A magyar föld védelmében

 

Gazdatanácsok

Szövetsége

 

 

                                           nyílt levél a parlamenterekhez 2013.06.08, Izsák, 2013. június 8.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Tudják Önök, hogy mit cselekszenek, ha a földforgalmi törvényt beleegyezésünk nélkül fogadják el? Tudják-e a képviselői székekben a hölgyek és urak, hogy semmis lesz erkölcsileg, alkotmányosan, ha olyasmit nem vesznek figyelembe, hogy a föld a nemzeté, hogy a képviselők a munkájukról, döntéseikről végső soron a nemzetnek tartoznak elszámolni, hogy a föld tőke nem lehet, sem másként indokolva szabad forgalmú áru a nemzetközi viszonylatokban, mert ez fogalmi képtelenség? Az is fogalmi képtelenség, hogy szembemennek az ENSZ „A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség okmányával" (1976), amelyből idézzük:

„I. RÉSZ

(1) Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. …

(2) Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttmûködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől. …

5. cikk

(1) Az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármely államnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre, amely az Egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagy azoknak az Egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.

(2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el."

Mint Önök is tudják, a magyar alkotmány úgynevezett íratlan, szokásjogi alkotmány, amely kifejezés éppen az ilyen alapvető kérdésekre vonatkozik, amikor is a természetjogi evidenciákra való szóbeli hivatkozás még az itt idézett ENSZ egyezségokmány szerint is felülír bármely írott és hatalommal szankcionált jogszabályt, előírást (hozták azt a múltban akárkik, vagy hozzák azt a jövőben akárkik).

De mit beszélünk itt Önöknek, akik – de facto – régen kiléptek az ENSZ-ből uniójukkal együtt, felmondva egyebek közt az 1976-os egyezségokmányt, amit megtehetnek (mert úgymond a tőkeérdek megtilthatja a terhére eső jogalkotást?!). Száguldozhat az esztelen erőszak forgószélként amerre neki tetszik, ne feledjék, éppen csak legitimitást nem markolhat fel mellé (mert az emberi személy és az élő közösségek szuverenitása, felelős szabadsága terhére, azaz sérelmére legitim módon semmiféle jogalkotás nem működhet). Ne feledjék, az erőszak útjára készülnek lépni, éppenséggel a szóval-döntéssel megvalósuló, a képviseltek érdekét semmibe vevő, tőlük idegen érdeket szolgáló – de minden alkotmányos legitimitás nélküli erőszak útjára. Képletesen, amitől az árvíz fenyegette országház mennyezete omolhatna magukra. Nem elég az árvíz? Miért tetézni a bajt sokkal nagyobb és rosszabb döntésekkel (mint az árvizeket generáló elhibázott gátak további magasítása)?

A Gazdatanácsok Szövetsége Izsáki Gazdagyűlése nevében: Fáy Árpád, Tamási Béláné, Dr. Boór Ferenc

 

12 pont arról, hogy miért nem védi meg a magyar földet a készülő földforgalmi törvény
avagy „milyen jogintézményeket hoz létre a földforgalmi törvénytervezet (Fftv) parlamenti jóváhagyása?"

 

1. mivel fenntartja a mai torz birtokszerkezetet, megszilárdítja a nagybirtokrendszer nyomasztó túlsúlyát. új kiváltságai a nagyüzem cégtulajdonosait az eddig bérelt föld tulajdonához juttatják és lehetővé teszik az üzemi földterület további növelését.Az Fftv – egyetlen előírása sem visszamenő hatályú – Ez – a Világbank szakértőjének számítása szerint – az összes gazdaság 8 %-át kitevő nagyüzemekkel a hazai földalap 90 %-át uralja. A földtulajdonszerzés és a földhasználat

2. mivel bevezeti a tagállami állampolgárok és az EU területén székhellyel rendelkező cégek tulajdonosainak a földtulajdonszerzését, új alapítású uniós cég tulajdonosa külön kiváltságot élvez.Az Fftv azonos feltételekkel, mint amelyek a hazai gazdákra és a gazdálkodó szervezetekre irányadók. Az azzal, hogy míg a belföldi cégnél előírás a mezőgazdasági alaptevékenység legalább 3 évi gyakorlása, ez a követelmény az új uniós cégnél elesik, sőt, a cégvezető pályakezdő gazdálkodónak minősül, így nem kell teljesítenie az üzemvezetés szakmai és egyéb feltételeit sem

3. mivel a földhasználat átengedési tilalmát az Fftv két jogcímen is feloldja a nagyüzemi integrátor javára. mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítására engedi át. (13. § /2/)A megszerzett földtulajdonnál Ez nem áll fenn, ha a tulajdonos vagy a közeli hozzátartozó földtulajdonos a föld használatát

4. mivel állam szerzőképességét a részarány tulajdon térmértékénél jogfosztó módon korlátozza és  ezzel útját állja, hogy a 2 millió ha részarány tulajdonú földre az állam élhessen az elővásárlási jogával.Az Fftv az Ezzel elesik annak esélye, hogy e földalapot ne a nagybirtok vegye tulajdonába, hanem annak – legalább jelentős hányada – a közvagyont gyarapítsa. (16. § /7/)

5. mivel bevett egyház és belső egyházi jogi személye korlátlan mértékben szerezhet földtulajdont, a földhasznosítási kötelezettség, a földhasználat átengedésének a tilalma és más célra nem használhatja. Mivel a földkivonás tilalma alól mentes bárki részére átengedheti lakóház építésére. (13. § /3/) Az egyház javára szóló leggyakoribb tulajdonszerzési jogcím, az ajándékozás a hatósági jóváhagyása alól is mentes. (33. § /1/ c/ pontja) E szerint, semmilyen közhatalmi beavatkozás és ellenőrzés nincs a – korlátlan mértékű – egyházi földtulajdonszerzés és a megszerzett földről való tulajdonosi rendelkezés, valamint a földhasznosítás felett, ide értve a termőföld akadálytalan ingatlanná alakítását is.A annak nem vonatkozik rá az sem, hogy a megszerzett földtulajdont 5 évig ítés reá is kiterjed, így az általa szerzett földet kivonhatja a művelésből és annak tulajdonát vagy használatát

6. mivel a fiktív ajándékozási szerződés intézmény a joggal való visszaélés veszélyével jár. Ha – az egyház cégére mögött – a föld-spekulánsok korlátlan mértékű és szabadon értékesíthető (felhasználható) föld tulajdonához kívánják juttatni az erre nem jogosult földpiaci szereplőket, úgy e jogintézmény melegágya lehet a törvényt kijátszó és a közérdekbe ütköző jogügyleteknek.S magánjog lehetővé teszi, hogy a föld adásvételét az ügyletkötő felek selleplezzék, így az új

7. mivel földtulajdonszerzés mértékét a nagyüzem szükségletéhez igazítja, vagyis az általános mércével a nagybirtokrendszer birtokmaximumát alapozza meg. Ezzel – a mai joghoz és a korábbi tervezetéhez képest – óriási arányban növeli a nagyüzem megengedett mértékét, hiszen egyetlen magánszemély tőketulajdonos – cégalapítás nélkül is – saját személyében jogosult 1200 ha föld birtoklására. Az állattartó telep üzemeltetője és a vetőmag előállító 1800 ha földet birtokolhat, amit a kényszerhasznosításba vett földhasználat tovább növelhet. Az utóbbi jogosultak zöme külföldi tőketulajdonos.Az Fftv a

8. mivel a nagyüzemét mentesíti őt a minimális foglalkoztatási kötelezettsége alól. Ez cinikus beismerése annak, hogy a jog és a gazdasági szabályozók csak a tőkeérdeket érvényesítik. Ezzel az Fftv a társadalomnak azt üzeni, a nagybirtok urainak csak jogai vannak a mezőgazdaság erőforrásainak az elsajátítására, viszont sem kötelességük, sem felelősségük nincs az ágazat eltartó képességének fenntartásában és a vidék életminőségének javításában.Miközben az Fftv – a birtokmaximum kiváltságaival – a közérdek sérelmére kiszolgálja földigény,hogy

9. mivel az elővásárlási és az elő-haszonbérleti jogok rangsorát azzal a rendeltetéssel határozza meg, hogy – az összes szántó 69 % - át – haszonbérletben művelő nagyüzemi cégek tulajdonszerzését, illetve földhaszonbérletét biztosítsa. Ezzel kizárja a helyi gazdák földhöz jutási esélyét, elő – haszonbérlet rangsoránál az Fftv a földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére jogsértő kivételt tesz a mezőgazdasági termelőszervezet javára. Az Fftv mert nekik már csak az a föld juthat, ami a nagyüzemnek nem kell. E mellett, az Ez 1800 ha földet szerezhet, ha legalább 1 éve tagjának vagy részvényesének a tulajdonában álló földet használ. (40. § /1/)

10. mivel kényszerhasznosítás bevezetése a nagyüzemek földalapját folyamatos és ingyenes földjuttatással növelheti. Ezt lehetővé teszi az, hogy a mérlegelés alapján jelölje ki a „kényszerhasznosító" személyt vagy céget. Nem tartozik számot adni róla, hogy kinek és mennyi földet juttat ezen a címen. A helyi földbizottságnak semmilyen beleszólása nem lehet a kényszerhasznosításba nagyüzem ilyen címen művelt földje nem számít be a birtokmaximumba, ezzel az 1800 ha felső határt is túllépheti. Másfelől, ez ingyenes földhasználati jogcím – még csak haszonbért sem kell fizetnie a földtulajdonos részére, gazdálkodásáról csak elszámolnia kell a hatósággal.A hatóság , arról még tudomást sem szerezhet, mivel csak a földtulajdon átruházása esetén ad az Fftv számára – nem döntési, hanem – véleményezési jogot. A

11. mivel a helyi földbizottságban nem helyi gazdáknak, mert ide tartoznak a földművesnek minősített bel – és külföldi agrárcégek tulajdonosai, továbbá „más természetes és jogi személyek" is. E miatt a gazdatanácsnak helyi gazdák önszerveződésének nincs önálló képviselete, érdekérvényesítő lehetősége és döntési súlya. A földbizottság hatásköre arra szűkül, hogy a „földtulajdon forgalmát" a nevesített „feladatainak a gyakorlásával befolyásolja". Vagyis, kizárja, hogy akár véleményt is nyilváníthasson a földhasználatról  szóló döntésekben, távol áll az érdemi beavatkozástól és a vétójogtól. E miatt a gazdatársadalom nem szólhat bele a helyi földkészlet tőkés elsajátításába.Az Fftv biztosít arányos képviseletet a (a valós ) ezen az ál -„közösségen" belül. az Fftvmásrészt a hatósági döntés „befolyásolása" érdemben nek a terhére megvalósuló

12. mivel Az Fftv lemond arról, hogy az érvénytelen „zsebszerződéseket" – közel egy millió ha a magánjog eszköztárával orvosolja és meggátolja azok telekkönyvi bejegyzését, a földtulajdonszerzést. Az Fftv erre irányadó érvénytelenségi szabálya (57. § /3/) ugyanis csak a 2014. V. 1. után kötött szerződésekre terjedhet ki, tehát nem szankcionálhatja a termőföldről szóló 1994: LV. tv. hatályba lépésétől, 1994. VII. 27-től kötött ilyen jogellenes földügyleteket. A büntetőjogi szankció, pedig, eleve alkalmatlan arra, hogy feltárja a zsebszerződéseket és alkalmazza rájuk a semmisség jogkövetkezményeit.

amelyekkel külföldiek jogellenesen már föld birtokához jutottak

 (Elfogadta és közzétette tömörített és teljes terjedelemben is prof. Tanka Endre: „Milyen jogintézményeket hoz létre a földforgalmi törvénytervezet (Fftv) parlamenti jóváhagyása?" című tanulmánya alapján a Gazdatanácsok Szövetsége Izsáki Gazdagyűlése. Dr. Boór Ferenc, titkár, sk.)

 

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

7925/130613

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.