Íme Martonyi, íme az Összetartozás Napja - Petíció Kárpátaljáért, Martonyiék válasza, Szaniszló intelme

 

Amint arról hírt adtunk, pénteken este tüntetés zajlott a külügyminisztérium Bem rakparti épülete előtt Kárpátalja visszatéréséért. A tüntetők egy petíciót is elfogadtak, amelyet a helyszínen átadtak a minisztérium ügyeletesének. Még éjfél előtt megszületett Martonyiék válasza is, amelyben felelőtlen kampányfogásnak nevezik a tüntetést, elhatárolódnak tőle és megismétlik hűségnyilatkozatukat Ukrajna iránt.

 

Martonyiék szövegének van egy árulkodó motívuma, mely  szerint a petíció  „nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását és boldogulását". Márpedig a petíció Kárpátaljának a Magyarországhoz való visszatérését kéri. Ebben az esetben az ott élő magyarok elveszítenék szülőföldjüket?!

 

Ez a gondolati ficam nem csupán a kimondó logikai bukfence, hanem természetes következménye annak a képtelenségnek, amely a magyar nemzet legnagyobb szétszaggattatásának évfordulóját, Trianon napját az Összetartozás Napjaként ünnepelteti lelkesen…

 

A magyar politikai osztály felelősségét brilliánsan veti fel Szaniszló Ferenc ECHO tévében elhangzott legfrissebb jegyzetében.

 

Alább közzétesszük a Petíció Kárpátaljáért szövegét, amelyet a Kuruc.info közölt, a KÜM válaszát az MTI-OS-ről, és megtekinthető Szaniszló Ferenc jegyzete.

 

Petíció Kárpátaljáért

 

Alulírott, elkötelezett magyar emberek, akik a mai napon 2014. március 28-án összegyűltünk Budapesten a lengyel Bem Józsefről elnevezett téren a Külügyminisztérium épülete előtt, hogy kifejezzük követelésünket az Ukrajna által megszállt magyar területek visszacsatolása érdekében, és tiltakozásunkat a Krím félszigeten élő orosz közösség önrendelkezés jogának gyakorlása miatti szankciók ellen az alábbi lépések haladéktalan megtételét követeljük Magyarország kormányától, különös tekintettel az Alaptörvény D. cikkére is, amely egyértelműen államfeladattá teszi az elcsatolt magyar területeken élő magyar közösségek közösségi jogainak kivívásáért folytatott küzdelmet.

Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására.

A napnál is világosabb, hogy a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta. Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely ezt tagállami kötelezettséggé teszi.

Egyrészt egyértelmű biztatást és bátorítást szeretnénk adni a kárpátaljai magyar testvéreinknek és a ruszinoknak, illetve minden további önrendelkezési joggal bíró Ukrajnában élő népcsoportnak (lengyelek, oroszok, románok stb.), másrészt pedig követeljük a magyar kormánytól a fenti célokért való bátor kiállást, elítéljük az eddig ezen a téren tanúsított gyáva, behódoló magatartását.

 

Mindezekért tehát:

 

1. Követeljük a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdeményezze az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának összehívását, annak érdekében, hogy a jelenleg Ukrajnához tartozó, de közel 1000 évig Magyarországon, a Szent Korona országában élt, veszélyeztetett magyar és ruszin közösség nemzetközi felügyelet mellett szervezett népszavazáson dönthessen önrendelkezési jogának gyakorlásáról, az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség okmányában rögzítettek szerint. Kezdeményezze a Kormány azt is, hogy az ENSZ BT döntsön arról, hogy a népszavazás tisztasága és az ott élők biztonsága érdekében nemzetközi békefenntartó erők és nemzetközi megfigyelő erők megfelelő számban lehessenek jelen Kárpátalján.

2. Követeljük a kormánytól, hogy haladéktalanul ismerje el a Krím félszigeten 2014. március 16-án szervezett népszavazást és tekintse azt a nemzetközi joggal összeegyeztethető lépésnek, az önrendelkezési jog törvényes gyakorlásának és ebből fakadóan ismerje el érvényesnek Krím-félsziget Oroszországhoz történő visszatérését.

3. Követeljük a kormánytól, hogy azonnali hatállyal vonja vissza támogatását a Krím félszigeti népszavazással és a visszacsatolással kapcsolatosan Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat tartalmazó döntésektől és a jövőben semmi ilyen lépést ne támogasson, sőt tegye egyértelművé, hogy ilyen lépések épp a nemzetközi jog szerint garantált önrendelkezési jog elveibe ütköznek, amelyet az 1920. évi trianoni békediktátum során magyar területek elcsatolásakor sem alkalmaztak, az így elszakított három és fél millió magyar nemzetiségű honfitársunk esetében sem.

4. Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul intézkedjen a Magyar Honvédség felkészítésére annak érdekében, hogy képes legyen védelmet adni a Kárpátalján élő 150 ezer magyar honfitársunknak, aki közül minden harmadik ember, közel 50 ezer fő már magyar állampolgár és ezáltal uniós állampolgár is. Ennek érdekében pedig követeljük, hogy hozzák haza az összes magyar katonát külföldről, hogy ne idegen érdekeket szolgáljanak, hanem az esküjüknek megfelelően képesek legyenek a haza és honfitársaink védelmére.

5. Követeljük, hogy Magyarország kormánya haladéktalanul jelentse be igényét arra, hogy a történelem hosszú évszázadai alatt békésen együtt élő magyar és ruszin nép által lakott Kárpátalja térjen vissza Magyarországhoz, amelyre már 1939. március 15-én egyszer már sor került az igazságtalan trianoni békediktátum revíziója körében. Addig is, amíg a Kárpátalján elnyomott és másodrangú állampolgárként élő magyar és ruszin polgárok dönthetnek arról, hogy kívánnak-e Magyarországhoz visszacsatlakozni követeljük, hogy Magyarország szerezzen érvényt az 1991-es kárpátaljai népszavazásnak, amely Kárpátalja, ezen belül Bereg-vidéken élő magyar közösség számára széleskörű területi autonómiát biztosít.

6. Követeljük, hogy a kormány álljon ki minden síkon az Ukrajna területén jogfosztottságban élő népcsoportok önrendelkezési joga mellett, így különösen a lengyelek, románok, bolgárok, oroszok ilyen törekvései mellett és az ezen népcsoportokért felelős államokkal közösen tegyen meg minden ésszerű diplomáciai, stratégiai és taktikai lépést az önrendelkezési törekvések közös sikere elérése érdekében.

7. Követeljük Magyarország miniszterelnökétől, hogy haladéktalanul váltsa le Martonyi János külügyminisztert, aki hosszú évek alatti munkásságával már többször, de legutóbbi megnyilatkozásával már végérvényesen bizonyította, hogy alkalmatlan magyar nemzet érdekeinek külügyi képviseletére, gyáva és hazaáruló módon járt és jár el, és nyilatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Tetteit és mulasztásait súlyosbítja, hogy most egy történelmi lehetősége van a magyarságnak arra, hogy a nemzeti érdekeinket érvényesítsük és legalább részlegesen megváltoztassuk azt az igazságtalan és nemzetközi jogba ütköző békediktátumot, amely nemzetünket halálra kívánta ítélni 1920-ban, de amely ellenére még mindig jelentős számú magyar közösség él jogfosztott sorban nemcsak Kárpátalján, hanem Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken is. Ennek érdekében szükséges, hogy a Kormány ne csak Kárpátalja, hanem az összes elcsatolt magyar terület kapcsán a nemzetközi fórumok előtt, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is felvesse a Kárpát-medencében igazságtalanul húzott határok újra rendezését, mivel a térségben már minden nép élt rajtunk kívül az önrendelkezés jogával, egyedül minket magyarokat fosztanak meg ettől.

8. Követeljük Magyarország kormányától, hogy lépjen fel az Európai Unió Külügyi Szolgálatánál és az Európai Unió Bizottságánál annak érdekében, hogy az Európai Unió haladéktalanul tegyen érdemi lépéseket a 150 ezer kárpátaljai magyar megvédésére és jogaik védelmére, figyelemmel arra is, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyarból 50 ezer magyar állampolgár így ők egyúttal uniós állampolgárok is, tehát értük felelősséggel tartozik az Európai Unió is.

Lássa meg az egész világ, hogy a magyarok a szabadság nemzete és most az oroszokkal és lengyelekkel egy oldalon vívjuk ki a szabadságot az Ukrajna által illegitim módon birtokolt Kárpátalja számára.

Végül gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar idevágó gondolatát ajánljuk figyelmükbe:
„Mindennek megvan bizonyos pillanata, mely ha lepergett, örökre oda van erény s becsület, úgy oda van élet is és minden remény."

A fenti követeléseket a mai napon közfelkiáltással elfogadtuk, és arra kérünk minden jóakaratú embert a csonka hazában, a Kárpát-medencében és világ minden táján, hogy csatlakozzon ehhez és velünk együtt követelje a fenti lépések mielőbbi megtételét a kárpátaljai magyarság megvédése és Kárpátalja és Hazánk újraegyesítése érdekében.

Mielőbbi hathatós lépéseiket és válaszukat elvárjuk !

Budapest, 2014. március 28.

A petíciót elfogadók képviseletében:
dr. Gaudi-Nagy Tamás, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
(cím: 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.)
Budaházy György, hazafi
dr. Drábik János, jogász
ifj. Hegedűs Loránt, református lelkész
dr. Lenhardt Balázs, országgyűlési képviselő
dr. Morvai Krisztina EP-képviselő
Zagyva György Gyula, országgyűlési képviselő, HVIM-elnök

Gyetvay György Gergely, történész, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke

Budaházy Edda, honleány, Dalmay Árpád levelének felolvasója

 

 

2014. március 28., péntek 23:28

 

A Külügyminisztérium közleménye

 

Budapest, 2014. március 28., péntek (OS) - Magyarország Külügyminisztériuma határozottan elítéli, hogy egyes pártok, mozgalmak egyszerű politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását és szuverenitását, illetve figyelmen kívül hagyják az adott országban élő magyar közösség érdekeit és elvárásait, amint az a "Petíció Kárpátaljáért" című szöveg esetében nyilvánvaló.

 

Elhatárolódik annak tartalmától és szellemiségétől, mert az nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását és boldogulását, hanem ellenkezőleg: veszélyezteti nemcsak a kárpátaljai magyarság, de az egész térség biztonságát.

Magyarország többször kinyilvánította, hogy változatlanul támogatja Ukrajnát területi egységének és szuverenitásának megőrzésében, nem tekinti az önrendelkezési jog törvényes gyakorlásának a március 16-i krími "Patyomkin-referendumot", és sem annak eredményét, sem pedig a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását nem ismeri el.

Magyarország Kormánya következetesen kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak tiszteletben tartása és érvényesülése mellett – különös tekintettel nyelvi és oktatási jogaikra – mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi fórumokon.

 

Kiadó: Külügyminisztérium

 

 

 

Szaniszló Ferenc jegyzete a magyar politika felelősségéről a képre kattintva tekinthető meg:

 

 

Korábbi közleményeink:

 

Felelősségünk az ukrán válság idején – az MVSZ Elnökségének nyilatkozata

 

Kárpátalja többségi népe, a ruszinok

 

A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, „gens fidelissima"

 

Gyetvay: Népszavazást Kárpátalja jövőjéről!

 

Tüntetés Kárpátalja visszatéréséért - ami a hírekből kimaradt

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8289/40329

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége által a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért, a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésért folytatott egy évtizedes, következetes és szakszerű harcának egy demokratikus jogállamban utolsó lehetséges lépése – annak betetőzése – volt, a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete." (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

 

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.