MVSZ-75. - Kivándorlás... - 27. rész - 1904. február 7. - "...magyar ajkú népesség nagyobb arányú kivándorlása is kezdetét vette."


Az idén alapításának 75. évébe érkezett Magyarok Világszövetsége a magyarság világméretű szétszóratása történetének közreadásával tiszteleg az elődök, a ma élő nemzedék és az utókor előtt, egyszóval a nemzet színe előtt. Szeptemberig naponta teszünk közzé lapokat a magyarság első nagy kivándorlási hullámának történetéből, úgy, ahogyan azt néhai Kiss Dezső, az MVSZ levéltárosa összegyűjtötte. Tisztelgésünk Őneki is szól.

 

 

 

"...s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk... "

 

(József Attila: Hazám)

 

 

 

Kivándorlás Magyarországról Amerikába a Trianont megelőző évtizedekben

1871-1918.

 

27. rész

 

 

1904. február 7.

 

"...magyar ajkú népesség nagyobb arányú kivándorlása is kezdetét vette."

 

A miniszterelnök leirata Szabolcs vármegye főispánjához.

 

442.

M.E.

Igen bizalmas.

 

Méltóságos Báró Feilitzsch Berthold

cs. és kir. kamarás úrnak, Szabolcs vármegye főispánjának

Nyíregyháza

 

Méltóságos Báró Főispán Úr!

 

 

Közismeretű tény, hogy a kivándorlás az utóbbi években jelentékenyen emelkedett. Bárminő sajnálatos volt már a nemzetiségeknek korábban megindult tömeges távozása is, általános népesedési és gazdasági szempontból a kivándorlásnak nemzetsorvasztó hatása mégis főleg attól az időponttól kezdődik, midőn a magyar ajkú népesség nagyobb arányú kivándorlása is kezdetét vette.

Az anyaországból összes kivándorlottak közül magyar ajkú volt

            1899-ben                                24.98 %

            1900-ban                                28.25 %

            1901-ben                                29.84 %

            1902-ben                                33.2   %

mi négy év leforgása alatt több mint 8 %-os emelkedés.

Kétségtelenül legnagyobb a veszély a Méltóságod kormányzata alatt álló vármegyében, hol a magyar ajkúak kivándorlása 1901-től 1902-ig felszökött 1.090-ről 2.301-re. Szabolcsban tehát nemcsak a magyar ajkúak kivándorlásának nagy mérve, hanem főleg annak rohamosan emelkedő irányzata aggasztó.

A magyar ajkú népesség kivándorlásának a megye határain belül való területi megosztását a visszavárólag csatolt kartogramm mutatja.

A jelzetten nemzeti veszély elhárítása céljából a m. kir. kormány intézkedéseket szándékozik tenni, de ennek előfeltételét a helyzet teljes ismerete képezi, miért is további s részletesebb felvilágosításokra van szükség, melyek az alábbi szempontok szerint volnának egybeállítandók:

A statisztika esetleges kiigazítása és kiegészítése. A kivándorlási statisztika mai hiányossága, nem áltathatjuk magunkat abban a hitben, hogy a fenti adatok a valóságnak teljesen hű képét adják, sőt félő, hogy számosan titokban hagyván el hazájukat, a magyar ajkú kivándorlók tényleges száma még fölülmúlja a kivándorlási statisztika által kimutatott adatokat. Erre való tekintettel Méltóságodnak megbízható egyének  helyi tapasztalatai alapján elsőben meg kellene állapítani, hogy úgy a jelen leiratnak a megyére vonatkozó statisztikai anyaga, valamint az itt fekvő kartogram adatai lényegükben megfelelnek-e a valóságnak?

Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását.

 

Budapesten, 1904. évi február hó 7-én

 

                                                                                              Gróf Tisza István

                                                                                              miniszterelnök

 

 

 

A miniszterelnök 1904. február 7-én a magyar ajkú lakosság kivándorlása tárgyában hasonló szövegű leiratot intézett

Abaúj-Torna,

Zemplén,

Borsod,

Veszprém,

Ung,

Gömör,

Szatmár és Bereg vármegye főispánjához is …

 

 

Folytatjuk

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

7977/130724

 

 

 

 

 

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.