A Werfen vonat és az MVSZ hányattatása

A minap a Nemzeti Hírháló hírlevele újraközölte Geönczeöl Gyula 2005-ben kelt, A Werfen vonat eredete című terjedelmes írását a magyar aranyvonatról. A magyar államot még mindig dollármilliárdok kifizetésével fenyegető aranyvonat-ügynek van egy kulcsszereplője, akinek nevét G. Gy. alighanem szándékosan elhallgatja: Patrubány Miklós. Ha Patrubány Miklós 1999. decemberében nem lépközbe, Magyarországból teljesen jogtalanul már régen kipofoztak volna 4 milliárd dollárt.

2010. december 14-én, a Magyarok Világszövetségének három vezető tisztségviselője, Rácz Sándor tiszteletbeli elnök, Fuksz Sándor elnökhelyettes és Bottyán Zoltán, a Kárpát-medence Térség Magyarországért felelős alelnöke Emlékiratot küldött az Országgyűlés minden tagjának, amelyben az MVSZ költségvetési támogatásának helyreállítását kérték. Az Emlékiratban egy interjúrészletet is közölnek, amelyet az MVSZ elnökével, Patrubány Miklóssal, a magyar aranyvonat-ügyről készítettek.

Az országgyűlési képviselőknek elküldött Emlékirat-interjú sok mindene választ ad: a Magyarok Világszövetségének 2000 óta tartó hányatott sorsára, miként Patrubány Miklós azóta tartó kirekesztésére és elhallgattatására is. Alább közzétesszük az említett Emlékirat-interjút.

 

Emlékirat – Ezekre a kérdésekre vártam feleletet egy interjúban Patrubány Miklóstól.

Patrubány Miklós: 1999 őszén a magyarországi sajtó a magyar aranyvonatról kezdett cikkezni. Az MVSZ akkori elnökhelyetteseként  korábban közelről tanulmányoztam a Svájcban „alvó bankszámlákon" rekedt zsidó és magyar vagyonok kérdését, valamint azt, hogy a nemzetközi sajtó miként pofozott ki ezek okán jónéhány milliárd svájci frankot a kantonok országából. Megéreztem: most Magyarország következik. Tudomásom volt arról, hogy él az Egyesült Államokban egy banktisztviselő, Kenneth D. Alford, aki hobbiból több évtizeden keresztül tanulmányozta a magyar aranyvonat ügyét, amiről könyvet is írt. Geönczeöl Gyula révén megszereztem címét, és közcélra felajánlott tiszteletdíjam terhére meghívtam őt Budapestre, hogy tartana egy nemzetközi sajtótájékoztatót. Láss csodát, az amerikai pénzügyi kutató elfogadta meghívásomat, és lett belőle a Magyarok Világszövetsége történetének legnagyobb sajtótájékoztatója. France Press, Reuters, DPA, izraeli és orosz állami hírügynökségek és tévétársaságok. A teremben legkevesebb huszonöt tévékamera.

Kenneth D. Alford 1999. december 17-én, az MVSZ Semmelweis utcai székházának Csontváry-termében megtartotta A magyar aranyvonat igaz története című vetített képes  előadását, az általa 2 milliárd dollárra becsült értékű titkos vasúti szerelvényről. Elmondta és részletesen, amerikai katonai dokumentumokkal bizonyította, hogy 1945-ben, a magyarországi zsidók által beszolgáltatott aranyat és a magyar arisztokraták jelentős vagyontárgyait szállító magyar aranyvonatot a német, svájci, osztrák hármas határ közelében az amerikai hadsereg lefoglalta. Részletesen bizonyította, hogy a magyar állam nem tehető felelőssé az aranyvonat tartalmának elkallódása miatt, mert ezt követően minden az amerikai hadsereg felügyelete alatt, annak jóváhagyásával történt: az amerikai főtisztek eltulajdonították, elajándékozták azt,  ami nekik tetszett, az Izrael állam megalapításával foglalkozó bizottságnak átadták a magyar aranyvonaton talált valamennyi zsidó kultikus kegytárgyat, azt ami ezen felül megmaradt, elárverezték egy New York-i tőzsdén...

A nemzetközi sajtó döbbenten és hitetlenkedve hallgatta, majd kérdezte az előadót: Ezek szerint Magyarország nem vonható felelősségre a magyar aranyvonaton elhelyezett javakért?! Semmiképpen – hangzott az amerikai kutató válasza, legfönnebb az Amerikai Egyesült Államok hadserege, illetve kormánya!

A hír egy nap alatt körbejárta a világot. Kenneth D. Alforddal hazatérte után az egyik legnagyobb nézettségű amerikai tévécsatorna, a History Channel többrészes beszélgetést sugárzott a magyar aranyvonatról. Ha akadt volna olyan, akihez a budapesti sajtótájékoztató híre nem érkezett volna el, az a History Channel sorozatából megtudhatta: Magyarország nem vonható felelősségre a magyar aranyvonat tartalmáért, hiszen az maradéktalanul az amerikai hadsereg fogságába esett.

1999. december utolsó napjain az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztére jelölte a magyar aranyvonat igaz történetét Kenneth D. Alford budapesti sajtótájékoztatójával feltáró Patrubány Miklóst.

2000-ben január 3-a, az első munkanap hétfőre esett. Kora délelőtt egy ismerős kopogott be hozzám a Világszövetség Erdélyi Társasága kolozsvári székhelyű irodájának ajtaján. Nemzeti elkötelezettségű hírében álló, ismerős hölgy lépett be, és hangos szóval, szűnni nem akaróan ócsárolni kezdett a magyar aranyvonatról tartott nemzetközi sajtótájékoztató miatt. „Hogyan merészeltél Te az aranyvonattal foglalkozni?! Nem tudod, hogy Magyarországnak van felelős kormánya?! Hogyan merészeltél ebbe beleavatkozni?!" – ordítozta a hölgy, aki Orbán Viktorral és Csoóri Sándorral tegeződő viszonyban levőnek mondotta magát. Egy ideig hüledezve hallgattam a szitkokat, majd kitessékeltem a hívatlan vendéget. Nem telt el egy hét, és Erdély-szerte hullámokban kezdett terjedni Patrubány rossz híre. Előbb az, hogy nem normális, amiről orvosi papír is lenne, majd hogy kommunista, végül, áprilisra már szekus lett.

Amint később összeállt a kép: már az Antall-kormány idején megszületett a jogi háttere annak, hogy amennyiben igény lesz rá, Magyarország kötelezően fizessen a magyar aranyvonattal elveszett javakért.  Mondják, hogy a Horn-kormány idején a 2 milliárd dollárt is készenlétbe helyezték. Már csak a nemzetközi sajtóakció volt hátra. Ennek tett keresztbe Kenneth D. Alford 1999. december 17-ei, budapesti nemzetközi sajtótájékoztatója.

Epilógus

Az évekkel később a magyar aranyvonaton „elveszett" javak ügyében floridai bíróságon indult csoportos per. A vádlott, az alperes szerepében immár nem Magyarország, hanem az Amerikai Egyesült Államok kormánya volt. Meghívásomra Kenneth D. Alford újabb budapesti sajtótájékoztatót tartott. Az eredmény ismert: az USA kormánya végül, peren kívüli megállapodásban, mintegy huszonöt millió dollár kárpótlást kifizetett.

Magyarország indokolatlan meggyanúsítása máig tartóan megakadályoztatott.

Emlékirat – Az MVSZ akkori elnökhelyettese, aki Magyarország alaptalan kifosztását megakadályozta, beéri egy 1% százalékos sikerdíjjal, amit költségvetési támogatás formájában, jóelőre felajánl a magyar nemzet világméretű egységét felmutatni hivatott Magyarok Világszövetségének. (…)

 

MVSZ Sajtószolgálat

7719/130124

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.