Magyari népek - Kabarok - Magyar Adorján elmélete - 10. rész


Sokan vallják, hogy az eddig megjelent tizennégy magyarságtudományi füzet közül az Amerikai Egyesült Államokban élő Tomory Zsuzsa összeállításában megjelent tizenharmadik füzet, címe A Kárpát-medence, mint a magyarság bölcsője – Magyar Adorján életműve, a leginkább figyelemreméltó. A méltatlanul mellőzött Magyar Adorján által már 1914-ben leírt felismerést, mely szerint a magyarság őshazája a Kárpát-medence, mi több, a magyarság Európa ősnépe, a nemzetközi tudomány genetikai vizsgálódások alapján fényesen igazolta. A lexikális tudású Magyar Adorján többi felismerésének igazolása, illetve cáfolata a jövő nemzedék feladata. Sajtószolgálatunk heti három alkalommal, összesen 18 részben közzéteszi Magyar Adorján összefoglalását a magyar nép etnogeneziséről, valamint a belőle elszármazott további 16 magyari, azaz rokon nép jellegzetességeiről úgy, ahogy az az MTF-13-ban megjelent. Tekintettel e sorozat jelentőségére, minden egyes részt angolul is közzéteszünk, Tomory Zsuzsa és Botos Margaret fordításában.

Kiadványunkban Magyar Adorján idézett szövegeinek sajátos, egyedi stílusát, mondatfűzését, összetett, régies mondatszerkezetét – e nagy tudósunk iránti tiszteletből és megbecsülésből –érintetlenül hagytuk. Ugyanígy archaikus, latinos stb. szóhasználatát is (pl. katholikus, schematicus, mythicus stb.). Éppígy a maitól eltérő helyesírási gyakorlatát is, így az általa tudatosan és következetesen használt és egybeírt szavaknál: pl. amiszerint, amiértis, máris, nemis, fajunkbeli, egymássalhangzós, mindamivel, semmiesetre, egyideig, mégegyszer, nemsokkal, megvolt, hogypedig, föntemlített, nemmagyar, elégis, egyszótagú, mégcsak, miutánpedig, vagypedig stb. stb. Szóhasználatát nem javítottuk a mai helyesírási gyakorlatnak  megfelelően az általa tudatosan írt és használt szavak esetében, pl. olyképen, legfőképen, épen stb. (Egy-két későbbi írásában már ő is – nagyon ritkán – írja e szavakat két „p”-vel.)  Mindezzel az eredeti írások hangulatának, korjellegének megőrzését kívántuk elérni.

 

 

(9) Kabar

 

KabarjelkA kabarok szent állata volt a kecske. Miként a székelyek és kazárok vallási szócsoportja a k, g, gy és az sz, s, z, zs, c, cs mássalhangzókból állott, úgy viszont a kabaroké a p, b, v, f és a k, h, g, gy mássalhangzókból. A kabaroknál azon szavak, amelyekben a p, b állott elől (például: bak) mindig hímségi jelentésűek voltak, aminthogy például bika is hímségi, ugyanúgy, mint a német Bock (bokk), olasz becco (bekko), szláv bik = bika. Viszont megfordítva, azon szavak, amelyekben a k, g, h hangok állanak elől: mindig nőiségi jelentésűek voltak, például a régi magyar kapra = nösténykecske, kebel = emlő, köböl = befogadni képes edény (németül Kűbel), mivel őseinknél minden üreges edény nőiségként volt fölfogva. Itália fajunkbeli őslakóitól származott tehát a latin cupola (kupola) szó is. Hogy e szó őseredeti értelme hólyag volt (németül hohl (hól) = üres), kétségtelenné teszi a régi magyar hupolag és mai finn kupla = hólyag szó. Ez annyival kétségtelenebb, hogy e magyar és finn szavak még természeti ős-szavak, holott a latin szó igen késői műveltségi szó lévén, csak származék lehet.

A kabarok szimbolikájában az itt 1-es számmal jelölt vonal hímségi jelkép volt a 2-ős számmal jelölt alak pedig nőiségi s ezek voltak kabar őstörzseink vallásos alapjelképei is. Előbbi a kecskebak szarvai vonalával, utóbbi pedig az emlő alakjával azonos. (Megjegyzem itt, hogy kecske szavunk ez állat székely-kazár neve volt). Őseinknél az egység hímségként, a párosság, számosság, nőiségként volt fölfogva. A rajzon 3 szám alatt látjuk, hogy a 2-vel jelezett alak két, az 1 számmal jelezett vonal által képződik (Ld előző oldalon). Mind e dolgok mélyebb értelmét e rövid összefoglalásban nem mondhatom el, ugyanúgy, mintahogy például a jászok csillagtiszteletére sem térhettem ki.

A kabarok szent érce a réz volt, aminek őskabar nevei is fönnmaradtak: Latin cuprum (kuprum), német Kupfer = réz. A kabarok szent gyümölcsfája volt a kajszibarack. Más egyik szent növényük volt a csicsereborsó, amelynek minden egyes magja olyan, mint a fönti rajzon a 2-vel jelzett alak, vagyis: csecs-alakú. De az olaszok nem tudják, hogy miért nevezik e borsófajt cece (csecse) néven, holott hiszen az olaszban az emlő neve: mamella. Világos tehát, hogy e borsófaj neve is az olaszban valamely itáliai ősnépünk nyelvéből való. A kabarok más szent növényei voltak a kabaktök, bizonyos sulyomféle növények, valamint a vízililiom, vagyis a lótusz. A sulyomféle vízinövények (a rajzon 4) termése náluk szintén táplálékul szolgált. A sulyomfélék stilizált ábrázolása népünk díszítményei között ma is megvan, különösen faragványokon és zsinórdíszítményeken (a rajzon 5), de gyönyörűen stilizálva igen általános a kereszténységelőtti sírjainkból előkerült dísztárgyakon is (a rajzon 6). E kabar díszítményeink képezték ezredévekkel ezelőtt a keleti, úgynevezett ”arabeszk” ízlés díszítményei eredetét is, amely díszítményeket a Keleten különösen rézedényeken látjuk, ami azt bizonyítja, hogy a rézipar is kabar őstörzseinktől származott. A kecske a kabarok legfőbb szent állata volt, teste pedig minden vonalában a legtökéletesebben mutatja a kabar szimbolika vonalait (a rajzon 7). Mind, amely dolgokról meggyőződhetünk arról is, hogy őseink szimbolikája nem volt csak mondvacsinált, önkényesen kitalált valami, hanem hogy a Természet örök törvényei alapján, ezekkel összhangban, ezredévek alatt és e törvények ismeretével alakult ki. De minderről itt részletesen ismét nem szólhatok. Más szent állataik voltak a gepárd (egy párducféle) és a fülesbagoly. A gepárdról itt csak ennyit: Ez volt a ma általános ”Csizmáskandur” mese eredete. A fülesbagoly ellenben náluk az Örök Égisten (Nagy Isten) egyik jelképe volt, míg a Napistent leggyakrabban vörös, rézszínű kecskebakkal szokták volt jelképezni. Náluk a Napisten neve is Bak, Bakota, Bakar volt. Innen származott a keleti eredetű Baccus (Bakkusz) istenség neve is, amely istenségnek úgy a görögöknél, mint a rómaiaknál is szent állata a bakkecske volt, csak azt nem tudták és nem tudja senki, hogy miért.

Ez istenséggel szemben a nőiséget megszemélyesítő istennő szintén a keleti eredetű Kybele (Kübele) volt, amely névben kebel szavunkra ismerhetünk, amely istennőt úgy a görögök, mint a rómaiak számtalan emlővel ábrázoltak volt, de tudjuk azt is, hogy az ősrégi sumer nyelvben gab és kablu = emlő, azaz kebel. Itt említem meg azt is, hogy a múlt században Nagyszentmiklóson talált, de Bécsbe került aranylelet nagy aranykorsói, a rajtuk levő gepárd, fülesbagoly, és némely díszből következtetőleg: kabar eredetűek kellett legyenek, ha később bizánci majd török kézbe is kerülhettek, ami a rajtuk levő, de utóbb beléjük vert, illetve karcolt föliratokból következtethető. E kincsleletet ”Atilla kincse”-nek is nevezik. Tény hogy a világ egyik legnagyobb aranylelete.

Nagy kultusza volt még a kabaroknál a nagy, fekete galacsinhajtó bogárnak is. Bogár szavunk is tisztán kabar kultusz-szó, de amelynek pontosan megfelel az olasz bogarazzo (bogarocco) = bogár. Az első szótag megfordításával kapjuk a bogár egyiptomi kepera nevét, amelynek meg a német Käfer (kéfer) = bogár szó felel meg. Úgy az őskabaroknál, mint tőlük származólag az egyiptomiaknál, e bogár: az éjjeli, az Alvilágban járó Napisten jelképe volt, azért mert földalatti, a maga által kapart lukban él és csak éjszaka repül. A kepera, kéfer neve is kapar, keper igénkből számazik. E bogár egyiptomi ábrázolatai a „szkarabeusz” név alatt ismeretesek.

 

Magyar Adorján

Elméletem lehető legrövidebb összefoglalása

Kézirat, megjelent Elméletem ősműveltségünkről címen

9-70. old. Duna Könyvkiadó Vállalat, Svájc, 1978

 

 

 

 

 

(9) Kabar

 

KabarjelkThe Kabars’ holy animal was the goat. The Székely and Kazár religious vocabulary was based upon the k, g, gy and sz, s, z, zs, c, cs consonants; the Kabars’ vocabulary consisted of p, b, v, f and k, h, g, gy consonants. In the Kabar language, when a word started with the consonants p and b (like bak = a he goat), it always carried the concept of the masculine, as does for example the Kabar-Magyar word bika, the German Bock, the Italian becco, the Slavic bik = bull. This sequence, when turned around and the k, g, h consonants start the word, always carry the concept of the feminine. Such examples are the ancient Magyar Kapra (she goat), kebel = bosom, köböl = a vessel that is able to contain (German Kübel), since our Magyar ancestors considered every vessel that is able to contain to be feminine. The Italian word cupola also originated from the ancient Magyar language. This word originally meant an air filled object (in German the word hohl means empty), in ancient Magyar the word hupolag and today’s Finnish kupla means the same, thus verifying the afore-mentioned origin. What verifies this connection further: the Magyar and Finnish words are ancient nature words. The Latin, being a late culture word can only be a derivative of these.

The above picture explains the Kabar symbolism: no.1 line was a symbol of the masculine, no.2 the feminine and these were the basic religious symbols of the Kabars. The former was derived from the lines of goat horns, the latter carries the lines of the udder. (Here I have to mention that the word kecske was the Székely-Kazár name of the goat). Our ancestors considered singularity as masculine, the concept of pairs, or of many was feminine. On drawing no. 3 we can note that the no. 2 symbol was formed with two lines, the no.1 with only one line. In this short summary, I cannot explain the deeper meaning of all these, as I could not explain the star culture of the Jász.

The holy metal of the Kabar was the copper, and this remained in Latin as cuprum, in German Kupfer. Their holy fruit was the apricot. Another holy plant was the csicseri borsó (Cicer arietinum, chick-pea) which resembles the form of the breast (see no.2). The Italians don’t know why they call this legume cece, since in Italian the breast is called mamella. It is clear that the name of this legume came from the language of one of the Magyar ancient peoples. Another holy Kabar plant was the kabaktök (one of the gourds) and some water chestnut and related plants like the lotus. Their fruit (no.4 on the drawing) served as food too. Their stylized image is still present in folk decorations, especially on carvings and cord decorations (no.5), but their beautifully stylized images of decorations came from the pre-Christian graves (no.6). These Kabar decorations gave birth to the Eastern „arabesque” decorations, which we mostly see on copper vessels in the East, which testifies that the copper industry began with the Kabar ancient group. The goat was their most holy animal; every line of its body showed most perfectly the lines of Kabar symbolism (no.7). Here we can note that our ancestors’ symbology was not a haphazard thing, or an arbitrary construction. It was formed based on the eternal laws of Nature with these in mind and in perfect harmony with them, throughout the thousands of years of the development of their culture. Again, here I cannot go into detail. Other holy animal were the cheetah and the horned owl (füles bagoly). A few words about the cheetah: This figure gave birth to the Puss-in-Boots (Csizmáskandur) children’s story. The horned owl was the symbol of the Eternal God of Heaven; the Sun god was symbolized mostly by a dark red, copper colored he-goat. Their name for the Sun god was Bak, Bakota, Bakar (= buck and derivatives). The name Baccus came from here. His holy animal was the buck in Greek and Roman mythology, but nobody knew why.

Opposed to this deity, the symbol of femininity was Kybele of Eastern origin. We can recognize in this name the Kabar-Magyar kebel, breast, but we know that in the ancient Sumerian, gab and kablu meant breast too, kebel in Kabar-Magyar. Here I need to mention that the great golden urn of the great gold treasure found in Nagy-Szent-Miklós in the last century, which was taken to Vienna, had the decoration of a cheetah, a horned owl and some other decorations which indicate the Kabar origin. It may have later fallen into the hands of the Byzantines and the Turks, which we can guess from the later added, scratched inscriptions. This treasure is sometimes called the „Atilla treasure”. It is for certain, that this is the largest gold treasure in the world.

The large, black dung-beetle (galacsinhajtó bogár) had a great cult among the Kabars. The word bogár (bug) is clearly a Kabar cultic word, which fully corresponds with the Italian bogarazzo = Kabar-Magyar bogár. The reciprocal form of the first syllable we find in the Egyptian kepera and the German Käfer. For the ancient Kabars and their descendants, the Egyptians, this bug was the symbol of the Sun when it descended into the underworld, because it lives in a self-made hole and takes flight only during the night. The names kepera and Käfer stem from the Kabar verb kapar, keper, which means to scratch. This bug is known in Egyptian drawings as the „scarab beetle”.

 

Addenda from Az ősműveltség:

 

Names of locations: Habura brook and town in Zemplén, Kaba locality in Hajdu

                                  county.

Croatia: the Big and Small Kapela mountain,

Dalmacia: Kaprie, Kupari, and in reciprocal Pago and Bakar, or Buccari islands.

In Asia Minor: Frigia’s Kabali province, capital city Kibira, where the goddess Kybele

                         had a large cult; the mail deity was represented by Bagaios.

Kappadocia was its neighbor, by its older name Küpro, today Cyprus, which is famous for its copper mines.

Personal names: Baka from 1146, Beke, Bek from 1277, Bukud, Bukul from 1237, Kaba from 1292

Features: in some respects they began to resemble goats.

Kabar traces:

Melanesia’s ancient population are the descendants of true Kabars. The word Héber (Hebrew) originally was in connection with the Kabars. The same can be observed with the Assyrians.

According to Kabar traditions surviving in some Chinese folk tales, we know that the role of the Csodaszarvas was taken over by the goat, even later by the fox with some changes in meaning.

 

Magyar Adorján

The Shortest Possible Summary of my TheoriesTitle of the Magyar original:

Elméletem lehető legrövidebb összefoglalása

Published by the Duna publ. Switzerland, 1978

Arranged and translated by Susan Tomory and Margaret Botos

 

 

(folytatjuk)

 

 

MTF-13 - címlap.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarságtudományi Füzetek

 

Sorozat-bemutató video: http://mvsz.hu/mtf/mtf_reklam.html

A kiadó terjesztőket keres, elsősorban a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.

 

Terjesztési információ

A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 400 Ft.

A füzetek Magyarországon megvásárolhatók az újságárusoknál.

Postai úton házhoz küldve: 600 Ft.

8 füzet megrendelése esetén, házhoz küldve, postaköltség beleértve: 2400 Ft (azaz 300 Ft/pld.)

Külföldön az ár ugyanennyi, kiegészítve a postaköltségekkel, az adott ország devizájának napi árfolyamán.

 

Belföldi átutalás esetén a bankszámla: 10300002-20102159-70833285

 

Külföldi átutalás esetén:

Magyarok Világszövetsége

1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.

bankszámlája:

IBAN HU 52 10300002-20102159-70833285

MKB Rt. – Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

1056 Budapest, Váci u. 38.

SWIFT Kód:MKKBHUHB

 

Megrendeléseket az mtf.szervez@gmail.com címen fogadnak.

Ha a kívánt mennyiség árát banki átutalással befizették, és pontos postai címüket feltüntették, akkor másnap postázzák a megrendelt füzeteket – tájékoztatta sajtószolgálatunkat Bősz Rudolf (+36-70-559-5116), terjesztési felelős.

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

 

7248/110727

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.