Rácz Sándor köszöntése 80. születésnapján


Rácz Sándor tiszteletbeli elnököt, 80. születésnapján tisztelettel és szeretettel köszönti a Magyarok Világszövetsége.

Rácz Sándor 1933. március 17-én született Hódmezővásárhelyen. 23 éves korában, 1956. november 16-án választják meg a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökévé, az üszkös, romos Magyarország első számú vezetőjévé. Két hatalmas sztrájk megszervezése után, amelyek gyakorlatilag megbénították az országot, a szovjet tankokkal hatalomra juttatott Kádár az Országházba hívja tárgyalni, ahol csellel letartóztatják, és életfogytiglani börtönre ítélik. 1962-ben a Kennedy elnök által kierőszakolt általános amnesztiával szabadul – huszonötezer rabtársával együtt.

Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén, a rendezvény egyik vezérszónokaként, százezreket könnyre fakasztva, meglepetésszerűen elénekelteti Magyarország harminc éve tiltott, korábbi himnuszát, a Boldogasszony Anyánk című éneket. Ekkor még sokan, közöttük az amerikai felső vezetés, benne látják a magyarországi rendszerváltás vezetőjét. De amerikai útján, miután fogadják a Fehér Házban, tiltakozik a magyar nép antiszemitaként történő megbélyegzése ellen, és ezzel véget ér politikai pályája. Visszatérhet Izsákra, földet művelni, állatot tartani.

2003. augusztus 18-án, az MVSZ megalapításának 65. évfordulóján, ugyanazon a napon, amikor a Magyarok Világszövetségének Elnöksége határozatba foglalja, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért a szövetség népszavazást kezdeményez, a Védnöki Testület megválasztja Rácz Sándort az MVSZ tiszteletbeli elnökévé, amely tisztséget azóta folyamatosan betölt. Elődei e tisztségben Sütő András, Tőkés László és Esterházy János lánya, gróf Esterházy Alice voltak.

Azóta a magyarországi média szinte teljes elhallgatással sújtja. Ennek ellenére a köztársasági elnökválasztást megelőző világhálós nyílt szavazásokon két ízben is megelőzi a teljes magyar politikai mezőnyt.

2012. augusztus 20-án a Magyarok VIII. Világkongresszusa felkéri, és meghatalmazza Rácz Sándort, hogy a Magyarország történelmi alkotmányának jogfolytonosságát helyreállítani hivatott nemzetgyűlés összehívása érdekében járjon el az ország legfőbb politikai vezetőinél.

Kívánunk tiszteletbeli elnökünknek erőt és jó egészséget, hogy őrállóként őrködhessen szeretett magyar nemzetének sorsa fölött.

 

 

Tollas Tibor: Sose szabadulva
Rácz Sándornak – hitéért és hűségéért

Rab emlékeid, éhes farkasok,
éjszakánkint vissza-visszatérnek.
Feledni akarsz rémes árnyakat,
de nyomon követnek börtönévek.
Hiába hív a szárnyas szabadság,
ajtó csapódik, fogoly vagy újra,
belép az őr, torkod kiáltana,
szabadon, de sose szabadulva.

Ne még – sikoltod – élni akarok!
Álmodban öklöd vered a falba,
sajgó fájdalomtól ha fölébredsz,
nem ismersz már elveszett magadra.
Két part közt vergődsz öntudatlan,
fojtó félelemtől fuldokolva,
űzött vadként nyugalmat nem találsz,
szabadon, de sose szabadulva.

Megbocsátasz a gyilkosoknak is,
Kik nem bocsátják soha meg neked,
Hogy ártatlanul ők ítéltek el,
Hamis vádjukat hordja gyermeked.
Életfogytig rabjuk így maradsz,
Bosszújuknak nincs mentő tanúja,
Nincs kegyelem, a múltat cipeled,
Szabadon, de sose szabadulva.

Kiáltanod kell nap-nap azokért,
kiket örökre elnémítottak.
Így hiteles megbízóleveled,
ők írták alá, a némák, a holtak.
Munkások vére üt rá pecsétet,
hallgató föld lett szavuknak súlya,
fölemelt fővel ők vezessenek,
szabadon, de sose szabadulva.

Bern, 1987. július 1.

 

        

MVSZ Sajtószolgálat

7813/130317

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.