"Habemus "Papam!" - Ülésezett az MVSZ Elnöksége

„Habemus „Papam!" – mutatis mutandis – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) ülését november 10-én Patrubány Miklós elnök, arra utalva, hogy végre, több mint 2 éve tartó peres eljárás után, amelyben a Fővárosi Főügyészség támadta a Szövetség Alapszabályát, a Fővárosi Törvényszék elutasította az ügyészség keresetét, és az ítélet jogerőre emelkedvén, a Magyarok Világszövetségének immár vitán felül álló Alapszabálya van.

 

A Fővárosi Főügyészség 2009-től kezdődően, mintegy másfél évig vizsgálta a Magyarok Világszövetsége működését és Alapszabályát. Kifogásait több mint 60 pontban foglalta össze, és kérte az Alapszabály ennek megfelelően történő módosítását. Az MVSZ Elnöksége az ügyészségi kifogások döntő többségét elutasította. Azokat a kifogásokat, amelyeket befogadhatónak ítélt, az MVSZ Alapszabályának átfogó újraszerkesztésén akkor már dolgozó bizottság elé utalta, és jelezte, hogy a soron következő Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az új Alapszabály elfogadása.

 

Ezek után az ügyészség a Küldöttgyűlés időpontját meg nem várva, a Fővárosi Törvényszékhez intézett keresettel próbálta a maga vélt igazát érvényesíteni.

 

A Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése 2011 májusában fogadta el az MVSZ Alapszabály-módosító Bizottsága – Alakszainé Dr. Oláh Annamária (Magyarország), Borsos Géza (Erdély), Dr. Léh Tibor (Párizs) – által kidolgozott, és az MVSZ Elnöksége által alakított új Alapszabályt.

 

Miután 2012. január 1-jétől Magyarországon új törvény szabályozza a közhasznú szervezetek működését, az MVSZ Küldöttgyűlése 2012 májusában hozzáigazította az egy évvel korábban elfogadott alapszabályt a hatályos törvényhez. A Fővárosi Törvényszék Dr. Pataki Árpád vezette tanácsa augusztus 30-án kihirdetett ítéletét a Fővárosi Főügyészség nem fellebbezte meg, így az jogerőre emelkedett.

 

A Magyarok Világszövetségének új Alapszabálya kimondja:

 

A Magyarok Világszövetsége nemzetközi hatókörű, közhasznú egyesület (szövetség)."

 

„Az MVSZ legfőbb célja a magyar nemzet világméretű egységének megjelenítése, ezen belül a magyar önazonosság megőrzése és a nemzet épülése. Ennek megvalósítása érdekében szervezi működését."

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot."

 

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint."

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége által a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért, a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésért folytatott egy évtizedes, következetes és szakszerű harcának egy demokratikus jogállamban utolsó lehetséges lépése – annak betetőzése – volt, a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete."

 

„Az MVSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt."

 

Az MVSZ tagja lehet minden magánszemély és jogi személy, aki magát magyarnak, vagy a magyar kultúrához tartozónak vallja és az Alapszabály rendelkezéseit, az MVSZ célját, szellemiségét magára nézve kötelezőnek elfogadja, a szövetség tevékenységében való részvételt és a tagi kötelezettségek teljesítését vállalja és minderről felvételi kérelmében nyilatkozatot tesz."

 

„A Magyarok Világkongresszusa a legátfogóbb legitimitású magyar testület, amely 1929-ben alakult, és megtestesíti a Trianon után képviselet nélkül maradt egyetemes magyar népet. A Magyarok Világkongresszusa, annak második ülésén, 1938-ban életre hívta a Magyarok Világszövetségét, úgy, mint a Magyarok Világkongresszusának állandóan működő ügyvivő testületét. A Magyarok Világkongresszusa 1992-ben tartotta harmadik ülését, és azt követően négyévenként ülésezik. Határozatait a Magyarok Világszövetségének döntéshozó testületei kötelezően napirendjükre kell, hogy tűzzék, és elfogadó döntés esetén végre kell hajtaniuk. Határozatait a Magyarok Világkongresszusa a magyar állam számára megvalósítandó ajánlásoknak tekinti."

 

„A Magyarok Világkongresszusának üléseit a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése hívja össze.  A Küldöttgyűlés dönt a Világkongresszus tematikájáról, menetéről, és a megszervezésre kerülő konferenciákról. A Magyarok Világkongresszusa maga választja meg elnökét és elnökségét. Szervezete és működése további részleteinek szabályozására a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlése készít előterjesztést a Magyarok Világkongresszusa számára."

 

„A Magyarok VII. Világkongresszusa 2008-ban a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnökévé emelte báró Perényi Zsigmond koronaőr, alapító elnök mellé gr. Teleki Pál miniszterelnököt, az MVSZ alapítóját, valamint gr. Wass Albert írót, jogvédőt, az Erdélyi Világszövetség néhai elnökét." (kiem.: MVSZ Sajtószolgálat)

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

7648/121112

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.