Új stílusú magyar híradás?

MTI-fidesz.hu forrásmegjelöléssel, Elismerő szavakkal méltatta a FAZ az új alaptörvényt címmel, összeállítás terjed a világhálón. Sajtószolgálatunk megkereste a Frankfurter Allgemeine Zeitung vonatkozó írását. Alább közzétesszük Reinhard Olt írását és a világhálón arról terjesztett magyar nyelvű híradást. Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy hiteles-e a világhálón a Magyar Távirati Iroda és Magyarország vezető kormánypártja nevének felhasználásával terjesztett magyar nyelvű híradás. Egyben kíváncsian várjuk, hogy megszólal-e, intézkedik-e ez ügyben az MTI, a kormánypárt, vagy a magyarországi médiahatóság?

 

MVSZ Sajtószolgálat

7182/110411

 

 

Egy forradalom befejezése

Budapest, április 7.

 

Húsz évvel a fordulat után Magyarországnak új alkotmánya lesz. Közben az ellenzék a konzervatív kormány eljárásában egy parlamenti eszközökkel végrehajtott államcsínyt lát.  Reinhard Olt írása.

 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint országa „megújulásának fontos állomásához” érkezett. Még ebben a hónapban a budapesti Parlamentnek egy új alaptörvényt kell elfogadnia, amely a jelenlegi, még kommunista időkből származó alkotmányt kell felváltsa. Bár az 1949. évi sztálinista alkotmányt az 1989/90-es fordulat óta oly mértékben megváltoztatták, hogy az egy demokratikus rendszer alapjául szolgálhatott, a diktatúra vége óta visszatérően folyt a vita egy új alkotmányról – annál is inkább, hogy időközben a korábbi szocialista államok többsége új alkotmányt fogadott el. Magyarországon két, közel egyforma nagyságú tábor között patthelyzet alakult ki, ami a hatályos alkotmánnyal szembeni, széles körű kiábránduláshoz vezetett.

Február 7-i, a nemzethez intézett beszédében Orbán egy új alkotmányról beszélt, amely „a magyar szellem megnyilvánulása, és amely élesen elhatárolódik a magyarságot elnyomó korszaktól, amely lezárja a múltat, és az ország számára egy stabil, végleges alapot képez, és ezáltal biztonságos jövőt kínál.” Orbán, akinek Polgári Szövetsége (Fidesz) a vele szövetséges Keresztény-Demokata Néppárttal (KDNP) együtt a parlamenti székek több mint kétharmadát birtokolja, az új alaptörvényt azon „forradalom” eredményének látja, amelyről  2010 tavaszán, földcsuszamlásszerű választási győzelme után beszélt.

            Az ellenzéki szocialisták (MSZP) és az új, zöldre lehelt párt, a „Lehet más a politika” (LMP) ezzel szemben a kormány szándékában egyféle ideológiai indíttatású, alkotmányos államcsínyt látnak. Ezért mindkét párt távolmaradt az Alkotmánybizottság munkájától, de saját tervezeteket terjesztettek elő. Az LMP-ez hasonlóan első ízben parlamenti képviselethez jutott szélsőjobb „Más Magyarországért Mozgalom” (így, tévesen megnevezve a pártot – fordító megj.) (Jobbik), ugyan részt vesz az Alkotmánybizottság munkájában, de felrója Orbánnak, hogy visszaél hatalmával azért, hogy önmaga és tábora értékrendjére szabott alaptörvényt készítsenek. Alkotmányjogászok is bírálják a tervezetet, „a Fidesz hatalmát megerősítő eszköz”-nek nevezve azt. Nézetük szerint közelebbről sok kétharmados törvény születik, amelyeket eljövendő kormányok csak nagyon nehezen tudnak majd megváltoztatni. Szerintük ugyanez vonatkozik fontos intézmények, mint Alkotmánybíróság, Nemzeti Bank, Számvevőszék vezető tisztségeinek betöltésére. Sólyom László, egykor az Alkotmánybíróság elnöke, és mint olyan a hatályos alkotmány mértékadó megjelenítője, valamint 2005 és 2010 között köztársasági elnök, a Fidesz/KDNP-tervezetet „súlyos visszalépésként” bírálta.

            Egyes, hevesen vitatott pontokat, mint amilyen az anyáknak szánt többszörös szavazati jog, a Fidesz már visszavont. A vonatkozó passzust törlik az alkotmánytervezetből, ígérte a Parlament alkotmányvitájában Orbán. Bár ő maga is híve lett volna, hogy a választójoggal nem bíró gyermekek helyett az anyák többszörös szavazati jogot nyerjenek, ám állítása szerint a polgárok megkérdezéséből az derült ki, hogy a magyarok ezt nem kívánnák. A kormány egy „nemzeti konzultáció” keretében minden háztartáshoz az alkotmánytervezetről szóló kérdőíveket küldött. Körülbelül egymillió válasz érkezett. Például a részvevők 91% -a állítólag arra szavazott, hogy Magyarországon „az alapvető kötelezettségek ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogok”, és ezért azokat az alaptörvényben is rögzíteni kell. Ugyancsak több mint 90%  állítólag arra szavazott, hogy „család, rend, otthon, munka, egészség a legnagyobb közös értékeink, amelyeknek különleges alkotmányos védelmet kell biztosítani.” A válaszokból állítólag „az az üzenet is megfogalmazódott, hogy a magyar föld és a magyar víz nem eladó”. És 94% állítólag jóváhagyta a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés bevezetését. Mindebből Orbán arra következtet, hogy: „A nemzeti konzultáció sikere aláhúzza, hogy az új alkotmány az egész nemzeté lesz, mert abban a magyarok akarata és véleménye tükröződik.” Felrótta az ellenzéknek, hogy szerinte elárulják saját választóikat, amennyiben a parlamenti alkotmány-vitában nem vesznek részt.

            Vitatott a preambulum, amely a Nemzeti Hitvallás, vagy Nemzeti Nyilatkozat címet kellene viseljen. A kormány tervezetében hivatkozás történik Istenre, és a nemzeti büszkeségre; továbbá szó van büszkeségről az államalapító Szent István (969-1038) kapcsán, a Szent Koronát megillető tiszteletről, valamint a büszkeségről „az elődök, akik a szabadságért küzdöttek és megvédték Európát” (feltételes módban említve cselekedetüket – fordító megj.) kapcsán. Az alkotmányszöveg a magyar Himnusz első sorával („Isten, áldd meg a magyart”) kezdődne. Az új alaptörvényben az ország hivatalos neve tovább nem lenne „Magyar Köztársaság”, hanem csupán „Magyarország”. Egy külön mondat azonban Magyarországot „független demokratikus jogállam és köztársaság”-ként határozza meg, amelyben „a hatalom a néptől ered”.

            Elhatárolódtak a jelenlegi állapothoz képest különösen mélyreható változtatásoktól, amelyeket eredetileg terveztek, miután azokat kormánypárti politikusok is megkérdőjelezték. A javaslat a jelenlegi egykamarás parlamentet kétkamarással helyettesítette volna, és feljogosította volna az államelnököt, „hogy mély bizalmi válság esetén” feloszlassa a Parlamentet. Ráadásul megnehezítették volna az alkotmány eljövendő változtatását, azáltal, hogy ahhoz két egymást követő parlament kétharmados szavazatát tették volna szükségessé.

            „Népszavazás nélkül az új alkotmány nem lesz legitim”, így hangzik az MSZP kifogásainak egyike. Ezt azzal utasítják el a kormánypártok, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint az alkotmány népszavazással való megerősítése nem szükséges előfeltétel. Állításuk szerint az utolsó két évtizedben Európában 23 új alkotmány lépett hatályba, amelyek közül 13-at a törvényhozók fogadtak el, és csupán 10-et erősítettek meg népszavazással. Ugyanakkor az Egyesült Államok alkotmánya és Németország alaptörvénye is magas tekintélynek örvend, mindamellett, hogy nem lettek ekképp (népszavazással – fordító megj.) legitimálva. Különben is, az 1994 és 1998 között kétharmados többséggel kormányzó MSZP - liberális (ez utóbbiak már nincsenek a parlamentben) koalíció egy népszavazással eltörölte az új alkotmány megerősítésére vonatkozó, addig fennálló alkotmányos kötelezettséget.

 

 

 

 

From: miklosdobai@googlegroups.com [mailto:miklosdobai@googlegroups.com] On Behalf Of Dobai Miklós
Sent: Saturday, April 09, 2011 8:38 AM
To: Levelező lista
Subject: FW: [polgari_hirszemle] Fw: Elismerő szavakkal méltatta a FAZ az új alaptörvényt

 

Elismerő szavakkal méltatta a FAZ az új alaptörvényt


Egy forradalom befejezése címmel a készülő új magyar alkotmányról közölt elemzést pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
2011. április 8.


Reinhard Olt, a konzervatív német napilap Magyarország-szakértője, az írás bevezetőjében arra mutatott rá, hogy Orbán Viktor szerint az új alkotmány elfogadásával az ország "megújulásának fontos pontjához" ér. Utalt arra, hogy a Parlamentnek még ebben az évben kell elfogadnia az új alaptörvényt, amely a kommunista időkből származó eddigi alkotmányt váltja fel.

Ennek kapcsán emlékeztetett arra: az 1949-es sztálinista alkotmányt az 1989/90-es rendszerváltás során olyan mértékben módosították, hogy az alapul szolgálhatott egy demokratikus rendszerhez, azonban a diktatúra vége óta rendszeresen napirenden volt egy új alkotmánnyal kapcsolatos vita.

Eközben - mint hozzátette - szinte valamennyi más volt szocialista országban új alkotmány született.

Olt szerint Magyarországon a két, megközelítően egyformán nagy, egymást megbénító politikai tábor között kialakult patthelyzet a hatályos alkotmányból való kiábránduláshoz vezetett. A cikkíró emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban olyan új alkotmányról beszélt, amely élesen elhatárolódik a magyarságot elnyomó korszaktól, lezárja a múltat, stabil és végleges alapot teremt és ezáltal biztonságot nyújt a jövőre.

Orbán, akinek pártja, a Fidesz a Kereszténydemokrata Néppárttal együtt a Parlamentben több mint kétharmados többséggel rendelkezik, az új alaptörvényben annak a forradalomnak az eredményét látja, amelyről a 2010 tavaszán aratott földcsuszamlásszerű választási győzelme után beszélt - írta Olt.

A szerző részletesen beszámolt az alkotmánnyal kapcsolatos nemzeti konzultációról, a kiküldött kérdőívekre adott válaszokról, és mindennek kapcsán idézte Orbán Viktort, aki szerint a nemzeti konzultáció sikere alátámasztja, hogy az alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, mert tükrözi annak akaratát és véleményét.

Továbbá emlékeztetett arra is, hogy a "nemzeti hitvallás" címet viselő bevezetőben hivatkozás történik Istenre, a nemzeti büszkeségre, Szent Istvánra, a Szent Koronára és azokra az elődökre való büszkeségre, akik harcoltak a szabadságért, a függetlenségért és megvédték Európát.


(MTI-fidsz.hu)

 

A(z) bejövő üzenetben nem található vírus.
Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
Verzió: 9.0.894 / Vírus adatbázis: 271.1.1/3559 - Kiadás dátuma: 04/08/11 08:34:00

--
Ne küldjön "Választ" a levélre!
 
Válaszokat, észrevételeket a miklos.dobai@freestart.hu e-mail címre várom.
 
Ha szeretne leiratkozni erről a csoportról, küldjön egy e-mailt a

 

következő címre: miklosdobai-unsubscribe@googlegroups.com

 

 

Die Vollendung einer Revolution
 
Ungarn soll zwanzig Jahre nach der Wende endlich eine neue Verfassung bekommen. Die Opposition sieht in dem Vorhaben der konservativen Regierung indes eine Art Staatsstreich mit parlamentarischen Mitteln.

Von Reinhard Olt

BUDAPEST, 7. April. Der ungarische Ministerpräsident Viktor Orbán sieht sein Land an einem "wichtigen Punkt seiner Erneuerung": Noch in diesem Monat soll das Parlament in Budapest ein neues Grundgesetz annehmen, das die bisherige aus kommunistischer Zeit stammende Verfassung ablösen soll. Die stalinistische Verfassung aus dem Jahr 1949 war zwar seit der Wende 1989/90 so weit verändert worden, dass sie als Grundlage für ein demokratisches System dienen konnte, aber dennoch war seit dem Ende der Diktatur immer wieder über eine neue Verfassung debattiert worden - zumal sich fast alle anderen ehemals sozialistischen Staaten seither neue Verfassungen gegeben hatten. In Ungarn hat ein Patt zwischen zwei etwa gleich großen Lagern, die sich gegenseitig lähmten, zu einer weitverbreiteten Enttäuschung über die existierende Verfassung geführt.

In einer Rede zur Lage der Nation sprach Orbán am 7. Februar von einer neuen Verfassung, die "eine Offenbarung des ungarischen Intellekts darstellt, sich scharf von der das Ungarntum unterdrückenden Ära abgrenzt, die mit der Vergangenheit abschließt, eine stabile, definitive Basis für das Land bildet und dadurch Sicherheit für die Zukunft bietet". Orbán, dessen Bürgerallianz (Fidesz) zusammen mit ihrem Bündnispartner Christlich-demokratische Volkspartei (KDNP) mehr als zwei Drittel der Parlamentssitze hat, sieht das neue Grundgesetz als Ergebnis jener "Revolution" an, von der er nach seinem erdrutschartigen Wahlsieg im Frühjahr 2010 sprach.

Die oppositionellen Sozialisten (MSZP) und die neue, grün angehauchte Partei "Politik kann anders sein" (LMP) sehen in dem Vorhaben der Regierung dagegen eine Art ideologisch gesteuerten verfassungsrechtlichen Staatsstreich. Beide Parteien haben deshalb keine Vertreter in die Verfassungskommission entsandt, aber eigene Entwürfe vorgelegt. Die wie LMP erstmals im Parlament vertretene rechtsextreme "Bewegung für ein anderes Ungarn" (Jobbik) arbeitet zwar in der Verfassungskommission mit, wirft Orbán aber vor, seine Mehrheit zu missbrauchen, um ein auf sich selbst und die Wertvorstellungen seines Lagers zugeschnittenes Grundgesetz zu schaffen. Auch Verfassungrechtler kritisieren den Entwurf als "Instrument zur Verstärkung der Macht von Fidesz". Nach ihrer Ansicht wird künftig für zu viele Gesetze eine Zweidrittelmehrheit nötig sein, so dass sie von künftigen Regierungen nur sehr schwer geändert werden können. Ähnliches gelte für die Besetzung der Führungspositionen wichtiger Institutionen wie Verfassungsgericht, Nationalbank und Rechnungshof. László Sólyom, einst Verfassungsgerichtspräsident und als solcher maßgeblicher Gestalter der bisherigen Verfassung sowie Staatspräsident von 2005 bis 2010, kritisierte den Fidesz/KDNP-Entwurf als "schweren Rückschritt".

Einige besonders stark umstrittene Punkte hat Fidesz schon zurückgezogen, etwa das Mehrfach-Wahlrecht für Mütter. Der Passus werde aus dem Verfassungsentwurf gestrichen, sagte Orbán in der parlamentarischen Verfassungsdebatte. Zwar sei auch er selbst für das Mütter-Wahlrecht für nicht wahlberechtigte Kinder gewesen, jedoch habe die Bürgerbefragung ergeben, dass die Ungarn dies nicht wünschten. Die Regierung hatte im Rahmen einer "nationalen Konsultation" an alle Haushalte Fragebögen zum Verfassungsprojekt verschickt. Etwa eine Million Rückläufe gab es. 91 Prozent der Teilnehmer hätten beispielsweise dafür gestimmt, dass in Ungarn "die grundlegenden Pflichten ebenso wichtig sind wie die grundlegenden Rechte" und diese daher auch im Grundgesetz verankert werden müssten. Ebenfalls mehr als 90 Prozent hätten dafür gestimmt, "dass Familie, Ordnung, Zuhause, Arbeit und Gesundheit unsere größten gemeinsamen Werte darstellen, denen besonderer verfassungsrechtlicher Schutz gesichert werden muss". Aus den Antworten sei sodann "die Botschaft der Bürger hervorgegangen, wonach ungarischer Boden und ungarisches Wasser unverkäuflich" seien. Und 94 Prozent hätten die Einführung der lebenslangen Haftstrafe ohne Möglichkeit vorzeitiger Entlassung gutgeheißen. Aus alldem leitet Orbán ab: "Der Erfolg der nationalen Konsultation unterstreicht, dass die neue Verfassung die der ganzen Nation sein wird, weil sich in ihr der Wille und die Meinung der Ungarn widerspiegelt." Er warf der Opposition vor, sie verrate ihre Wähler, indem sie nicht an der Parlamentsdebatte zur Verfassung teilnehme.

Umstritten ist die Präambel, die den Titel "Nationales Glaubensbekenntnis" oder "Nationale Deklaration" tragen soll. In dem Entwurf der Regierung ist eine Berufung auf Gott und auf den Nationalstolz vorgesehen; weiter ist vom Stolz auf den Staatsgründer, König Stephan den Heiligen (969-1038), dem "Respekt vor der ,Heiligen Krone'" sowie vom "Stolz auf die Vorfahren, die für Freiheit und Unabhängigkeit gekämpft und Europa geschützt" hätten, die Rede. Der Verfassungstext soll mit dem ersten Vers der ungarischen Nationalhymne ("Gott segne den Ungarn") beginnen. Der Name des Landes soll im neuen Grundgesetz offiziell nicht mehr "Republik Ungarn" ("Magyar Köztársaság"), sondern nur noch "Ungarn" ("Magyarország") lauten. In einem gesonderten Satz wird Ungarn aber als "unabhängiger demokratischer Rechtsstaat und Republik" definiert, in dem "die Macht vom Volk ausgeht".

Von einigen besonders tiefgreifenden Veränderungen gegenüber dem derzeitigen Zustand, die ursprünglich vorgesehen waren, wurde Abstand genommen, nachdem sie auch von Politikern der Regierungsparteien in Frage gestellt worden waren. So sollte an die Stelle des bisherigen Parlaments ein Parlament aus zwei Kammern treten, und der Staatspräsident sollte das Recht haben, das Parlament "im Falle von Krisen, denen ein schwerer Vertrauensverlust zugrunde liegt", aufzulösen. Zudem sollte die künftige Änderung der Verfassung dadurch erschwert werden, dass dafür die Zustimmung der Zweidrittelmehrheit in zwei aufeinanderfolgenden Parlamenten nötig sein sollte.

"Ohne Volksabstimmung wird die neue Verfassung nicht legitim sein", lautet einer der Vorwürfe der MSZP. Dem halten die Regierungsparteien entgegen, dass in der internationalen Praxis die Stärkung des Grundgesetzes mittels Referendums keine notwendige Voraussetzung ist. In den vergangenen zwei Jahrzehnten seien in Europa 23 neue Verfassungen in Kraft getreten, von denen 13 ausschließlich durch die Legislative verabschiedet und nur zehn in einer Volksabstimmung bestärkt wurden. Sodann verfügten die Verfassung der Vereinigten Staaten oder das Grundgesetz Deutschlands trotz Fehlens einer derartigen Legitimation über hohes Ansehen. Im Übrigen hat die zwischen 1994 und 1998 mit Zweidrittelmehrheit regierende Koalition aus MSZP und (jetzt nicht mehr im Parlament vertretenen) Liberalen just die zuvor verfassungsrechtlich verankerte Erfordernis der Stärkung einer neuen Verfassung durch eine Volksabstimmung abgeschafft.
 
 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung április 7-i számában megjelent szöveg.

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.