Krím: Népszavazás - Kárpátalja?

Vasárnap népszavazás lesz a Krím-félsziget hovatartozásáról. Az eredetileg május 25-re tervezett, majd március 30-ra előrehozott, végül március 16-ra kitűzött népszavazás eleinte egy Ukrajnán belüli autonóm státust célzott meg, de ma már az Oroszországhoz történő csatlakozásról kell dönteniük az ott élőknek. Ez a történés arra kell késztesse a Kárpátalján élőket, hogy vegyék számba saját sorsuk alakításának lehetőségeit.

A Szovjetunió szétesésekor már volt egy népszavazás Kárpátalján, igaz nem az Ukrajnából való kiválásról, de egy különleges státusról és azon belül egy Beregszász központú magyar autonóm területről. Lássuk mi is történt.

„1991-ben, Ukrajna függetlenségének kikiáltása után népszavazást rendeltek el annak megerősítésére. A december l-jére kitűzött népszavazáson a megyei tanács határozata értelmében Kárpátalja autonómiájáról is szavaztak (bár az utolsó pillanatban Leónyid Kravcsuk, a Legfelsőbb Tanács elnöke nyomására az autonómia szót „különleges önkormányzati közigazgatási terület"-re változtatták), a Beregszászi járásban pedig a Magyar Autonóm Körzetről. A referendumon Kárpátalja önkormányzatiságára a szavazók 78%-a mondott igent, a Magyar Autonóm Körzetre pedig 81,4%-a. Ha ez utóbbinál figyelembe vesszük, hogy a Beregszászi járás lakosságának akkoriban 74-75 százaléka volt csak magyar, kiderül, hogy a ruszinok, oroszok, ukránok nagy része is támogatta az elképzelést.

A Beregszászi Járási Tanács 1992. január 30-án jóváhagyta, érvényességében megerősítette a népszavazás eredményét, május 6-án pedig a megyei tanács is elismerte azt. A Beregszászi Járási Tanács képviselői felhívással fordultak az ukrán parlament képviselőihez, kérve támogatásukat a magyar autonóm körzet létrehozásához. A parlament azonban nem foglalkozott a törvényes referendum kérdésével, sőt később egyszerű közvélemény-kutatássá degradálta a népszavazást, egyes értesülések szerint éppen a Beregszászi járás országgyűlési képviselőjének javaslatára" – írja az elpuskázott autonómiáról szóló tanulmányában Dalmay Árpád, a történések egykori alakítója. Teljes tanulmánya honlapunkon olvasható, ide kattintva.

És ekkor még nem hangzott el Leonyid Kucsma ukrán államelnök felajánlása, amely lehetővé tette volna Kárpátalja Magyarországhoz történő csatolását, amennyiben az Antall kormányban lett volna hajlandóság annak az ősi magyar területnek a visszafogadására, amely több, mint ezer évig a Szent Korona országának része volt, és a történelem során sohasem tartozott Ukrajnához.

Okulásként, ahhoz, hogy a magyar politika ne ismételhesse meg a huszonkét évvel ezelőtti – Antall Józsefről és Jeszenszky Gézáról elhíresült – gyászos szereplését, érdemes mindenkinek elolvasnia az alábbi három írást. Kattints:

 

December 1. Kárpátalján - Az elpuskázott autonómia évfordulója

Felelősségünk az ukrán válság idején - az MVSZ Elnökségének nyilatkozata

Kárpátalja többségi népe, a ruszinok

 

MVSZ Sajtószolgálat

8254/140312

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot."

(MVSZ Alapszabály)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.