Az MVSZ alaptörvény-módosító javaslata


Az állami nyugdíjnak arányban kell állnia a kitanított utódok számávalez a mondat képezi a Magyarok Világszövetségének alkotmányos alapelv értékű, sarkalatos társadalomszervező javaslatát, amely ha életbe léptetik, gyökeresen átalakítja Magyarország nyugdíjrendszerét, kihat egész szociális hálózatára, és gyógyírként hat az ország válságos népesedési helyzetére.


Az MVSZ javaslatát Patrubány Miklós elnök ismertette Dr. Váralljai Csocsán Jenő, az oxfordi egyetem egykori demográfia professzorának társaságában, aki a fenti tőmondat értelmi szerzője. A javaslat előterjesztői így fogalmaznak: Javaslatunk értelmében a jövőben az időskori, államilag szavatolt nyugdíj mértékét nem csak az szabná meg, hogy a jogosult hány évet dolgozott és mennyi volt a jövedelme, illetve valamely nyugdíjpénztárba való befizetése, hanem döntő mértékben az, hogy nevelt-e, és hány kitanított utódot nevelt a társadalom számára. … az itt előterjesztett elv alapján az a nő is teljes nyugdíjra lesz jogosult, aki sohasem dolgozott alkalmazottként, de a társadalom számára hasznos módon kitanított utódokat szült és nevelt.


Az Országgyűlés a mai napon fogadta be az utolsó módosító indítványokat. Az alább teljes terjedelmében közzétett előterjesztést megfelelő kísérőlevéllel elküldték Kövér László házelnöknek, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettesnek, Lázár János, Harrach Péter és Vona Gábor frakcióvezetőknek, valamint a pártok nemzetpolitikáért illetve szociális politikájáért felelős szakpolitikusainak, támogatásukat kérve.


A sajtótájékoztatón jelen levő Magyaródy Szabolcs, Kanadában élő nemzetpolitikus kijelentette, hogy ez a tervezet a legtökéletesebb előterjesztés Magyarország demográfiai válságának hosszú távú orvoslására.


Alább sajtószolgálatunk közzé teszi a Magyarok Világszövetségének alaptörvény-módosító javaslatának teljes szövegét.


Előterjesztés a Magyarország alaptörvényét elfogadni készülő Országgyűlés figyelmébe


A Magyarok Világszövetsége, mint a jelenlegi alkotmányozási folyamatban az Országgyűlés által hivatalosan is felkért véleményező civil szervezetek egyike, amely 2010. szeptember 30-án eljuttatta Önöknek hivatalos álláspontját, a Magyarország Alaptörvénye című, T/2627/2011. március 14. számú tervezete ismeretében, ezennel megtesszük a magunk kiegészítő javaslatát. Kérjük a javaslattal egyetértő országgyűlési képviselőket, hogy tegyék azt a maguk előterjesztésének tárgyává.


Módosító indítvány


Javasoljuk az Alaptörvény XVIII. cikk (4) pont 2. mondatának törlését. („Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”)


Javasoljuk a mondat helyett a következő mondat beiktatását:


„Az állami nyugdíjnak arányban kell állnia a kitanított utódok számával.”



Indokolás


Javaslatunk egyszerre helyettesíti teljes értékűen a készülő alaptörvénynek egy szabatossága tekintetében vitatható mondatát, és teremti meg egy gyökeres szemléleti váltás elvi alapjait, amely egyszerre óvja meg hosszú távon Magyarországot szociális- és nyugdíjrendszerének összeomlásától, és teremti meg az életigenlő, családközpontú, összetartó társadalom csíráját. A javaslat a szociális biztosítás egyensúlyát megteremti a gyermekvállalás ösztönzésével, a költségvetési kiadás növelése nélkül.


Részletes indokolás


Javaslatunk értelmében a jövőben az időskori, államilag szavatolt nyugdíj mértékét nem csak az szabná meg, hogy a jogosult hány évet dolgozott és mennyi volt a jövedelme, illetve valamely nyugdíjpénztárba való befizetése, hanem döntő mértékben az, hogy nevelt-e, és hány kitanított utódot nevelt a társadalom számára. Ezáltal a javaslatunk által kiiktatandó mondatban megnevezett és fokozott védelemre ajánlott nők helyzete egyből megoldódik, hiszen az általunk előterjesztett elv alapján az a nő is teljes nyugdíjra lesz jogosult, aki sohasem dolgozott alkalmazottként, de a társadalom számára hasznos módon kitanított utódokat szült és nevelt.


Ezen túlmenően:


1.) Javaslatunk ösztönzi a gyermekvállalást, hiszen az alaptörvény-tervezet által amúgy nevesített, legszebb emberi értékek jegyében szép időskort szavatol a családalapítóknak, akik az általuk nevelt és kitanított gyermekek számával arányos forrásokkal rendelkeznek majd.


2.) Azáltal, hogy az utódokba az örökbefogadott és tisztességgel felnevelt, kitanított gyermekeket is beleérti, azoknak a családoknak is biztató jövőképet kínál, amelyeknek gyermeke nem születhet.


A később megalkotandó sarkalatos törvény segítségével a javaslatunk ösztönzi a családok egyben maradását, kivédi a felelőtlen megélhetési gyermekvállalást, és külön méltányolhatja a haza javára, Magyarországon történő munkavállalást.



Illeszkedés az alaptörvény-tervezet szövegéhez



Itt előterjesztett javaslatunk teljes összhangban van az Országgyűlés tárgysorozatán lévő tervezet következő cikkelyeivel:


1.) Nemzeti hitvallás 13. bekezdése, amely együttélésünk legfontosabb keretei között első helyen említi a családot.


2.) A K. cikk (2) pontjával (Magyarország támogatja a gyermekvállalást.).


3.) A XV. cikk (3) pontjával (A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.).


4.) A XV. cikk (4) pontjával (A nagykorú gyermekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni.).



Javaslatunk egyben összegző foglalata az alaptörvény-tervezet L., N. és XI. cikkében


megfogalmazott kötelező elvárásoknak, amelyek Magyarország gazdaságának alapjaként az értékteremtő munkát nevezik meg (L. cikk), kimondják, hogy mindenki képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatokhoz hozzájárulni (N. cikk), valamint azt, hogy képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához (XI. cikk (1) pont).



Összegző értékelés



Javaslatunk Dr. Váralljai Csocsán Jenő, az oxfordi egyetem egykori demográfia tanárának tanulmányára épül, amelyet 2000-ben közzétett a Demográfia című szaklap 2-3. számában. A Magyarok Világszövetsége úgy értékeli, hogy a professzor tömör mondatába foglalt alapigazságnak Magyarország Alaptörvényébe való iktatása paradigmaváltó erejű változást hozhat Magyarország súlyos válságban lévő népesedési kérdésére, szociális- és nyugdíjrendszerének fenntarthatóságára és az összetartó, szolidáris társadalom kialakítására.



Amennyiben ezt a lépést az Országgyűlés meglépi, Magyarország példaadó és kiutat mutató országává válhat az Európai Uniónak, amelynek országai többsége hasonló népességi és szociális gondokkal szembesül.





Budapest, 2011. április 4-én Patrubány Miklós István Ádám,


a Magyarok Világszövetségének elnöke




MVSZ Sajtószolgálat



7193/110404



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.