Szabványosított (?!) rovástáblák: Nemzeti program, vagy üzlet? - Szakács Gábor írása

Úgy tűnik, hogy a székely-magyar rovásírás körül valóságos kultúrháború körvonalazódik. Sajtószolgálatunk korábbi közleményeiből kivehető egy olyan szándék, amely összemosná a székely-magyar szellemi örökség élő ékességét, a halott kazár írással. Pár nappal korábban közzétettük Joó Ádám levelét, amelyből – máig érdemben senki által nem cáfoltan – kirajzolódott, hogy a székely-magyar rovásírás nemzetközi szabványosítása folyamatában egy csoport felrúgta a korábban kialakult közmegegyezést, és saját, ideológiai alapú elképzeléseit próbálta szabvánnyá erőltetni. Most a magyar rovásírók közösségének egy másik ismert szereplője juttatott el sajtószolgálatunkhoz nyilvánosságra szánt írást. Szakács Gábor cikkéből kirajzolódik, hogy a székely-magyar rovásírás körül dúló háborúban az ideológikus elemeken túl megjelenik az üzlet és a maga a politikum is. Alább közzétesszük Szakács Gábor írását.

 

 

Szabványosított (?!) rovástáblák: Nemzeti program, vagy üzlet?

 

2010 ősze óta a települési rovásfeliratos névtáblák állítói különös jelenséggel szembesülnek. Bejelentett szándékukat követően a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Rovás Alapítványhoz irányítja őket, amely majd véleményezi, hogy a tábla megfelel-e az elvárásaiknak.

Tehát két fajta táblát látnak az út vándorai a települések határában: egyedien díszített, fából készülteket és jellegtelenül egyforma fémlemezeket egyen betűkkel.  Melyik a hiteles vagy talán mindkettő? Egyáltalán mi is történik itt?

 

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága által kezdeményezett Quo vadis Székelyföld? konferenciasorozat 2003. június 21-én, Csíkszeredában megtartott zárórendezvénye megfogalmazta Székelyföld és a székelység autonómia-törekvéseit. A dokumentum Záró Nyilatkozatába Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke javaslatára az alábbi szöveg került:

„Székelyföld autonómiáját csakis együtt, közös akarattal érhetjük el. Legyen ennek az útnak első mérföldköve az Isten ajándékaként elnyert székely rovásírás közkinccsé tétele. Kérjük pedagógusainkat és a szülőket, tanítsák gyermekeinket, hogy sajátítsák el e kincset. Kérjük székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is."

 

A székelyföldi felhívásnak Magyarországon is akadtak követői. 2007. szeptember 9-én javaslatunkra a Kunszentmiklósi Megmaradás állított rovástáblát, hagyományainkat ápoló fafaragók kivitelezésében, elvszerűen összeállított avató ünnepség keretében.

 

Három évvel később, 2010 augusztusában érdekes hír látott  napvilágot. Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke bejelentette, komoly táblaállítási mozgalmat indítanak és hivatalosan, a közútkezelő által engedélyezett, rovásírás feliratú táblákat helyeznek ki. Akkorra már majd harminc a fentiekben jelzett táblát avattunk, köztük a Felvidéken is, anélkül, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t bárki megkérdezte volna, vagy az kifogást emelt volna. A helyzetet még érdekesebbé tette, hogy Sípos bejelentését megelőzően, elfoglaltságom miatt 2009 februárjában a felvidéki Ipolybalog tábla avatására Hosszú Gábort és Rumi Tamást, mindketten a Rovás Bizottság (ma már a Rovás Alapítvány) tagjai, kértem fel. Elfogadták és akkor még nem kifogásolták a közútkezelő, valamint az annak megfelelő felvidéki hatóságok engedélyének hiányát. 2009 februárja és 2010 augusztusa között tehát történt valami.   

 

A magyarázat Szegedi Csanád EP képviselő két egymást követő nyilatkozatának összevetéséből rajzolódik ki.

 

Szegedi Csanád 2011. augusztus 8-án kiadott Közleményében írta:

„… Tavaly hirdette meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom a rovásírásos táblaállítási missziót (…) 2003-ban indult egy nagyobb, átfogóbb mozgalom Székelyföldön, ahol a Csíki-medencében több táblát is helyeztek ki. Ezt a kezdeményezést importálta a Jobbik Magyarországra."

 

Viszont 2012. január 24-én a Barikádban már így nyilatkozott:

„…A táblaállítási misszió 1990-ben Székelyföldről indult el. 2003-ban a Székely Nemzeti Tanács hirdette meg, hogy székelyföldi településeken kerüljenek ki székely-magyar rovásírással a helységnévtáblák. Tulajdonképpen mi ezt importáltuk a Rovás Alapítvánnyal együtt."

 

A két nyilatkozat között eltelt fél év alatt Szegedi Csanád „átírta" a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának korszakos kezdeményezését az annak idején még nem is létező Székely Nemzeti Tanács javára, a Magyarországra importált mozgalmat pedig „átemelte" a számottevő politikai erővé vált Jobbik hatásköréből egy alig ismert, szűkkörű társaságéba, a Rovás Alapítvány hatáskörébe.

 

E két, több mint furcsa gesztus közül az utóbbival szeretnék részleteibe menően foglalkozni.

Vajon kikből áll a Rovás Alapítvány, és milyen érdemekkel váltak arra méltóvá, hogy a Székelyföldről Magyarországra „importált"mozgalom főszereplőivé, és mint alább látni fogjuk, majdhogynem hatóságává váljanak?

 

Fontos előzmény, hogy 2008  tavaszán-nyarán, minden számottevő  magyar rovásikola közös megegyezésével elfogadtuk a székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosításra alkalmas jelkészletét. Ám később, a nemzetközi szabványosítás során előtérbe került egy korábban nem létező fél, a Rovás Alapítvány, Sípos László kuratóriumi elnöksége mellett, Rumi Tamással és Hosszú Gáborral főszerepben.

 

2011. március 11-i keltezéssel egy települési rovásfeliratos táblát kezdeményező személy megkeresésére furcsa, 13 oldalas választ kapott a Magyar Közút Nonprofit Zrt-től. Idézek a válaszlevélből: „…A 2010. évben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakfelügyelete mellett a Rovásírás Alapítvány összeállított egy tájékoztató anyagot a településnevet rovásírással feltüntető táblákra vonatkozóan… (…) A táblaállítás engedélyezése és jóváhagyása Magyar Közút Nonprofit Zrt. hatásköre. A formai egység ellenőrzését és a rovásírást illető szakmai felügyeletet a Rovás Alapítvány gyakorolja."

 

A tájékoztató tehát felügyeleti jogot ad a Rovás Alapítványnak, és egyúttal reklámtáblának minősíti a rovásírásos-helységnév táblákat és mint ilyeneket, kizárólag az egyen fémtáblákat fogadja el.

 

Kérdés: Ha a Magyar Rovásírók Közössége, a későbbi Rovás Bizottság fogadta el a szabványosítás tervezetét, akkor milyen jogon lett a táblaállítás szakmai felügyelője az erre a feladatra senki által fel nem hatalmazott Rovás Alapítvány?

 

Erre szerettem volna választ kapni a Zrt.-től. Írásos kérdésemre Horváth József titkárságvezető az alábbiakat írta. „Társaságunk a rovástáblák egységes megjelenése érdekében fogadta el a Rovás Alapítvány … közreműködését. (… ) tudatában vagyunk annak, hogy az alapítványnak hatósági jogköre nincs (…) A településtáblák amúgy a KRESZ táblák közé tartoznak azokat saját hatáskörben helyezzük ki."

 

Ezzel szemben Árva Milán a Zrt. kommunikációs főmunkatársa már azt írta, hogy „…A rovásfeliratos táblákat sem mi, sem más jogszabály nem minősíti KRESZ táblának. Éppen ezért a kérelmeket úgy bíráljuk el, mint a reklámtábla kérelmeket…" Hozzátette, hogy „A Rovás Alapítványnak semmilyen hatósági jogköre nincs, semmilyen jogszabály nem ruházza föl hatósági jogkörrel (…) bárki, bármilyen kialakítású táblát elhelyezhet, ha az közúti érdekeket nem sért."

 

Árva Milán és Horváth József válaszából kiderül, hogy saját cégük, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a 2011. március 11-i levélben teljesen fölöslegesen hivatkozott a Rovás Alapítványra, mint szakmai  felügyeletet gyakorló szervre.

 

Miután a Rovás Alapítvány nem hatóság, önhatalmúan kialakított,  egyen fémtáblákon lévő egyen betűi nem kötelezőek senkire nézve. Ennek ellenére, azok, akik elhiszik, hogy rovástábla állításához előzetesen ki kell kérniük a Rovás Alapítvány véleményét a feliratot készen kapják az Alapítványtól.

 

Szegedi Csanádot írásban tájékozattam a visszásságról. Azt válaszolta, hogy természetesen folytatják a rovásírásos táblák állítását... (?!)

 

Ugyanő egyik közleményében (kuruc.info 2011. november 14.) közzétesz egy olyan rovás ábécét, amelynek több betűjét – dz, dzs, q, x, y – Sípos Lászlónak és Rumi Tamásnak tulajdonítja az itt is látható táblázat.

 

A Magyar Rovásírók Közössége 2008. október 4-én, alakuló ülésén, Gödöllőn fogadta el a Rovás Szabványt. Ezek a betűk akkor még Vér Sándor újkori székely-magyar rovás ligatúráiként (összerovásként), tehát nem is egyedi betűként szerepeltek. De hogyan lett ezekből Rumi és Sípos rovás ábécéje?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azoknak, akik rovástáblát szeretnének állítani egy tanácsot adhatok. Ha ezek a táblák nem akadályozzák az elektromos vezetékekhez és oszlopokhoz hozzáférést, megfelelő távolságban vannak az út szélétől, akkor hozzájuk a területfoglalási engedélyt a polgármesteri hivatal oda adja ki, ahová akarja, abba a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek beleszólása nincs. Nem véletlen, hogy az így állított majd ötven fatábla esetében egyetlen kifogás sem érkezett a hatóságtól.

 

A Rovás Alapítvány szabványosítása csupán arra jó, hogy az egységes fémtáblákért és tartóoszlopaikért, de még a rögzítő bilincsekért, a tábla kihelyezéséért, valamint a kiszállásért is pénzt lehessen kérni (lásd a mellékletben). Ezt úgy hívják, hogy üzlet. Erről szól a Rovás Alapítvány és a Turul márkaboltos Szegedi Csanád fémtáblát állító, nemzeti köntösbe bújtatott együttműködése.

 

                                                                                                       Szakács Gábor

 

 

Melléklet:

 

    Rovás.info Hírek a rovás világából

rovas.info/ - Tárolt változatHasonló

Nyilvános "+1" hozzáadva. Visszavonás

Rovás ismeretek gyűjtése, ismeretterjesztés, Oktatás, rovásverseny szervezés, oktatási anyag és könyvkiadás, rovásírás szabványosítás, pályázat, ösztöndíj. ... Rovás Alapítvány. Köszöntő · Pályázat · Tevékenység · Támogatás ...

Rovástábla állítása - Oktatás - Tevékenység - Rendelhető termékek

 

Alapvető tudnivalók (II)

 

2010. augusztus 20. péntek, 20:25

5. Mennyibe kerül?

6. Kié a tábla tulajdonjoga?

7. Ki állíthatja fel a táblát?

8. Lehetséges-e több lépcsőben táblákat állítani?

 

A költségek becslése (nem árajánlat):

Táblagyártás (aktuális árak az ajánlott gyártónál):

·        Tábla (horganyzott acél, peremes kivitelben, fóliázva) + rögzítő bilincsek + tervezés:

40 cm magas tábla

Matt fólia

Fényvisszaverő fólia

Rovásbetűk

Szélesség

Oszlop

Ár (Nettó), Bruttó

Ár (Nettó), Bruttó

2-5

80 cm

1

(9 370) 11 900

(11 496) 14 600

6-7

100 cm

1

(10 157) 12 900

(12 756) 16 200

8-9

120 cm

2

(11 339) 14 400

(14 488) 18 400

10-11

140 cm

2

(12 047) 15 300

(15 669) 19 900

12-13

160 cm

2

(12 756) 16 200

(16 929) 21 500

14-15

180 cm

2

(13 465) 17 100

(18 031) 22 900

16-17

200 cm

2

(14 094) 17 900

(19 291) 24 500

 

60 cm magas tábla

Matt fólia

Fényvisszaverő fólia

Rovásbetűk

Szélesség

Oszlop

Ár (Nettó), Bruttó

Ár (Nettó), Bruttó

2-5

120 cm

2

(15 512) 19 700

(19 449) 24 700

6-7

150 cm

2

(18 189) 23 100

(23 150) 29 400

8-9

180 cm

2

(20 866) 26 500

(26 850) 34 100

10-11

210 cm

2

(23543) 29 900

(30 551) 38 800

12-13

240 cm

2

(26 299) 33 400

(34 252) 43 500

14-15

270 cm

2

(29 055) 36 900

(37 953) 48 200

16-17

300 cm

2

(31 732) 40 300

(41 181) 52 300

További elemek, szolgáltatások költségei (igény szerint):

·        Szállítási (posta) költség: megegyezés tárgya

·        Oszlop (3500 mm): Nettó ár Bruttó ár

(ø 76 mm), (2 oszlopos tábla) 10.600 Ft/ 2 oszlop 13.250 Ft / 2 oszlop

(ø 89 mm), (1 oszlopos tábla) 6.200 Ft/ 1 oszlop 7.750 Ft / 1 oszlop

·        Oszlop kihelyezés + tábla felszerelés:

1 oszlopos tábla: 4.500 Ft

2 oszlopos tábla: 9.000 Ft

Kiszállás díja: megegyezés szerint (100 Ft/km, max. 20.000 Ft)

Megjegyzés: A fenti termékekből és szolgáltatásokból igény szerint lehet választani.

FONTOS: a fenti költségbecslés nem árajánlat. Pontos árajánlatot a gyártótól, a kivitelezőtől kell kérni.

További költségek:

·             . Eljárási költség nincs, az igénylés illetékmentes.

. Műszaki szakfelügyeleti díj: A Rovás Alapítvány által kidolgozott eljárási rendnek megfelelő műszaki tartalmú, fényképpel ellátott, hiánytalan igénylés; és hibátlan kivitelezés esetén a táblaállítás kedvezményes (5.000 Ft + Áfa / település = 6.350 Ft) műszaki szakfelügyeleti díj megfizetésével végezhető.

 

MVSZ Sajtószolgálat

7563/120707

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.