. Pár év múlva a regionalizmus és a főderalizmus ígéretével csábított az EU. Mára e fogalmak használata „"tiltott gyümölccsé kezd válni, és helyébe egy új, homályos fogalom – az európai közösségek fogalma lép.

Az Európai Unió most készíti alkotmányát. Alkotmányozó ülése, a Konvent, még javában vitatja az EU majdani alapokmányát. Vajon el lehet-e várni, hogy az ország polgárai nyugodt lelkiismerettel megszavazzák Magyarország csatlakozását egy olyan szuperállamhoz, amelynek alkotmánya még csak formálódik, és egy esetleges kilépés lehetőségét sem szavatolja?

 

9.      Bővítési igyekezetében az EU meghasonulni látszik. Tíz évvel ezelőtt, a koppenhágai kritériumokban kimondta, hogy csakis a stabil, demokratikus jogállamként működő országok csatlakozhatnak hozzá. A bővítési folyamat során évekig hangoztatták, hogy csakis a minden szempont szerint felkészült országok és csakis felkészültségük sorrendjében csatlakozhatnak.

Ezek után, a bővítéshez fűződő érdekek egyszer csak teljesen fölülbíráltak minden értéket, amelyet az EU hirdetett, és a csatlakozni kívánóktól megkövetelt. Ez az a pillanat, amikor hiába valóvá vált Magyarország igyekezete, mert egyszerre azon vette észre magát, hogy egyazon sorban áll olyan országokkal, amelyek felkészültsége messze elmaradt a sajátjától.

      Az Eu meghasonlott akkor, amikor érdekeit az általa vallott értékek elé helyezte.

 

10.  Az EU bővítéshez fűződő érdekeinek mindenek fölötti mivolta annak a képtelenségnek is teret nyitott, hogy sajátjogrendjébe befogadjon az amúgy Európában elfogadhatatlan, fasiszta jellegű törvényeket, amelyek a kollektív bűnösség elvére alapoznak.

Az EU bővítéshez fűződő érdekei oly hatalmasak, hogy inkább befogadja a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezését mereven elutasító Csehországot és Szlovákiát, semmint kockáztatná ezen országok kimaradását.

      A Magyarok Világszövetsége 1945-46-ban, amikor a benesi önkény tombolt, egyedül maradva is hallatta tiltakozó szavát. Ha most a benesi dekrétumok megtűrése miatt fenntartásokat fogalmaz meg az EU-val szemben, akkor csak folytatja legszebb hagyományait, akkor csak ragaszkodik az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartásához.

 

 

            Ami a csatlakozási szerződésből kimaradt

            Egy ilyen, több ezer oldalas szerződésben nem csak a részletek tömkelegét, hanem a felek viszonyának egészét – a maga történelmi távlatában is – tükröznie kell. A csatlakozási szerződésnek, ha másutt nem, akkor a preambulumban ki kellett volna térnie arra, hogy mit adott Magyarország az EU államainak, és mit kapott tőlük.

 

11.  A magyar nemzet legkevesebb ezerszáz éves európai történelmének talán legsúlyosabb csapását – amely hatásában egyedül a tatárjárás okozta pusztulással hasonlítható – a trianoni békediktátum jelentette, amelyet négy évtizeddel ezelőtt elsősorban a Nyugat-európai hatalmak mértek Magyarországra. A magyar nemzet életét máig hatóan megkárosító ország- és nemzetcsonkítás elsősorban annak a Franciaországnak és Angliának köszönhető, amelyek a mai EU központi hatalmai. (Mint tudjuk, a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió, elfogadhatatlanul igazságtalan volta miatt, sohasem ratifikálta a trianoni békediktátumot.)

Azalatt a tíz év alatt, amíg Magyarország csatlakozási tárgyalásait folytatta. Közép-Európa térképe teljességgel átrajzolódott. Az önrendelkezési jogukkal nem csak olyan európai hagyományokkal bíró nemzetek, mint a cseh és a horvát éltek, hanem az ötmilliónál kisebb létszámú szlovák, az alig kétmilliós szlovén és a félmilliót alig meghaladó montenegrói. Eközben a magyar nemzet Trianonból eredő szétszakítottsága mit sem változott. Lehet, hogy Magyarország úgy ítélte meg: nincs abban a helyzetben, hogy a folyamatosan bomló-módosuló határú szomszédaival – a Helsinki Záródokumentum szellemében – a békés határmódosításról tárgyalásokat kezdjen. Azt azonban kérnie kellett volna, hogy a békediktátumokkal rákényszerített határok önként vállalt elismerésének fejében, az EU szavatolja a kisebbségi léthelyzetbe került magyar nemzeti közösségek autonómiához való jogát, és tegye lehetővé a magyar állampolgárság alanyi jogú kiterjesztését mindazok számára, akiket, vagy felmenőiket kényszerrel megfosztottak magyar állampolgárságuktól - avagy a trianoni békediktátumnak a magyar nemzetet máig sújtó hatásainak megszüntetését.

 

12.  Nincs tudomásunk arról, hogy Magyarország EU-s csatlakozási szerződés említést tenne arról, hogy országunk mivel járult hozzá Európa szellemi-politikai arculatának alakításához.

Lehet, hogy nem kell eleink Európa szolgálatában kiontott vérét emlegetnünk, sem a magyar szenteket, sem a magyar tudósokat. De azt, hogy 1222-ben az Aranybullával a szárazföldi Európa első alkotmány-törvényét hívta életre, hogy 1509-ben az Udvarhelyi Constitutioban, Európát évszázadokkal megelőzve, először foglalták eleink törvénybe a személy sérthetetlenségét, valamint azt, hogy 1568-ban a Tordai Országgyűlésen ugyancsak ennek az országnak lakói foglalták először törvénybe a legfőbb emberi szabadságjogot – a lelkiismeret, a hit szabadságát, nos legalább e három tényt a csatlakozási szerződés előszavából kihagyni nem szabadna. Hiszen e tettekkel Magyarország korai előfutárának bizonyult egy évszázadokkal később stabil, demokratikus jogállamok szövetségét vajúdó Európának.

           

            Magyarok és európaiak tanulságára.

 

Budapest, 2003. április 10-én

                                                                                                          Patrubány Miklós,

                                                                                              a Magyarok Világszövetségének

                                                                                                                      elnöke

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8317/140501

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége által a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért, a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésért folytatott egy évtizedes, következetes és szakszerű harcának egy demokratikus jogállamban utolsó lehetséges lépése – annak betetőzése – volt, a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.