Petőfiért - Hamvaidnak elhozása végett

Petőfi Sándor születésének 190. évében adósai vagyunk Hazánk lánglelkű költőjének: Vajon hol porladnak hamvai?

Emlékezzünk születésének évfordulóján Petőfi Sándorra azzal a verssel, amellyel ő emlékezett II. Rákóczi Ferencre akkor, amikor Magyarország vezérlő fejedelméről sem lehetett tudni, hol a sírja, hol tették földbe őt.

Hamvaidnak elhozása végett/  Elzarándokolnánk szívesen,/ De hol tettek le a földbe téged,/ Hol sírod? nem tudja senki sem! mondhatjuk mi, méltatlan utódok 2012-ben, Petőfi Sándor szavaival Petőfiért.

 

 

Petőfi Sándor: Rákóczi

Hazánk szentje, szabadság vezére,

Sötét éjben fényes csillagunk,
Oh Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk!

 

Az ügy, melynek katonája voltál,
Nemsokára diadalmat
űl,
De te nem lész itt a diadalnál,
Nem jöhetsz el a sír
mélyibűl.

 

Hamvaidnak elhozása végett
Elzarándokolnánk szívesen,
De hol tettek le a földbe téged,
Hol sírod? nem tudja senki sem!

 

Számkiűztek nemzeted körébül,
Számkiűzve volt még neved is,
S bedőlt sírod a század terhétül,
Mely fölötte fekszik, mint paizs.

 

Oh de lelked, lelked nem veszett el,
Ilyen lélek el nem veszhetett;
Szállj le hozzánk hősi szellemeddel,
Ha kezdődik majd az ütközet.

 

Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe,
S vidd előttünk, mint hajdan vivéd,
S másvilági hangon lelkesítve
Erősítsd meg seregünk szivét.

 

S rohanunk az ellenség elébe,
S ha utánunk nyúl száz drága kéz,
S lesz előttünk száz halálnak képe:
Nem lesz köztünk, aki visszanéz.

 

S majd ha eljön győzedelmünk napja,
A szabadság dicső ünnepe,
Így kiált föl millióknak ajka:
Aki kezdte, az végezte be!

 

(Pest, 1848. április 21.)

 

 

MVSZ Sajtószolgálat
73
76/120101

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.