Nándorfehérvár 555. évfordulójára

Ma, 2011. július 22-én van a nándorfehérvári csata 555. évfordulója. 1456-ban, ezen a napon a Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezette seregek döntő győzelmet arattak az Európát leigázni készülő II. Mehmet, a „Hódító” hatalmas túlerőben levő seregei fölött. A déli harangszó ennek a győzelemnek állít máig tartóan emléket. Sajtószolgálatunk a Kanadában élő Cúth Jánosnak A déli harangszó dícsőségünk örök szimbóluma c. írásával, amely a júliusi előtt álló HONLEVÉL újságban jelenik meg, valamint az egri színész Szíki Károly által készített fényképes összeállítás közzétételével tiszteleg a nándorfehérvári ősök emléke előtt.

 

CÚTH JÁNOS

                       

A DÉLI HARANGSZÓ DICSŐSÉGÜNK ÖRÖK SZIMBÓLUMA

 

A harang szava egykor végigkísérte az emberek életét, keretbe foglalta hétköznapjainkat,  ünnepeinket. Mára, sajnos veszített hajdani fontosságából, de a régi latin nyelvű mondás: “vivos voco, mortuos plango, fulgura frango” – azaz: “az élőket hívom, a halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm” – ma is ugyanúgy érthető. A harangszó hívás, figyelmeztetés, emlékeztetés, védelem és védekezés egyaránt. Egy-egy közösség sokat áldozott arra, hogy szépen csengő, hírüket messze vivő harangjuk legyen.

 

Fortress_Belgrade.jpgA haranghasználat rendje évszázadok alatt alakult ki, de vajon tudjuk-e mindannyian, miért szólnak minden délben a harangok?

Ezzel kapcsolatban a közelmúltban, a harangöntést bemutató, színes képekkel illusztrált írásomban felidéztem azt a lélekemelő történelmi tényt, amely szerint a déli harangszó a rettenthetetlen, nemes szívű hadvezérnek, Hunyadi Jánosnak az előrenyomuló török sereg felett aratott dicsőséges győzelme tiszteletére csendült fel minden délben, III. Calixtus pápa rendeletére. Ezt a megállapításomat egy okvetetlenkedő olvasónk olyan alapon kifogásolta, hogy “a szerkesztőségnek illene tudni, hogy III. Calixtus nem Hunyadi Jánosnak a mérhetetlen túlerővel (II. Mehmed) szembeni példátlan győzelmét illetően rendelte el a déli harangszót, hanem az azt megelőzően történt, amikor is a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a törökök ellen, és imabullájában rendelkezett a napi háromszori harangszóról, hogy az szólítson imára a kereszténység védelmére. És hogy úgymond, ez megtalálható a Glatz Ferenc által, tendenciózusosan összeollózott “Magyarok krónikájában”, sőt javasolja, hogy igazán megszerezhetnénk magunknak ezt a hazugsághalmazt (potom 8000 forint).”

 

Ezzel szemben lássuk a valóságot, amely nem valamely magyarellenes fércműből, hanem MAGÁNAK III. CALIXTUS PÁPÁNAK A MUNKÁSSÁGÁT TÁRGYALÓ LEÍRÁSÁBÓL SZÁRMAZIK:

 

Nándorfehérvári_csata_vázlata.jpg1453. május 29-én, az alig 21 éves török uralkodó, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fellegvárát, a “városok városát”. Ezt követően az ifjú uralkodó felvette a “Hódító”  melléknevet, és a várost hamarosan birodalma fővárosává tette, szimbolikusan is kifejezve politikai ambícióit: ő a bizánci császárok örököse, aki igényt formál azok hajdani világuralmára.

Európa alig ébredt fel a döbbenetből, amikor Mehmed szultán félelmetes serege, 1456-ban Magyarország ellen, a térség egyetlen számottevő hatalma, az oszmánok régi riválisa ellen indult. III. Calixtus pápa (1455-1458) keresztes hadjáratot hirdetett, és június 29-én, “imabullájában” elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében. Így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek. A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált.  1456 nyarán  minden eddiginél nagyobb keresztes had gyülekezett Bécs környékén. A keresztesek azonban soha nem találkoztak a “Hódító” seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai szerzetes, Kapisztrán János, valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, magyar parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvár falainál, 1456 júliusában!

 

A Konstantinápolyt meghódító szultánra július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a mérhetetlen túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a Hunyadi János által vezetett sereg győzelmet aratott. A pápai rendelkezésnek és Hunyadi győzelmének híre közel egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már inkább a győzelem emlékeként él. Sőt, maga a pápa, amikor augusztus 6-án, az Úr Színeváltozásának (Transfiguratio Domini) Napján értesült a győzelemről, elrendelte, hogy E NAPOT AZ EGÉSZ KERESZTÉNYSÉG ÜNNEPKÉNT TISZTELJE! A pápa később számos más oklevélben is úgy említi a harangszót, mint “A nándorfehérvári csodáért szóló hálaadást.” A korábbi pápai bulla megújításával VI. Sándor pápa a jubileumi Szentév kellős közepén, 1500. augusztus 9-én már arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve a Magyar dicsőséget, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden helyen kötelesség!

 

Ez tehát a teljes igazság! Okvetetlenkedő olvasónknak és a magyargyilkos glatzferenceknek pedig bele kell törődniük, hogy A  DÉLI HARANGSZÓ HUNYADI  JÁNOS HŐS MAGYAR SEREGÉNEK A TÖRÖKÖK FELETTI DIADALÁRA, A MAGYAR DICSŐSÉGRE EMLÉKEZTET, NAP MINT NAP!

Ellenben nem tudok mit kezdeni azzal a logikával, amely ünneplésre méltónak ítéli az oszmán hódítók elleni felszólítást a kereszténység védelmében, magától a sikeres védekezéstől, a fényes győzelem diadalától viszont elvitatja ugyanazt az ünneplésre méltó dicsőséget?!

 

Tucrcoczy_Janos_Iancu_de_Hunedoara_Brunnner_Ausgabe.jpg

San_Juan_Capistrano.jpg

 

 

 

Kapisztrán Szent János, itáliai teológus, ferences szerzetes

Hunyadi János a „törökverő”, vagy ahogyan egy korabeli török

forrásban nevezték, az „átkozott Jankó” közel két évtizeden keresztül

a törökellenes harc fő szervezője volt

(Fametszet Thuróczy János krónikájának brünni kiadásában)

 

 

 

 

SZÍKI KÁROLY

A NÁNDORFEHÉRVÁRI VIADAL 555. ÉVFORDULÓJÁN

 

https://mail.google.com/mail/?attid=0.4&disp=emb&view=att&th=128389d3525feffd

 

 

Nándorfehérvár. 1456. június 29. A Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére könyörgésként III. Calixtus pápa elrendeli a déli harangszót. Elrendelte. De a harcot valakiknek meg kellet vívniuk! És kik álltak ott az ágyuk mögött kiéhezve, míg Calixtus környékén bőven termett kenyér? Kik is? Mert nem imával, de vérrel öntözött csatával állította meg Hunyadi főkapitány hada Mehmed szultán seregét. A keresztes hadsereg! Igen. A tettben és nem szóban keresztény emberek július 22-én megvédték Európát. És ez az Európa feledte ezt. Nem akar ránk emlékezni. Törökké váltak időközben….Itt állunk az összekötő kapocsnál, amely Közép Európa, a Fekete-tenger és a mediterrán országok között katonai és kereskedelmi központ volt egykor.

 

 

 

 

https://mail.google.com/mail/?attid=0.1&disp=emb&view=att&th=1283889603257ade

Kinézünk a Duna és Száva összefolyásának fenséges pontjára és azon elmélkedünk: kinek volt érdeke, hogy ellopja a népek gyönyörű felemelkedésének lehetőségét, és hitvány üzleti kalandorok tüntessék el Nándorfehérvár diadalmas harangzúgását?...Emlékezzünk és gondolkodjunk, hogy példájukon újraszervezhessük magunkat!... Maroknyi, hétezer fős seregével Szilágyi Mihály védte a várat, amikor II. Mehmed körülzárta őket. Kivéreztek volna, ha nem jön a felmentő sereg….Körül vagyunk zárva és nem látjuk egyelőre a felmentő hadakat….Tíz napos ostrom után július 14-én Hunyadi a vízen, Kapisztrán a szárazföldön indít támadást.

 

 

https://mail.google.com/mail/?attid=0.6&disp=emb&view=att&th=128389d3525feffd

 

Hunyadi véres csatában lángba borítja a török hajóhadat és Kapisztrán keresztes hadaival döntő csapást mér a törökre….Ez a magyar összefogás lényege…De hol késnek a mi hadaink, hogy kiverjük a megszálló erőket?...Hunyadi egy hónapig, Kapisztrán János két hónapig örvendezhetett Európa szabadságának. Mindketten a pestisjárvány áldozatai lettek…..Most is pestisjárvány dúl. Mexikóban honosított sertéspestis. …  Kapisztrán János még halálával is üzent valamit, hogy legyen a vándor tarisznyájába mindig valami lelki elemózsia. 1456. október 23-án az újlaki ferences kolostorban adta át lelkét az Úrnak. Holtteste hat napon át feküdt a ravatalon, amikor egy lebénult tímár és vak lánya hálából megcsókolták a hadvezér kezét és láss csodát! Mindketten meggyógyultak. Miután Újlakon eltemették, 400 csoda történt még, amikor a szegényebb emberek gyógyíthatatlannak hitt betegségükből felépültek…. Segíts rajtunk is, Kapisztrán Szent János! És segíts rajtunk hadvezérünk, kormányzónk, szörényi bán, erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári kapitány, Hunyadi János.

 

 

 

https://mail.google.com/mail/?attid=0.7&disp=emb&view=att&th=128389d3525feffd

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A várban szerb szavak sisteregnek. Az idegen tengerben egyetlen kapaszkodó ez a márványtábla.

 

MVSZ Sajtószolgálat

7142/110722

 

 

 

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.