Kolozsvári megemlékezés Márton Áron püspökről


Február 12-én, a Kolozsvár főtéri Szent Mihály-templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg Márton Áron püspökké avatásának 75. évfordulójáról. Az eseményen részt vett Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is, és a szentmise végén megkoszorúzta Erdély nagy püspökének szobrát.

 

Márton Áront 1938. december 24-én nevezte ki az erdélyi katolikusok püspökévé XI. Piusz pápa. Beiktatására 1939. február 12-én, Kolozsváron került sor, hiszen itt volt a csíkszentdomokosi születésű Márton Áron korábban egyetemi lelkész és hitszónok.

 

A 75. évforduló alkalmából szervezett ünnepi szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, Böcskei László nagyváradi püspök és Tamás József csíkszeredai segédpüspök, valamint több mint félszáz erdélyi katolikus pap társaságában. Az emlékmisén – amelyet Kovács Sándor főesperes szervezett –, megjelent a Szent Mihály-templom korábbi plébánosa, Dr. Czirják Árpád akkori érseki helynök is. Ugyancsak jelen volt Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, és Horváth Anna, Kolozsvár magyar alpolgármestere.

 

Az Erdélyi Egyházmegye 1988-ban is megkísérelte Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulójáról megemlékezni, ám a Securitate az ugyancsak a Szent Mihály-templomba tervezett megemlékezést betiltotta, azt is megtiltva, hogy az évfordulót megelőző vasárnapon, vasárnapi szentmise keretében Márton Áron neve megemlíttessék. Az erdélyi magyar ellenállás egyik csíráját két pap – Szakács Lajos és Jakab Gábor – betiltást megszegő prédikációja jelentette. Kettőjük közül a mostani megemlékezésen csak Jakab Gábor kolozsvári pápai prelátus lehetett jelen, mert Szakács Lajos pár évvel ezelőtt, csíkzsögödi plébánosként, korán elhunyt.

 

Márton Áron püspök az erdélyi magyarság 20. századi történelmének talán legkiemelkedőbb személyisége volt, akit a protestáns felekezetek püspökei is szellemi vezetőjükként, Erdély nagy püspökeként ismertek el. Súlyos börtönéveket kellett elszenvednie, hiszen a II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én végződő párizsi békekonferenciára titokban egy emlékiratot juttatott ki, amelyben kérte: Észak-Erdélyt ne csatolják Romániához. Megszervezte a gyulafehérvári püspök titkos utódlását úgy, hogy a hírhedten magyarellenes román kommunista hatalom akkor sem tudta a maga békepapjaival az Erdélyi Egyházmegyét kormányozni, amikor Márton Áron börtönben volt. Rómába csak börtönévei után, a '60-as évek végén jutott el először. Példaképeként a mai Szombathelyen (Savaria) született Szent Mártont, későbbi Tours-i püspököt választotta. Püspöki jelmondatuk is megegyezett: Non recuso laborem.

 

Patrubány Miklós elnök Sajtószolgálatunknak elmondta: Lelkiismereti kötelességének tett eleget azzal, hogy rész vett az emlékező szentmisén, hiszen őneki is – csíki ember létére – ki más lehetne a példaképe, mint Márton Áron.

 

MVSZ Sajtószolgálat

8211/140213

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.