Sokan vallják, hogy az eddig megjelent tizennégy magyarságtudományi füzet közül az Amerikai Egyesült Államokban élő Tomory Zsuzsa összeállításában megjelent tizenharmadik füzet, címe A Kárpát-medence, mint a magyarság bölcsője – Magyar Adorján életműve, a leginkább figyelemreméltó. A méltatlanul mellőzött Magyar Adorján által már 1914-ben leírt felismerést, mely szerint a magyarság őshazája a Kárpát-medence, mi több, a magyarság Európa ősnépe, a nemzetközi tudomány genetikai vizsgálódások alapján fényesen igazolta. A lexikális tudású Magyar Adorján többi felismerésének igazolása, illetve cáfolata a jövő nemzedék feladata. Sajtószolgálatunk heti három alkalommal, összesen 18 részben közzéteszi Magyar Adorján összefoglalását a magyar nép etnogeneziséről, valamint a belőle elszármazott további 16 magyari, azaz rokon nép jellegzetességeiről úgy, ahogy az az MTF-13-ban megjelent. Tekintettel e sorozat jelentőségére, minden egyes részt angolul is közzéteszünk, Tomory Zsuzsa és Botos Margaret fordításában.
Kiadványunkban Magyar Adorján idézett szövegeinek sajátos, egyedi stílusát, mondatfűzését, összetett, régies mondatszerkezetét – e nagy tudósunk iránti tiszteletből és megbecsülésből –érintetlenül hagytuk. Ugyanígy archaikus, latinos stb. szóhasználatát is (pl. katholikus, schematicus, mythicus stb.). Éppígy a maitól eltérő helyesírási gyakorlatát is, így az általa tudatosan és következetesen használt és egybeírt szavaknál: pl. amiszerint, amiértis, máris, nemis, fajunkbeli, egymássalhangzós, mindamivel, semmiesetre, egyideig, mégegyszer, nemsokkal, megvolt, hogypedig, föntemlített, nemmagyar, elégis, egyszótagú, mégcsak, miutánpedig, vagypedig stb. stb. Szóhasználatát nem javítottuk a mai helyesírási gyakorlatnak megfelelően az általa tudatosan írt és használt szavak esetében, pl. olyképen, legfőképen, épen stb. (Egy-két későbbi írásában már ő is – nagyon ritkán – írja e szavakat két „p”-vel.) Mindezzel az eredeti írások hangulatának, korjellegének megőrzését kívántuk elérni.
(6) Jász
Más jellegzetesen hajós nép volt a jász őstörzsünk. Amint nevük maga is mutatja, kultuszbeli szócsoportjukban is a sziszegő hangok: s, sz, z, zs, c, cs szerepeltek, de a j hanggal; alapszavaik pedig ilyenek voltak: jász, jáz, jacs, megfordítva záj, zej, vagy csak egymássalhangósan: ász, isz, ze, zé stb., stb. De náluk a j hang néha h vagy g hanggá is változott, ami aztán átmenetet képezett a székely és kazár közelebbi rokonaik szócsoportjába.
E törzs, bár jellegzetes halászó és hajózó nép volt, már az Alföld helyén volt tengeren is, de oglalkozott úgy állattenyésztéssel, mint földműveléssel is de leginkább a vízi sulyomfélék termelésével, amelynek magvai igen táplálóak. Szent állatuk volt az őskori óriásszarvas, amelynek némileg a mai dámszarvaséhoz hasonló lapátos szarvai voltak. Utóbb azonban az egyenes, de gúzsoltszarvú, nagytestű úgynevezett rackajuhfélét is tenyésztették. Ennek ma csak kisebb termetű válfajai élnek, de régen volt lónagyságú is, amelyet a jászok jázinú- nak neveztek. Erről származtak az egyszarvúról szóló mondák. Szent állataik voltak a halak is, különösen pedig az óriásira megnövő tokhal, de amelyet ők jizéter-nek neveztek. Más szent állatuk volt a sün, továbbá a fecskefarkú pillangó (Papilio Machon), bizonyos törzseinknél pedig a denevér is.
De ismételem: szent állat alatt őseinknél csak annyi értendő, hogy az illető állat náluk bizonyos szeretetben is részesült és hogy szimbolikájukban szerepelt, de amit sohasem vittek oly nevetséges túlzásba, mint például a hinduk a tehéntiszteletet, vagy imádatot!
A jászok főszíne a fekete volt, de emellett szerepelt a sötétkék, a fehér és az ezüstszín is, amely utóbbi szent ércük volt. Szent növényeik voltak az iszalag, a jázminfélék, továbbá a jávor és a nemesgesztenye. Vallásukban nagy szerepe volt a csillagoknak, amelyeket mindenkor így ábrázoltak, vagypedig igen sokágúan.
Tudták, hogy a Nap is a Mindenség egyik Csillaga.
Négy-nyolcas számrendszer szerint számoltak. Egyik főbb vallásos jelképűk volt azon beszegett szélű négyzetalak, amelyet a fönti rajzon tüntettem föl, amelyet a négyszirmú iszalavirágok egymásmellé ábrázolása is magától képez. Más vallásos jelképük volt a kacskaringó (spirál) is.
Magyar Adorján
Elméletem lehető legrövidebb összefoglalása
Kézirat, megjelent Elméletem ősműveltségünkről címen
9-70. old. Duna Könyvkiadó Vállalat, Svájc, 1978
(6) Jász
Another seafaring people was the Jász ancient group. As their name itself shows, their specific, cultic word group consisted of the following sounds: s, sz, z, zs, c, cs, but with the added j sound. Their basic words were such: jász, jáz, jacs, and their reciprocal záj, zej, or as mono-consonantal words ász, isz, ze, zé etc. The j sound sometimes changed to h or g sounds in their language, which formed a bridge between the languages of their relatives, the Székely and Kazár word groups.
The Jász were a typical fishing and seafaring people, even in the early days of the Carpathian inland sea, located where today’s Alföld, the lowland is found. They also worked in agriculture and animal husbandry, but they mostly grew water plants, like water chestnuts, the seeds of which are very nourishing. Their holy animal was the ancient giant deer, which resembled somewhat today’s fallow deer, with flat antlers. Later, they also bred straight horned sheep and also a large-bodied sheep, akin to today’s „racka” sheep with twisted horns. Today, only their smaller relative is around. The original racka sheep was close in size to a horse, which the Jász called jázinú. This sheep gave birth to the legends of the unicorn. Jász holy animals were the fish too, especially the one that grows to giant size, which is the ancient sturgeon, which they called jizéter. Other beloved animals were the hedgehog and one kind of butterfly, called Papilio Machon (fecskefarkú in Jász-Magyar), and, in some regions, even the bat.
I repeat: the concept of a holy animal meant only that it was embraced with love and was part of their lives and symbolism, which they never took to such extreme levels as -- for example -- the Hindus do with the cow, nor did they venerate these animals!
The main color of the Jász was black, but they also used the colors navy, white and silver; this last was also their beloved metal. Their holy plants were the clematis, the different varieties of jasmine, the maple and the edible chestnut. The stars, which were always drawn as below, or with many rays, had a very important role in their religion. Another religious symbol was the spiral.
They knew that the Sun is a star of the Universe.
They counted by the four-eight system. One of their main symbols was the four sided figure, as shown above, which can be derived by placing the flowers of clematis accordingly.
Addenda from Az ősműveltség
The other names used for the Jász:
Ját, Jád, Júd (see below)
Philistine (see below)
Cities and geographical names:
Ász, Ísz, Úz
In Erdély Úzon river and town
Bible Asdod
Askalon
Jeriko
Gaza
Jordan (its original meaning is water, in Jász language)
The „dan” ending is related to the names of the river Tana,
Duna, etc. word-group. The ancient name of the Volga was
Tana. The name Volga itself came from the Palóc vol=water.
The „ton” also means continuity (folytonosság), so the name of
Jordan means water-flow.
Jász territories
In Poland Jat, Jatwi, Jatwich, Jatsing, Jaczving, land of the Jazving people,
who after adopting Christianity were Slavicised. Today the Jász
are called Jaszko and Jacko there. The Jackó family name
signals Jász origin. The word Jaz means lord, high born.
Ionian Sea This was the old name of the Adriatic; today only the smaller
Ionian Islands bear this name, as near Korfu.
Ionians Jon and Achaios were brothers and here we have to consider the
possibility of the Jász being absorbed. Homer calles the Achaios
the long-haired ones, and also a seafaring people. Only in
Magyar are the words hair (haj) and boat (hajó) formed from the
same word-root, along with the verb hajlik (to bend). The word
for snake (kijó) belongs into this thought process too.
(Translator’s remark: Medusa’s „...vipereum crinem” Virgil 6
280. = kíjó haj.)
Crete Etheokreten — it is the name of the Philistine, or Jász
population
Philistines Tacitus calls these Judeos (Hist.V/2) Later they were defeated
by the Jews who took over their state organization, institutions,
etc. The smaller Jász population was later absorbed by the
Semitic population.
A governmental order of 1741 AD forbade the Jász the use of the Philistine name in Moldavia. Their city, the Forum Filistinorum became Jászvásár.
Greece Homeros calles the Greeks Achaios in his Ilias
Istria It is an old Jász settlement; the population was called Istros; they
wore black garments as if in mourning (=gyász in Jász)
Jadera, Jasera this was the name in Roman times of today’s Zara
Issa The old name of Lissa
The Jász fled the Greeks to Libya and Palestine and colonized Argolis,
Attica and the western shores of Asia Minor
Ionia In Asia Minor, there was an Ionia and a Sinus Iassicus
Jázon Argos Homer calls the Ionians jáz (Odyssey 18:246)
Attica its old name was Ionia and Jász (Strabo)
The Greeks called the Ionian dialect Yas
Jázon This name in Jász-Magyar means walking and was the
personification of the Moon
Illuria A part of Illuria was called Jas, its inhabitants the Jata; it is also
called Jonika (Gyárfás)
Ionia A city in Pannonia.Its capital was Mursa, today’s Eszék.
Pelistim A name given to the Philistines by the Jews
Latin name of the Jász was Sagittarius too, so the
Jász nation name was also archer (ijjász)
Greek belone, belosz (arrow, needle, javelin)
French fleche (as above)
German Pfeil (arrow)
Italian freccia (arrow)
Bible Hamorim (archer, ijjász in Jász)
Amoreus, the old Hamorim, is identical with the Jász, they are a
blond, blue eyed people.
Magyar Adorján
The Shortest Possible Summary of my TheoriesTitle of the Magyar original:
Elméletem lehető legrövidebb összefoglalása
Published by the Duna publ. Switzerland, 1978
Arranged and translated by Susan Tomory and Margaret Botos
(folytatjuk)
Magyarságtudományi Füzetek
Sorozat-bemutató video: http://mvsz.hu/mtf/mtf_reklam.html
A kiadó terjesztőket keres, elsősorban a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.
Terjesztési információ
A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 400 Ft.
A füzetek Magyarországon megvásárolhatók az újságárusoknál.
Postai úton házhoz küldve: 600 Ft.
8 füzet megrendelése esetén, házhoz küldve, postaköltség beleértve: 2400 Ft (azaz 300 Ft/pld.)
Külföldön az ár ugyanennyi, kiegészítve a postaköltségekkel, az adott ország devizájának napi árfolyamán.
Belföldi átutalás esetén a bankszámla: 10300002-20102159-70833285
Külföldi átutalás esetén:
Magyarok Világszövetsége
1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.
bankszámlája:
IBAN HU 52 10300002-20102159-70833285
MKB Rt. – Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.
1056 Budapest, Váci u. 38.
SWIFT Kód:MKKBHUHB
Megrendeléseket az mtf.szervez@gmail.com címen fogadnak.
Ha a kívánt mennyiség árát banki átutalással befizették, és pontos postai címüket feltüntették, akkor másnap postázzák a megrendelt füzeteket – tájékoztatta sajtószolgálatunkat Bősz Rudolf (+36-70-559-5116), terjesztési felelős.
MVSZ Sajtószolgálat
7235/110719
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.