Hatvannégy éves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata



Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun ma közleményben emlékezett meg arról, hogy hatvannégy évvel ezelőtt, 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet Magyarország is jogrendje részévé tett. A második világháborút követő korszak egyik legfontosabb nemzetközi egyezményének magyar nyelvű fordítása azonban botrányosan magyartalan, és helyenként – finoman szólva – ferdít.

 

Tizenkét évvel ezelőtt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökének felkérésére Zétényi Zsolt és Zsigmond Emese elkészítette a meghatározó jelentőségű dokumentum új, a magyar nyelvhez és a magyar emberekhez méltó fordítását. Az MVSZ felajánlotta azt a magyar politikumnak, amely azonban sem akkor, sem azóta nem mutatkozott hajlandónak a magyartalanságtól helyenként ordító szöveg lecserélésére. Sőt, pár nappal később, máig tartóan lenullázta a legnagyobb magyar civil szervezet költségvetési támogatását. Az MVSZ elnökének tizenkét évvel ezelőtt kelt, Nyelv – Szellem – Élet című ajánlását mellékletben közzétesszük.

 

Már a Nyilatkozat első cikkének első mondata is fülsértő: Minden emberi lény szabadon születik… Még szerencse, hogy nem szabadban, mondhatnánk.

 

És bár az MVSZ visszatérő tiltakozása ellenére, máig nem cserélték le egészében a magyartalan szöveget, a Magyar ENSZ Társaság itt-ott kozmetikázta azt. Példa erre a 23. cikk, 4. bekezdése, amely az ENSZ hivatalos honlapján, angol eredetiben még így szól: Article 23.  (4) Everyone has the right to form and to join trade unions for the protection of his interests. Azaz  Minden személynek joga van másokkal együtt szakszervezet alakításához és érdekeinek védelme céljából szakszervezetekhez való csatlakozáshoz. Ezzel szemben évtizedekig ekképp fordították a számos helyen még ma is olvasható, ominózus mondatot:

Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.(Lexilogos – a Nyilatkozat 7o nyelvű hivatalos fordítását tartalmazó honlap)

Avagy, a szakszervezet-alakításhoz való jogot, nemes egyszerűséggel pihenéshez, szabad időhöz való jogra „szelídítette" az osztályharc.

 

Zétényi Zsolt és Zsigmond Emese fordításában minden szó a helyére került. Kár, hogy az Országgyűlés azóta sem helyezte az új fordítást jogaiba.

 

       Zsigmond Emese                     Zétényi Zsolt

 

Pedig az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nagyobb figyelmet érdemelne. Megbolydult világunkban sok tekintetben eligazító erővel bír. Például a család intézményének férfi és nő kapcsolataként való nevesítésével:

16. cikk

(1) Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.

(2) Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.

(3) A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelméhez.

 

 

MELLÉKLET:

Nyelv – Szellem – Élet

 

Az ENSZ III. közgyűlése, 1948. december 10-én – a szöveg kidolgozásában aktívan résztvevő kommunista országok tartózkodó szavazata mellett – elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az azóta eltelt fél évszázad bizonyítja, hogy a jogtipráshoz szokott kommunista országok nem hiába ódzkodtak az emberi jogoktól, hiszen negyed századdal később a Helsinkiben elkezdett folyamat az emberi jogok érvényesítésével sarokba szorította őket, és az emberi jogok folyamatos és nyilvánvaló megszegése vezetett rendszerük teljes bukásához.

 

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az emberi jogok gazdagon kiépülő jogrendszerének alapdokumentuma. Megtekinthető az ENSZ honlapján a tagállamok nyelvén. Ha magyar ember tekintete a magyar nyelvű szövegre téved, oka és joga van szörnyülködni. A magyar nyelvű szöveg ijesztően magyartalanul cseng: „Minden ember szabadon (?!) születik…" állítja már az első cikkely.

 

A szöveg figyelmes olvasata alapján elmondható, hogy az a magyar nyelv szelleme, tűrőképessége és helyessége szempontjából idegenszerű, nyakatekert és helytelen. Az ebből értelemszerűen következő tartalmi torzulások tetézik a bajt. Egy olyan kor hajnalán, amikor Magyarország egyre több nem magyar nyelven fogant jogi dokumentum átvételére-átültetésére kényszerül, egy egyetemes jogforrás értékű okmány sekély magyar nyelvű alakja intő jel.

 

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának új, a nyilatkozat üzenetéhez és a magyar nyelv szelleméhez méltó magyar nyelvű változatát nem pusztán anyanyelvünk védelmében kell elfogadnunk. Szükséges azért is, mert fogalmi készletünk meghatározza szellemiségünket, továbbá azért, mert a jövendő a szellem erejének kiteljesedését hordozza méhében. „Mindenek előtt vala az Ige."

 

E felismerést követő, megfelelő döntések meghozatalát ugyancsak millenniumi cselekedetként kell felfogni. Amint millenniuminak szeretnénk hinni azt a folyamatot amelyet reményeink szerint a jelen előterjesztés beindít.

 

Budapest, 2000. december 1.                                                                        Patrubány Miklós

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

7688/121210

 

 

 

 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.