Július 31. közeledtével "forrósodik" a levegő - A SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT


Közeledik július 31., Petőfi Sándor fehéregyházi eltűnésének 162. évfordulója, és miután Kéri Edit „kiverte” a Magyar Tudományos Akadémiából az MTA Gyűjteményének osztályvezetője által letagadott Petőfi-hajtincset, Budapesten „forrósodik” a levegő.

 

A HONLEVÉL újságnak nyilatkozva Kéri Edit elmondta, hogy az Echo TV vasárnap reggeli (2011. július 24. – 8.30) műsorában Hermann Róbert történész dilettáns, szélhámos, tudománytalan jelzőkkel illette az 1989-es barguzini Petőfi-expedíciót, amelyben többek között négy (két amerikai, egy orosz és egy magyar) neves antropológus és két szakrégész is részt vett. Sajtószolgálatunk alább első ízben hozza nagy  nyilvánosságra az 1989. július 23-án Barguzinban felvett szakértői nyilatkozatot, és az antropológus szakmára valamint a tudományok művelésében jártas olvasókra bízza annak megítélését, hogy lehet-e a feltárást végző szakemberek eljárását dilettánsnak, szélhámosnak és tudománytalannak nevezni. Kéri Edit, ezért a kijelentéséért feljelenti a magából kikelt, önuralmát elvesztő történészt, Hermann Róbertet.

 

 

petofi_molino.jpg

 

 

 

Fordítás

 

 

SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT

Petőfi Sándor csontvázának azonosításáról

 

A MEGAMORV Petőfi bizottság előzetes híradások, megemlékezések és dokumentumok alapján 1989. július 16. – július 22. között a szibériai Barguzinban hivatalos engedélyek alapján feltárásokat végzett a barguzini temetőben. Részben Vinokur, részben a helyi lakosok, részben pedig Muravjov elmondásai alapján a feltárást a temető észak-nyugati részében kezdtük el.

 

1989. július 17-én a déli órákban feltártuk a „száműzöttek temetőjét”. Előbb megtaláltuk Mihail Karlovics Küchelbecker dekabrista vezető sírját, /5. sz. sír/ majd nemsokára ráástunk az ún. 7. sz. sírra. A barguzini 7-es számú sír a régi temetőnek a zsidó temető felé közel eső részében fekszik, amelyben csak dekabristákat és néhány más idegent temettek el. Itt megtaláltuk 170 cm mélységben azt a sírt, amelyet később egyértelműen a Petőfiéként határoztunk meg. Ez volt a temetőnek az egyetlen sírja, amelyben a halottat nem koporsóba tették, hanem csak valamilyen vászonba /gyolcsba/ csavarták.

 

A csontváz összes embertani méreteit és ismérveit négyen, – két amerikai, egy szovjet és egy magyar antropológus – egyeztettük. A csontváz koponyája a homlokvarratok nyitvamaradása miatt, magas. Az állcsonti tájék igen keskeny és a fogsorív előreálló, az állkapocs magas, az állcsúcs előtt homorulat található. A bal felső szemfog erősen kiáll a száj síkjából a felső második metszőfog hiánya miatt. Összes fogai nagyok, előreállóak, ebből a síkból még kiemelkedik a bal felső szemfog. Összességében az egész arc az ismert daggerotypiával megegyező jelleget mutat. Mivel a daggerotypia a szemben levőtől 17°-os eltérést mutat, így átszámoltuk az általunk kapott, szemből vett méreteket 17°-os „skurcban”, így teljesen azonos méreteket kaptunk a daggerotypiáéval.

 

A koponyán levő varratcsontok és a meglevő fogak kopási felszíne alapján számított életkor 30-35 év közöttire határozható, a fogak egy része valamivel a halál előtt /2-3 hónappal/ esett ki.

A 7. sz. csontváz neme egyértelműen férfi, a hosszúcsontok bár nem túl erősek, az azokon levő izomtapadási felszínek mégis erőteljesek. A medence nőies, az ischium-pubis jelző 93-as, a férfias jelzőhatár szélén álló.

Az incisura maior ischiadica már egyértelműen férfias. A medence megfelel az irodalomból ismert „nőies”-sel. A medenceszélesség azonos Petőfi Sándor Budapesten található ruháéval.

 

A vázcsontok a sacro ilium ízesülése és a humerus-femur proximalis epiphysise  alapján az életkora 30-35 év közé tehető.

 

A termetet részben a sírban mértük, részben a hosszúcsontok alapján számítottuk ki. Ez a Bach-Breitinger és Pearson-Wolansky képleteinek átlagolása alapján: 165-166 cm, azonos Petőfi Sándor ruhájából kiszámítottal és az irodalomból ismerttel.

A vázcsontokra azt mondhatjuk, hogy „egészségesek”. Mindkét sípcsonton azonban kisebb csonthártya-gyulladás utáni állapot mutatható ki az alsó harmadában; a bal sípcsont proximalis felső-külső részekben egy fiatalkori trauma nyomai mutathatók ki – erről irodalmi adataink vannak. A bal hármas bordán régi, gyógyult törés nyomai láthatók. A jobb 6. és 7. bordán, a belső felszínen egy régen lejátszódott TBC-s folyamat nyomai mutatható ki.

Az expedíció elindulása előtt a két amerikai antropológus méreteket vett Petőfi Sándor katonai zubbonyán. E méretek és a vázcsontokon vettek azonosak egymással. A zubbony kézhosszúsága 58 cm, a humerus-radius hosszúsága 55,2 cm. Az ischium vállszélesség a zubbonynál 70 cm, a vázcsontokon vett méret 68,5 cm. A zubbony nyak-váll közötti távolság 17,5 cm, a vázcsonton a clavicula hossza 17,3 cm.

 

Mivel a koponyán és a vázcsontokon egyetlen olyan jelleg nincsen, amely ellentmondana Petőfi Sándor testi adottságainak, viszont az irodalomból ismert összes jegy /”farkasfog”, homlok, áll, testi sérülések/ megtalálható a csontvázon, ezért felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy az 1989. július 17-én a barguzini 7-es számú sírban talált csontváz azonos Petőfi Sándoréval.

 

Barguzin, 1989. július 23.

 

 

BRUCE LATIMER, sk                                      CLYDE SIMPSON, sk

antropológus, Cleveland /USA/                          antropológus, Cleveland /USA/

 

Dr. KISZELY ISTVÁN, sk                                BURAJEV ALEKSZIJ, sk

antropológus, Budapest /MNK/                         antropológus, Leningrád /SZSZKU/

 

 

 

 

 

Barguzin_SzakértőiNyilatkozat_orosz_1.jpg

Barguzin_SzakértőiNyilatkozat_orosz_2.jpg

Barguzin_SzakértőiNyilatkozat_orosz_3.jpg

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

7249/110728

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.